Nemzetgyűlési napló, 1922. XL. kötet • 1926. február 23. - 1926. március 23.
Ülésnapok - 1922-515
A nemzetgyűlés 515. ülése 1926. mert felülmaradt az ügy, amelyben az igazság az ő részén volt. Pedig a többség a másik oldalon volt. Volt egy időszak a magyar politikában, amikor bebizonyithatólag ismét Vázsonyi Vilmos volt az, aki erő-sebben foglalt állást Károlyi Mihállyal szemben, mint sokan, akik kifejezeten keresztény alapon álltak. Ez igazság, ezt megváltoztatni nem lehet. És volt azután ismét egy időpont, amikor joggal állíthatta és elmondhatta Vázsonyi Vilmos, akit ma nemcsak a keresztény sajtóban, hanem sokszor a nem keresztény sajtóban is ugy állítanak be, mint kissé destruktiv embert, — igen, a keresztény sajtóban nagyon destruktívnak, a másik sajtóban a sorok között szintén némileg ártalmasnak — hogy volt egy idő, amikor ő az esküjével nem bánt ugy, mint mások a pattogatott kukoricával. (Ugy van! Ugy van! Helyeslés és taps a bal- és szélsőbaloldalon.) Enynyit tartottam szükségesnek megállapítani. (Pikier Emil: Meskó ezt nem birja hallgatni! — Meskó Zoltán: Tudtam, hogy mire lyukad ki, a legitimizmusra! — Esztergályos János: Fregoli, mehet! — Zaj. — Elnök csenget. — Pikier Emil: Az esküszeg*és keresztényi dolog? — Berki Gyula: A forradalmat nem Bethlen idézte fel! — Rakovszky István: Ellenzéken ül, hogy az ellenzéket hátbatámadja! Tessék odamenni a másik oldalra! — Meskó Zoltán: Ott ülök, ahol akarok! Nem kértem engedélyt a képviselő úrtól! — Rothenstein Mór: Egész jó íiguráns! — Meskó Zoltán: Móric, magától sem! — Nagy Vince: Tessék odaülni a kormány mögé! — Rakovszky István: Ismerjük ezt a játékot! — Halljuk! Halljuk! a bal- és szélsőbaloldalon.) Aki a törvényekhez ragaszkodik, aki becsületes meggyőződése szerint igazságos ügy mellett küzd, annak, ha van lojalitás, ha van a politikában fair eljárás, ilyen támadásban nem volna szabad részesülnie olyan oldalról, amely oldalon épen ezek az erősségek nincsenek meg olyan mértékben, mint nála, az egész múltjában, — nyíltan megmondom itt — az igazság szolgálatában nagyon sokszor némi Don Quijote-szerüséggel küzdő Vázsonyi Vilmosban, aki talán nem veszi rossz néven, nem ért félre, ha én ezt ugy értem, hogy ez a küzdelme gyakorlati célt, eredményt nem mindig ért el. (Egy hang balfelől: Mint ahogy az igazsáp melletti harcban megtörténik! — Nagy Vince: Azért Vass minister ur a Polgár első előfizetője volt!) Csak annyit jegyzek még meg, hogy a népjóléti minister urnák ez a megállapitása, (Zaj « joboldalon.) ez az anatéma mindazokra, akik valamit el mernek mondani, kvázi si quo dixerit, anathema sit, eszembe juttat egy másik szociológiailag megállapított tényt. Egy angol utazónak, Captain Parkernek utazásairól adott leírásában olvasom, hogy a Fidsi-szigeteken van egy néptörzs, amelynél az a szokás, hogy ha többen mennek együtt s az élen menő megbotlik, mindenkinek az egész sorban meg kell botlania, (Élénk derültség és taps a bal- és a szélsőbaloldalon. — Szomjas Gusztáv: Mi ÊIZ, cl vadembereknek tapsolnak! Nagyszerű! — Felkiáltások a bal- és a szélsőbaloldalon: Nem, a frankhamisitóknak! — Rakovszky István: Nem, a Fidsi-embereknek!) és aki nem botlik meg, legalább mesterségesen, azt megverik. (Zaj. — Nagy Vince: Aki itt nem hamisít frankot, azt megverik! — Pikier Emil: Aki nem hamisít frankot, az hazaáruló! — Propper Sándor: A kötelező botlás! — Berki Gyula: Kérünk hordót! — Propper Sándor: Kérünk törvényjavaslta február hó 27-én, szombaton, 113 latot a kötelező botlásról! — Pikier Emil: A kötelező frankhamisításról! Nem magyar ember, aki nem hamisít frankot! — Nagy Vince: Általános titkos frankhamisítás! — Halljuk! Halljuk! Zaj a bal- és a szélsőbaloldalon.) Ha különvéleményem következtetésében nem jutok arra a konklúzióra és nem fogadom el azt az eredményt, amelyet a kisebbségi vélemény képvisel, ezt azért teszem, mert ugy a többségi, mint a kisebbségi véleményt többékevésbé homokra épült kártyavárnak tartom. (Mozaés a jobboldalon. — Egy hang jobbfelöl: Kiváló jogászi munka homokra épitvef — Varsányi Gábor: Halljnk csak, kezd érdekes lenni! — Rassay Károly: Ebben igaza van! — Hallmk! Halljuk! a bál- és a széhőbhloldalon. — Pikier Emil: Teleki Pál főbűnössége tegnap derült ki! Ő hálózta be Windischgraetzet és Nádosyt! — Halljuk! Halljuk! a bal- és a szélsőbaloldalon. — Nagy Vince: A ministerelnök tudta már régen!) Az a kiváló jogászi vélemény, amint t. képviselőtársam némi gúnnyal minősiti, korlátozva volt az adatok, az alap tekintetében, annál az egyszerű oknál fogva, mert a bizottság többsége a lojalitás nagymérvű gyakorlásával elzárkózott a bizonyítás elől. (Ugy van! Ugy van! a bal- és a szélsőbaloldalon. — Esztergályos János: Hatvannál több előterjesztést viszszadobtak! — Szomjas Gusztáv: Ha tíz esztendeig tartott volna akkor is ezt mondták volna!) Azt indítványoztam, hogy még ministereket is hallgassunk meg. Indítványoztam Csáky minister ur meghallgatását. Indítvány történt arravonatkozóan hogy (Vázsonyi Vilmos: Károlyi Imrét és Pallavicinit!) Károlyi Imre és őrgróf Pallavicini György meghallgattassék, de volt indítvány ministerek további meghallgatására, gróf Bánffy Miklós volt külügyminister és mások meghallgatására. Voltak más inditványok is nem szükséges felsorolnom ezeket, méltóztassék utánanézni a naplóban, találnak ott még eleget. Többek között én indítványoztam Marinovich főkapitány meghallgatását, Sztrache főügyész meghallgatását. (Pikier Fmil: Miért olyan kíváncsi a képviselő ur? — Csontos Imre: Miért nem az egész magyar nemzetet citáltatta meg az ur? Majd vallott volna! Tisztában volt az ilyen politikával, mint a magáé! — Zaj a bal- és a szélsőbaloldalon. — Vázsonyi Vilmos: Szakember! — Nagy Vince: A malom alatt intézték el, hát szakember! — Csontos Imre: Tisztában van ezzel az agrárérdekkel, nagyon tisztában van a magyar nép!) Azt hiszem, a képviselő ur politikájával nagyon tisztában ^ lesz a választóközönség, amelynek érdekeit és agrárszempontjait annak a programúinak olyan szép és alapos betartásával képviseli, (Csontos Imre: Vagyok olyan, mint az ur, biztosan!) hogy itt a Ház előtt elismeri, hogy: igy szavazok, de ott az igazság! (Zaj. — Csontos Imre: Mindig igazat adok annak, akinek igaza van de nem adok annak, akinek nincs igaza ! — Kita jka Lajos: A Fidsiszigeti molnár! — Zai. — Derült sêa a szélsőbaloldalon. — Halljuk! Halljuk!) "Én elsősorban nem is képviselőtársamnak akarok argumentálni. (Derültség a baloldalon.) Azután nem történt meg Baross Gábor meghallgatása sem, nem történt meg mások meghallgatása sem és az egész, ami a bizottság előtt lefolyt eljárásból kialakult, nem más, mint szívességi nyilatkozatokra alapitett tényállás. (Ugy van! Ugy van! a bal- és szélsőbaloldalon.)lEzt hangsúlyozom ismét, hogy szívességi nyilatkozatokról volt szó, mert előfordult, hogy az igazságügyminister ur nem nyilatko-