Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXIX. kötet • 1926. január 26. - 1926. február 19.

Ülésnapok - 1922-510

Ä nemzetgyűlés 510. ülése 1926, rosszabb) Annál nagyobb hiba, hogy nem vette figyelembe e közbeszólásokat, mert hiszen ezek enyhitő körülményként kellett volna hogy szerepeljenek. Ha valakit büntetlenül igy aposztrofálhatnak, akkor azt, akit a mentelmi bizottság elé utasítottak, sokkal enyhébben kell kezelni. Teljesen igaza volt a mentelmi bizottságnak, hogy annak mérlegelésébe, vájjon a két közbeszólót elitélje-e, nem bocsátkozott bele, mert a mentelmi bizottságnak ehhez nem is volt joga, miután ennek a két t. képviselő urnák ügye nem utasittatott a mentelmi bizottság elé. (KovátsNagy Sándor : Nem is tudott róla, szóba sem kerülhetett !) Ne méltóztassék nyitott kaput döngetni. Elismerem, hogy a bizottság helyesen járt el, nem tehetett mást, de azt megtehette volna, hogy felszólaltak volna a bizottságban és azt mondták volna : kérem, ilyen inzultusok érték ezt a képviselő urat, ennélfogva mi sokkal enyhébben Ítéljük meg az eljárását. Elismerik ugyebár, hogy én most meglehetősen objektiven beszélek. Egyetlen remedium van itt. (Esztergályos János: Hogy a ministerelnököt is kizárják !) Én nem akarok itt, mint vádló fellépni, én az igazságot és az igazságszolgáltatást keresem. Itt erre egyetlen mód van, és ezért az elnök úrhoz fordulok, Az elnök urnák a házszabályok értelmében joga van ezt az intézkedést megtenni és ezáltal az ellenzék teljesen igazolt felháborodását és megütközését enyhiteni és megszüntetni. Mert bocsánatot kérek, az még sem járja, hogy mi itt mintegy a pofozógépei legyünk az egységespárt szeszélyének, hogy velünk mindent meg lehessen csinálni és hogy — nines ugyan semmiféle alapom arra, hogy mostani magaviseletük után itélve ezt feltételezzem — ugyanaz, amiért az ellenzék közül bárkit a mentelmi bizottság elé állítanak és^ a legszigorúbban megbüntetnek, odaát szabadságiéval legyen arra, hogy ilyen súlyos sértéseket képviselővel szemben el lehessen követni. Elnök: A képviselő ur beszédideje lejárt. Kérem szíveskedjék beszédét rövidesen befejezni. Rakovszky István : Nem kérek meghosszabbítást, bevégzem szavaimat. Nem tudtam, hogy ez a felszólalá s is időhöz van kötve. (Zaj a szélsőbaloldalon. — Malasits Géza : Bilincset a képviselők szájára ! Pikler Emil : Frankot korlátlanul lehet hamisítani, de bessélni nem lehet korlátlanul !) Elnök : Csendet kérek ! Rakovszky István : Bocsánatot kérek, ugy értesülök, hogy ez a felszólalás nincs időhöz kötve, de ennek ellenére sem fogom a Ház türelmét tovább igénybe venni. Csak egyet mondok és ezt azoknak mondom, akik nekem idekiáltották : csinálunk még jobb házszabályt ! Szabó (Imre : Csukják be az épületet és dobják a Dunába a kulcsot !) Á házszabályok csak annyit érnek, amennyit az elnök ér. Jó elnök kezében a legrosszabb házszabály is kitűnő és a legkitűnőbb házszabály is rossz rossz kezelés mellett. (Héjj Imre : Amilyen jó a képviselőház !) A jó képviselőháznak három feltétele van : a tiszta választás, az igazságos, jó kormány és a jó, igazságos, részrehajlatlan, pártatlan elnök. Ha ez a három feltétel megvan, minden képviselőház jó lesz. Kérem az elnök ur intézkedését a Farkas t. képviselő ur által bejelentett két ügyben és abban az ügyben is, amelyet én is anélkül, hogy a durva szavakat megismételtem volna a Ház előtt, előterjesztettem. Kérem a t. elnök ur intézkedését, hogy ezáltal elégtételt adjon annak a másik képviselőnek, aki szerencséjére vagy szerencsétlenségére nem ministerelnök is egyszersmind. Elnök: Propper Sándor képviselő ur a házszabályokhoz kér'szót. A szó megilleti. Propper Sándor: T. Nemzetgyűlés! Mindenekelőtt szóvá kell tennem a házszabály ama részéévé február hó 19-én, pénteken. 