Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXIX. kötet • 1926. január 26. - 1926. február 19.

Ülésnapok - 1922-509

384 A nemzetgyűlés 509. ülése 1926, A szakasz 2. pontja azt mondja, hogy meg kell kérdezni az érdekelteket, hogy milyen tí­pusú iskolákat kivannak. A 2. pont ugy állit ja fel a kérdést, hogy érdekeltségi, községi, vagy hit felekezeti jellegű iskola felállítását kiván­ják-e. Hibáztatom, hogy a kérdésekben meg­jelölt iskolatípusok közül hiányzik az állami típusú iskola. Igaz, hogy tegnap a minister ur volt szives felemlíteni, hogy az állami iskola í'elállitása magától értetődő dolog, mert az ál­lamnak van mindenekfelett joga iskolákat fel­állítani, de ha a kérdésben nincs benne az ál­lami iskola tipusa. ugy az érdekeltek erre nem is felelhetnek, mert hiszen nem kérdezik meg tőlük, hogy kivánnak-e állami iskolát, csak azt, hogy községi vagy hitfelekezeti iskolát akarnak-e. Szerintem csak az magától érte­tődő, ami a törvényben benne van, mert ami nincs benne, az nem lehet magától értetődő. Épen ezért legyen szabad javasolnom, hogy a szakasz 2. pontja helyett a következő szövege­zést iktassuk: »Állami, községi, érdekeltségi vagy felekezeti jellegű iskola állittassék-e fel?« Nagyon kérném a t. Nemzetgyűlést, hogy miután olyan törvényjavaslatról van szó, amelyről a minister ur, de mi is azt hisszük, hogy politikamentes, ne méltóztassanak azt nézni, hogy melyik párt indítványoz valamit, hanem azt, hogy az indítvány célszerű, meg­felelő-e. (B. Podmaniczky Endre: Szóval, hogy jó-e vagy rossz?) Elnök: Szólásra következik! Petrovits György jegyző: Senki felirat­kozva nincsen! Elnök: Kiván-e még valaki szólni! (Nem!) Ha szólni senki nem kivan, a vitát bezárom. A kultuszminister ur kivan nyilatkozni. Gr. Klebelsberg Kunó vallás- és közokta­tásügyi minister: T. Nemzetgyűlés! (Halljuk! Halljuk!) Eothenstein igen t képviselő ur fel­szólalására a következőket jegyzem meg. Eddig meglehetősen a központból intéztük az iskolaszervezések ügyét, természetesen nem a zöld asztal mellől, hanem kiküldetések ré­vén, mert hiszen tisztán statisztikai adatokból és aktákból ilyen ügyet eldönteni nem lehet, mert kell, hogy a helyszint is apróra megnéz­zük. Ez a kultuszministerium tisztviselő ka­rára oly munkamennyiséget ró, amelynek ál­landó lebonyolítására nem vállalkozhatunk és most is óriási áldozatot hoznak az illető ^tiszt­viselő urak azzal, hogy télviz idején is járják az országot, hogy, ha majd tavasz lesz, az épít­kezések az egész vonalon megindulhassanak. De egyébként is azt hiszem, a helyes szer­vezés elvéből folyik, hogy az autonóm hatósá­gok bevonassanak. (Ugy van! Ugy van! a jobb­oldalon.) A mi iskola jogunk szerint e célra ezidő szerint az egyetlen helyi autonóm ható­ság a közigazgatási bizottság. Nem bocsátkoz­hatom annak vitatásába, hogy ez célszerűen van-e megszervezve, vagy sem. Ez a kultusz­tárca szempontjából adott dolog, én nem szer­vezhetek uj helyi, autonóm hatóságokat, tehát azokra a hatóságokra kell a munkát bíznom, amelyek megvannak, tehát erre a munkára csak a közigazgatási bizottságok kínálkoznak. Ezek a hatóságok minden ilyen eljárásnál helyszini szemlét tartanak, meghallgatják az érdekeltségeket, de természetes, hogy nem ez a bizottság határoz, amely a helyszini szemlét tartja. Ez csak határozatra előkészíti az ügyet. Mikor ez az ügy megfelelően elő van készítve, akkor a közigazgatási bizottság határoz. Én azonban teljes mértékben tisztában