Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXIX. kötet • 1926. január 26. - 1926. február 19.

Ülésnapok - 1922-509

À nemzetgyűlés 509. ülése 1926. mini döntését nem lehet lutri-alapon beren­dezni és attól függővé tenni, hogy valakinek kellemes-e vagy kellemetlen a határozat. Eb­ben az ügyben az történt, hogy az elnök ur szavaztatott és pedig először leszavaztatta azo­kat, akik elfogadják a mentelmi bizottság elő­terjesztését. Ez megtörtént. Akik elfogadták, leültek és következett az ellenpróba. Szerin­tem ezek után nines helye kontra-ellenpróbá­nak, (Zaj és ellenmondások a jobboldalon.) harmadszor szavazni nem lehet, mert ez a sza­vazások végtelen sorozatát vonná maga után. (Ugy van! Ugy van! a szélsőbaloldalon. — Szabó Imre: A szabálytalanság nem a mi ré­szünkről történt! — B. Podmaniczky Endre: Ez csak csűrés-csavarás! — Folytonos zaj. — Elnök csenget.) A házszabályoknak ez a kezelése, a szava­zóknak ez a rostaszerü kezelése nem felel meg a parlamentarizmusnak, ebből precedenst al­kotni nem lehet, mert akkor a jövőben, külö­nösen, ha a nemzetgyűlés összetétele nem ki­egyensúlyozott, ha néhány szavazattöbbségtől függ valamely határozat sorsa, mindig elő­fordulhat, hogy ad infinitum fognak állandóan szavaztatni mindaddig, amig a többségnek kedves határozat létre nem jön. A házszabályok eme kezelése ellen tiltakozunk. (Nagy zaj. — Rothenstein Mór: Tessék a teremben maradni! — Melczer László: Ott tessék a teremben ma­radni!) Elnök: T. Nemzetgyűlés! (Folytonos zaj.) Csendet kérek minden oldalon. Legalább ezer precedens van arra, hogy ha az elnöki székből látásra nem lehet megállapítani a szavazatok számarányát, akkor az elnök ugy jár el, hogy (Nagy Vince: Csönget!) mindkét félre nézve megszámláltatja a jegyzőkkel azokat, akik szavaznak. (Zaj.) A csengő nem szól egyik pártnak, hanem az a Ház egész területén min­den képviselőnek szól. Az imént méltóztattak látni, hogy hasonló esetben egészen igy jár­tam el és akkor a képviselő uraknak semmi kifogásuk nem volt ezen eljárás ellen. (Állandó zaj a szélsőbaloldalon.) Kérem, méltóztassanak csendben maradni. Nem vagyok hajlandó feleselni az elnöki szék­ből a képviselő urakkal enunciálás közben. Méltóztassanak csendben maradni. (Zaj a szélsőbaloldalon.) Sütő képviselő urat rendre­utasítom. Az történt, hogy az elnöki székből nem láttam egészen tisztán, hogy melyik olda­lon van a többség (Zaj balfelől.), azonban az volt az érzésem, hogy a többség a jobboldalon van. Erről nem voltam annyira meggyőződve, hogy az ellenpróbát a magam részéről is ne kivántam volna s nem a képviselő urak sürge­tésére, hanem a saját magam látásának kon­trollálására rendeltem el az r ellenpróbát % Az ellenpróba számarányaiból méltóztattak látni, hogy igazam volt. (Egy hang a szélsőbalolda­lon: Közben beszállingóztak! — Meskó Zoltán: Csak azt lehet megszámlálni, aki az első sza­vazásnál jelen volt.) Állandó gyakorlata a Háznak, hogy ha valaki szavazás közben lép be a terembe, az a képviselő jelenlevőnek te­kintik (Ugy van! jobbfelől.) és nem lehet sza­vazati jogától megfosztani. (Horváth Zoltán: Azt sem tudja, hogy mire szavaz!) Erre nézve én uj precedenst nem teremtettem. (Zaj.) Szabó Imre képviselő ur a házszabályok­hoz kért szót. A szó a képviselő urat megilleti. Szabó Imre: T. Nemzetgyűlés! Én az ellen emelek kifogást, hogy az elnök ur a házszabá­lyokat ugy magyarázza, ahogyan magyarázta, nevezetesen, hogy az utólag bejött képviselő­társaimra is érti a szavazati jog gyakorlását. évi február 18-án, csütörtökön. 