42a nek kezelését, amely a házszabályvitára vonatkozik. Ma reggel a tanácskozás kezdetén a házszabályokhoz kértem szót és az elnök ur ezt tőlem megtagadta. A házszabályok értelmében ehhez joga van. Én azonban azt hiszem, hogy a házszabálynak ilyen türelmetlen kezelése nem alkalmas arra, hogy a megfelelő tárgyalási atmoszférát létrehozza. Különben is az én felfogásom az, hogy minden ilyen szabadságjogi kérdést nem szűkítő, hanem kiterjesztő értelemben kell magyarázni ;és alkalmazni. (Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) T. Nemzetgyűlés ! Negyedik esztendeje figyeljük, hogy itt a tárgyalások vezetése körül valahol hiba van. Gondoltunk már arra is, hogy talán valamilyen építési vagy akusztikai hiba az, amely az elnökséget gátolja abban, hogy mind a két részre egyformán mérjen. (Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) Nem volt alkalmunk megvizsgálni a termet, sem annak akusztikáját az elnöki emelvényről, mert mi itt lent és egy oldalon ülünk. De ha nincs épitési és nincs akusztikai hiba, akkor valami más hibának kell lennie, mert viszont tapasztaljuk, tények alapján, hogy a házszabályok alkalmazása a két oldal felé nem egyformán, nem egyforma igazságosan történik. (Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) Ha volna ráérő időm és elővehetnem a naplókat, ha megállapíthatnám a nemzetgj^ülés összeülése óta a legutóbbi összekoccanásig a különböző közbeszólásokat, a különböző gorombaságokat s az azok nyomán járó elnöki intézkedéseket, akkor, azt hiszem, konstatálni lehetne, hogy az arány körülbelül ugy viszonylik, mint 99 : l-hez, vagyis a provokáció túlnyomó nagy része — ezt megállapítom és ezt igazolják a naplók — rendszerint a túlsó oldalról történik. (Derültség és ellenmondások jobbfelől.) És itt kejl arra utalnom, hogy valahol hibának kell lennie, mert ezt az elnökség soha nem észleli, vagy csak a legritkább esetben, viszont erről az oldalról — bár itt rendszerint csak rezonanciája van a túlsó oldalról jövő sértéseknek (Egy hang jobbfelől: Ez sem igaz ! Fordítva van !) — mindent a leggyorsabban észrevesznek, gyorsirási jegyzetekből kéthárom másodperc alatt konstatálnak, ha arra szükség van, és nyomban következik a megtorlás előzetes intézkedése és utána mindjárt a legsúlyosabb megtorlás. Sokszor történt hivatkozás arra, hogy a házszabályok szigorítását más nemzetek parlamentjeinek szigorú házszabályai indokolják. Hivatkoztak nevezetesen többen az angol példára. Erre Rakovszky István t. képviselőtársunk megadta a választ. Mi szó nélkül elfogadjuk az angol parlamentáris viszonyokat az angol szigorú házszabályokkal együtt, soha nem lesz kifogásunk az ellen, hogy itt szigorú házszabály lesz, ha módunk van konstatálni azt, hogy ez a nemzetgyűlés vagy későbben a képviselőház valóban kifejezi a nemzet többségének akaratát, ha konstatáljuk azt, hogy a választások alkotmányos utón, terror nélkül, befolyás nélkül mentek végbe, természetesen titkos szavazással. (Ugy van! a baloldalon.) A harmadik kellék pedig nemcsak az, hogy jó elnök legyen, nemcsak az, hogy az elnöklést pártatlanul végezzék, hanem az is, hogy az elnök semmiféle pártnak tagja ne lehessen. Erre én már erről a helyről többször utaltam és ha a t. túlsó oldal hivatkozik az angol példára, én is bátorkodom az angol példára hivatkozni. Az angol Speaker nem tagja semmiféle pártnak, sem a kormánypártnak, sem valamelyik ellenzéki pártnak ; a Chairman, a második elnök, a bizottságok elnöke tagja ugyan valamelyik pártnak, a Speaker azonban, akinek a fő hatalom van a kezében, semmiféle pártnak tagja nem lehet. De még elnökségének megszűnése után sem léphet