Nemzetgyűlési napló, 1922. XL. kötet • 1926. február 23. - 1926. március 23.

Ülésnapok - 1922-516

A nemzetgyűlés 516. ülése 1926. évi március hó 1-én, hétfőn, Scitovszky Béla és Huszár Károly elnöklete alatt. f árgyai : Elnöki előtérjesztósolí. — A írankhamisitási bűnügy politikai hátterének megvizsgálására kiküldött parlamenti bizottság jeleatósónek tárgyalása. Felszólaltak: Farkas István, Őrffy Imre, Pikier Emil. — A legközelebbi ülés idejének ós napirendjének megállapítása. — Az ülés jegyzőkönyvének hitelesítése. A kormány részéről jelen vannak : gr. Bethlen István, Rakouszky Iván, Pesihy Pál. (Az ülés kezdődik délelőtt 11 óra 35 perckor.) (Az elnöki széket Scitovszky Béla foglalja el.) Elnök: Az ülést megnyitom. A mai ülés jegyzőkönyvét vezeti Petrovics György ur, a javaslatok mellett felszólalókat jegyzi Csik József jegyző ur, a javaslatok ellen felszólalókat pedig Forgács Miklós jegyző ur. Bemutatom Somogy vármegye közönségé­nek feliratát a hadviselt és hadirokkant tiszt­viselők érdekeinek megvédése tárgyában. A felirat a házszabályok 226. §-a értelmé­ben előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett kiadatiki a kérvényi bizottságnak. Napirend szerint következik a írankhami­sitási bűnügy politikai hátterének megvizsgá­lására kiküldött parlamenti bizottság jelenté­sének (írom. 1028) folytatólagos tárgyalása. Szólásra következik 1 ? Petrovics György jegyző: Farkas István. Farkas István: T. Nemzetgyűlés! (Halljuk! Halljuk! a szélsőbaloldalon.) A frankhamisí­tás botránya immár két és fél hónapja foglal­koztatja nemcsak Magyarországnak, hanem egész Európának közvéleményét. Ez a nagy világbotrány, ez a nagy gazság bűne a'kor­mánynak, bűne annak a kormányzati rendszer­nek, amely lehetővé tette, hogy ilyen eset elő­forduljon. (Ugy van! a szélsőbaloldalon.) A kormány kezdettől fogva a titkolódzás álláspontjára helyezkedett, (Ugy van! Ugy van! a szélsőbaloldalon.) alkalmazta önmagára azt, hogy »Akinek vaj van a fején, az ne men­jen a napra!« (Ellenmondások jobb felől. — Ugy van! a szélsőbaloldalon. — Esztergályos János: Vagy legalább is ne menjen vadászni! — Mozgás jobb felől. — Kabók Lajos: És Genfbe ne menjen!) A kormánypártnak és a kor­mánynak a felfogása az, hogy a szavazás nyilt legyen, mert itt lehet a terrort alkalmazni, a kormányzati politika tényei pedig maradjanak titokban, mert igy a gazságokat el lehet tus­solni. (Ugy van! Ugy van! a szélsőbaloldalon. — Mozgás jobbfelől. — Pikier Emil: Ez aztán magyar beszéd!) Láttuk, hogy a kormány már a frankügy fölmerülésénél arra az álláspontra helyezke­dett, hogy először nem akart belemenni a vizs­NAPLÓ. XL. gálóbizottság kiküldésébe, azután pedig kikö­tötte, hogy ennek a vizsgálóbizottságnak tár­gyalása titkos legyen. Bűnösöket kerestek; ha valami kikerült a bizottság tárgyalásairól, bűnbakot kerestek s mindig arra a kis vici­nális vágányra akarták elvezetni az egész ügyet, amelyen haladnak, mert hiszen az egész kormányzati politika, amelyet a kormány folytat, nem más, mint egy nagyon kicsi kali­berű vicinális politika. En mindenekelőtt azt akarom megállapítani, hogy a kormány az egész frankügy kipattanása óta, uev a bűn­ügyi eljárás során, a hatósági, rendőrségi el­járás során, mint az ügyészségi eljárás során, titkolódzott és ezt a bűncselekményt el aikarta tussolni, mint ahogy eltussolta eddig 1 is mind­azokat a bűncselekményeket, amelyek kapcso­latosak azokkal a titkos szervezetekkel^ ame­lyeket a kormány, nevezetesen elsősorban Bethlen István és gróf Teleki Pál hivtaik életre. (Ellenmondások a jobboldalon.) Korlátozta a többségi párt a bizottság el­járását azzal, hogy az indítványokat elvetette és a bizottságot szűk körre szoritotta. Bár tit­kosnak jelezték és tartották a tárgyalásokat, de ennek a vizsgálóbizottságnak többségi tag­jai arra az álláspontra helyezkedtek, hogyha már muszáj valamit csinálni, akkor minél kevesebbet, mert hiszen,, ismétlem, azok az urak, akik ilyen politikát folytatnak, termé­szetszerűleg félnek a nyilvánosság-tói. Ennek az ügynek tárgyalásánál nemcsak a két jelen­tésben lefektetett tényeket kell kutatni, hanem kutatni kell azt az atmoszférát is, kutatni keli azt az egész politikai berendezkedést is, amely ma megvan, amely egyáltalában; lehe­tővé teszi azit, hogy ilyen esetek előfordulhas­sanak és hogy a megtorlásnak olyan mód­szere alkalmazást nyerjen, mint amilyen mód­szer alkalmazást nyert itt is és az előző bűn­cselekményeknél is. Egy hipothézisen épül fel 1919 óta az egész kormányzás, azon a hipothézisen, hogy itt el­lenforradalom van, hogy itt forradalmi álla­potok vannak és hogy ezek a forradalmi álla­potok szükségessé teszik a terrorcsanatoik fen­tartását. Meg kivánom állapítani hogy ameny­nyiben forradalmi állapot van, ezt a kormány és a kormányzat tartja fenn azokkal a szer­vekkel, amelyeket annak idején életrehivott, amelyeket fentart, amelyektől szabadulni nem tud s amely szervezetek itt mindig puccsokat terveznek, puccsokat csinálnak és ezekkel a 20

Next

/
Thumbnails
Contents