Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXIX. kötet • 1926. január 26. - 1926. február 19.

Ülésnapok - 1922-495

À nemzetgyűlés 495. ütése 1926. évi január hó 26-án, kedden. kincstári házhaszonrészesedés megszüntetéséről, (Helyeslés.) a beruházásokról és egyéb pénzügyi természetű rendelkezésekről szóló törvényjavaslatot indokolásával együtt. Tisztelettel kérem, méltóztassék a törvényjavaslatokat kinyomatni, szétosztatni és előzetes tárgyalás végett az osztályok mellőzésével a pénzügyi bizottsághoz utasitani. (Helyeslés jobb felől.) Elnök: Mind a három törvényjavaslat ki fog nyomatni, szét fog osztatni és előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett kiadatik a pénzügyi bizottságnak. Görgey István képviselő ur, mint a külügyi, közgazdasági és pénzügyi bizottság előadója kivan jelentést tenni. Görgey István előadó: T. Nemzetgyűlés! Van szerencsém beterjeszteni a nemzetgyűlés külügyi, közgazdasági és pénzügyi bizottságának együttes jelentését a Franciaországgal 3925. évi október hó 13-án kötött kereskedelmi egyezmény becikkelyezéséről szóló 952. sz. törvényjavaslat tárgyában. Kérem, méltóztassék a jelentést kinyomatni, szétosztatni és tárgyalására vonatkozólag a sürgősséget kimondani. Elnök: A jelentés ki fog nyomatni, szét fog osztatni és annak napirendretüzése iránt annak idején fogok a nemzetgyűlésnek latot tenni. Amennyiben a bizottság a sürgősség kimondását is kérte, kérdem, méltóztatik-e a bizottság sürgősségi javaslatához hozzájárulni? (Igen!) A nemzetgyűlés a sürgősséget kimondja. Görgey István képviselő ur, mint a külügyi és közgazdasági bizottság előadója kivan jelentést tenni. Görgey István előadó: T. Nemzetgyűlés! Van szerencsém beterjeszteni a nemzetgyűlés külügyi és közgazdasági bizottságának együttes jelentését az egyes külállamokkal való kereskedelmi és forgalmi viszonyaink ideiglenes rendezéséről szóló 991. sz. törvényjavaslat tárgyában. Kérem a t. Nemzetgyűlést, méltóztassék a jelentést kinyomatni, szétosztatni és tárgyalására a sürgősséget kimondani. Elnök: A jelentés ki fog nyomatni, szét fog osztatni és annak napirendretüzése iránt annakidején fogok a t. Nemzetgyűlésnek javaslatot tenni. Miután a bizottság a törvényjavaslat tárgyalására a sürgősség kimondását is javasolja, kérdem, méltóztatnak-e a bizottság javaslatához hozzájárulni? (Igen!) Ha igen, ilyen értelemben mondom ki a határozatot. Napirend szerint következik a könyvtári bizottság jelentésének (írom. 994) tárgyalása a nemzetgyűlés könyvtárának 1924. évi gyarapodásáról, használatáról és számadásairól. Az előadó urat illeti a szó. Homonnay Tivadar előadó: T. Nemzetgyűlés! A nemzetgyűlés könyvtárának 1924. évi gyarapodásáról, használatáról és számadásairól szóló jelentést van szerencsém tisztelettel a nemzetgyűlés elé terjeszteni. Mindazok, akik a háború előtti időben figyelemmel kisérték a könyvtári bizottság jelentéseit és szembeállították azokat a háború utáni könyvtári bizottsági jelentésekkel, bizonyára azt a szomorú tapasztalatot nyerték, hogy^ a könyvtár a háború után sokkal kisebb mértékben gyarapodott, mint az a háború előtti jelentésekből kitűnik. Ennek oka — mindannyian tudjuk — egyesegyedül