vagyok bi­zonyos nehézségekkel, melyekre Eothenstein igen t. képviselő ur is rámutatott, hogy t. i. a közigazgatási bizottságban olyan egyének is évi február 18-án, csütörtökön. ülnek, akik esetleg más irányban vannak érde­kelve és talán nem helyeslik, hogy a nagy üzemekre túlságosan nagy terhek rovassanak ki. En azonban erre provideáltam, amennyi­ben a tanfelügyelőnek megadtam a hozzám való fellebbezés jogát és a tanfelügyelőknek a végrehajtás során kiadandó utasításban benne lesz, hogy amennyiben ugy tapasztal­nám, hogy vannak fizetésképes kezek ós van­nak teherviselőképes vállalatok, amelyekre nem javasolják a teher ráháritását, bár a ter­hek viselésére igenis képesek, akkor a tanfel­ügyelőnek ezt az ügyet hozzám meg kell fel­lebbeznie és majd én fogok végső fokon hatá­rozni. Ezen a téren tehát veszedelem nincs, és igy az első pont fentartását kérem. Eothenstein igen t. képviselő ur második javaslatát azonban elfogadom, amennyiben tényleg nemcsak érdekeltségi, községi, vagy hitfelekezeti, hanem igenis, állami iskolák fel­állítása is terveztetik. Épen ezért a második ponthoz javasolt módosítását elfogadom. Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyil­vánitom. Következik a határozathozatal. Az 5. § 1. bekezdése az 1. és 2. pont kivételé­vel, továbbá a 2., 3., 4., és 5. bekezdés meg nem támadtatván, elfogadottnak jelentein ki, s igy a kérdést kizárólag az 1. bekezdés 1. és 2. al­pontjára fogom feltenni. Kérdem, méltóztatnak-e az 5. § 1. bekezdé­sének 1. alpontját eredeti szövegezésében, szem­ben Eothenstein képviselő ur módositó indit­ványával, elfogadni, igen, vagy nem? (Nem!) Kérem azokat, akik az eredeti szöveget fogad­ják el, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Többség, Az eredeti szöveg fogadtatván el, Eothenstein képviselő ur módositása elesik. Következik az 5. § 1. bekezdésének 2. al­pontja. Ezzel szemben Eothenstein képviselő ur adott be módositó inditványt, mely ellenté­tes az eredeti szöveggel, tehát azzal szembe­állítva fogom a kérdést feltenni. Kérem, méltóztatnak-e a második alpontot eredeti szövegezésében, szemben Eothenstein képviselő ur indítványával elfogadni, igen, vagy nem? (Nem!) A nemzetgyűlés az eredeti szöveget nem fogadván el, Eothenstein Mór képviselő ur módositó indítványát jelentem ki elfogadottnak. Következik a 6. §. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék felolvasni. Petrovics György jegyző (olvassa a 6. §-t.): Az előadó ur jelentkezett szólásra. Maday Gyula előadó: T. Nemzetgyűlés! A törvényjavaslat eredeti elgondolása szerint nyilvánvalóan a külterületi iskolák létesítését tartotta szem előtt. Később azonban oly erő­források állottak rendelkezésre, hogy ezt az akciót szélesebb alapokra lehetett helyezni, te­hát a törvényjavaslat jelenlegi formájában és szövegében belterületi iskolák szervezését is lehetővé teszi. Épen ezért az ott statuált eljá­rási szabályok természetesen nem csupán kül­területi, hanem belterületi iskolák szervezé­sére is érvényesek lesznek. Kérem tehát a törvényjavaslat logikája érdekében a 6. § 1. bekezdésének 7. sorából a »külterületi« szó tör­lését. Elnök: Szólásra következik? Petrovics György jegyző: Eothenstein Mór ! Eothenstein Mór: T. Nemzetgyűlés !^ A 6. § b. pontjánál jóformán csak stiláris módosítá­som volna, amely a következő: Javaslom, hogy a 6. § b. pontjának 5. sorában a »nyugdíjazott« szó után »illetőleg végkielégitett« szavak pót-

Next

/
Thumbnails
Contents