39? Én csak az ellen a forma ellen emelek kifo­gást, amely itt történt és amelyet láttunk mindannyian, akik itt voltunk. Az elnök ur feltette a kérdést arra, hogy akik az előter­jesztést elfogadják, szíveskedjenek felállani. Erre a jobboldal felállott és anélkül, hogy az elnök ur megszámlálta volna az előterjesztés mellett szavazókat (Felkiáltások jobbfelől: Nem kötelessége!), egyszerűen tovább szavaz­tatott s mikor az ellenszavazók felálltak, ak­kor ezeket megszámláltatta és azután számol­tatta meg az igennel szavazókat. A szavazás­nak ez a formája az, amelyet és kifogásolok, mert lehetetlennek tartom, hogy az egyik ol­dal kétszer is szavazhasson, a másiK oldalnak pedig csak egyszer legyen módjában. Techni­kailag ez annyit jelent, hogy amikor mi sza­vaztunk s amikor minket megszámláltak, a túlsó oldalon nyugodtan besétáltak a pihenő képviselőtársaink. Engedelmet kérek, a ház­szabályok ilyen kezelése ellen tiltakozunk; nem az ellen, hogy a bejövő képviselőtársain­kat is a szavazók közé számitsák, hanem az el­len a forma ellen, hogy minket a házszabályok kezelésénél itt megrövidítsenek. (Zaj.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! A képviselő urnák abban talán igaza lehet, hogy helyesebben jártam volna el, ha a szavazás sorrendjét ugy csináltam volna, hogy elsősor­ban azokat számláltattam volna meg, akik már felállottak. (Felkiáltások a szélsőbáloldalon: Ez az!) Ezt koncedálom. A hiba abban történt, hogy amikor a jegyző urat utasitottam, hogy számlálja meg a képviselő urakat, akkor épen állottak a képviselő urak, de sem részemről, sem a jegyző ur részéről semmiféle szándékos­ság ebben nem volt és ha az urak ezt látják, méltóztassanak másképen venni a dolgot, mert ismétlem, ez nem voít szándékom. (Zaj a szél­sőbal oldalon.) Farkas István képviselő ur a házszabályok­hoz kivan szólani. A képviselő urat a szó meg­illeti. Farkas István: T. Nemzetgyűlés! Kényte­len vagyok az elnök ur ismételt magyarázata után is felszólalni, mert ebből az eljárásból is nyilvánvalólag kitűnik az a tendencia, melyet az alelnök ur amúgy is gyakorol, hogy pártos­kodóan kezeli a házszabályokat. (Nagy zaj^ és eUenmondások a jobboldalon. — Szijj Bálint: Hogyan jelentette volna ki a többséget, ha meg­nem olvastatja?) A Naplóból be fogjuk bizo­nyítani, hogy igazunk van; alkalomadtán be fogjuk bizonyítani, hogy amit állitottam, meg­felel a valóságnak és azt a gyorsírói feljegy­zések alapján készült Naplóból meg lehet álla­pítani. Megállapítom, hogy az elnök ur az előző példára hivatkozott, amikor a mentelmi bizottság javaslatát leszavaztuk. Az elnök ur akkor megszámláltatta azokat, akik a jobb­oldalon felállottak a mentelmi bizottság javas­lata ellen. Az az, eset tehát nem analóg ugyan­ezzel, mert itt az elnök más eljárást követett. Először felállottak a jobboldalon, azután a bal­oldalon és amikor az elnök nr látta, hogy a baloldalon többség van, akkor kezdte meg­számlálni a baloldalon szavazó képviselőket, (Zajos eUenmondások a jobboldalon.) hogy az elnök ur időt nyerjen, hogy addig bejöjjenek a túloldali képviselők, és azután újra szavazta­tott. A tény azonban az, hogy az egyik oldal kétszer szavazott egy álláspont mellett, ez pe­dig nem gyakorlata a Háznak, elnök ur! Nincs rá precedens, sőt egyáltalán nincs rá prece­dens, hogy kétszer szavazzanak, hacsak a Ház erre külön határozatot nem hoz. (Zaj.) A tény tehát az, hogy amig a baloldalon leszavazták volna a mentelmi bizottság javaslatát, addig

Next

/
Thumbnails
Contents