a nehéz gazdasági helyzetben rejlik: hiányoznak azok az anyagi lehetőségek, amelyek a könyvtár gyarapodását lehetővé teszik. A könyvtár 1924-ben a következőképpen gyarapodott: külföldi parlamentekkel fennálló csereviszonyból kifolyólag, — mint a békeidőben, ugy ezidőszerint is fennállanak ezek a csereviszonyok — 357 kötetnyi országgyűlési nyomtatvánnyal szaporodott a könyvtár állománya; ezcnkivül az 1922. évi XX. te. értelmében beszolgáltatott kötelespéldányokból 238 művel 599 kötetben; vétel utján pedig beszereztetett 231 mű 605 kötetben. Összegezve tehát a csere, ajándék, kötelespéldány és vétel tételeit, a könyvtár 1924. évi gyarapodása 527 mű 1757 kötetben és igy a könyvtár állománya az 1924. év végén 36.285 mű volt, összesen 97.118 kötetben. Ami a köynvtár forgalmát illeti, van szerencsém beszámolni arról, hogy összesen kikölcsönöztetett 1028 mű 1365 kötetben; helyben használtak 9937 művet. A könyvtárlátogatók száma 164 képviselő és 1 főrend volt, akik 1567 esetben vették igénybe a könyvtárt. Elnöki engedéllyel 2946 esetben vették igénybe a könyvtárt egyetemi tanárok és egyéb magánérdeklődők. A könyvtár dologi kiadásai 1924-ben sajnos, csak 53,450.687 koronát tettek ki, amelyből 46,049.027 korona könyvbeszerzésre, 7,401.660 korona pedig könyvkötésre fordíttatott. Tisztelettel kérem a nemzetgyűlést, méltóztassék a könyvtári bizottság jelentését tudomásul venni. Elnök: Kivan valaki szólni? Ha senki szólni nem kivan, a vitát bezárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdeni a t. Házat, méltóztatik-e a könyvtári bizottság jelentését a nemzetgyűlés könyvtárának 1924. évi gyarapodásáról, használatáról és számadásairól tudomásul venni, igen vagy nem? (Igen!) Ha igen, ilyen értelemben mondom ki a határozatot. Kérdem továbbá, méltóztatik-e a hirlapköh csönzés uj rendjére vonatkozó rendelkezést tudomásul venni, igen vagy nem? (Igen!) Ha igen, ilyen értelemben mondom ki a határozatot. Kubinek István képviselő ur, mint a mentelmi bizottság előadója kivan jelentést tenni. Kubinek István előadó: T. Nemzetgyűlés! A nemzetgyűlés folyó évi január hó 19-én tartott ülésében az elnök eziránt feltett kérdésére a nemzetgyűlés Peidl Gyula * képviselő urat a házszabályok 240. §-ának 4. bekezdése alapján a mentelmi bizottsághoz utasította. A mentelmi bizottság az ügyet folyó évi január hó 20-án tartott ülésében tárgyalás alá vette s Peidl Gyula képviselő urat személyesen is megidézte, aki azonban a tárgyaláson nem jelent meg. (Pikier Emil: Okosabb dolga volt! — Propper Sándor: A rágalmazót kellett volna odavinni!) A mentelmi bizottság a rendelkezésre álló napló alapján megállapította a következő tényállást. A nemzetgyűlés ülése alatt a ministerelnök ur beszéde közben Peidl Gyula képviselő ur a következő közbeszólást tette: »Szemtelen rágalmazó!« (Esztergályos János: De mit mondott a ministerelnök? — HegymegiKiss Pál: Nagyon egyoldalú ez a tényállás!) Az elnök felszólitotta Peidl Gyula képviselő urat, mondja meg, kire értette sértő kifejezését, mire Peidl Gyula képviselő ur a következőt mondotta: »Aki bennünket rágalmazott!« Az elnök ismételten kérdést intézett a képviselő úrhoz, mondja meg a személyt, kire ér-