Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXIX. kötet • 1926. január 26. - 1926. február 19.

Ülésnapok - 1922-509

384 A nemzetgyűlés 509. ülése 1926, A szakasz 2. pontja azt mondja, hogy meg kell kérdezni az érdekelteket, hogy milyen típusú iskolákat kivannak. A 2. pont ugy állit ja fel a kérdést, hogy érdekeltségi, községi, vagy hit felekezeti jellegű iskola felállítását kivánják-e. Hibáztatom, hogy a kérdésekben megjelölt iskolatípusok közül hiányzik az állami típusú iskola. Igaz, hogy tegnap a minister ur volt szives felemlíteni, hogy az állami iskola í'elállitása magától értetődő dolog, mert az államnak van mindenekfelett joga iskolákat felállítani, de ha a kérdésben nincs benne az állami iskola tipusa. ugy az érdekeltek erre nem is felelhetnek, mert hiszen nem kérdezik meg tőlük, hogy kivánnak-e állami iskolát, csak azt, hogy községi vagy hitfelekezeti iskolát akarnak-e. Szerintem csak az magától értetődő, ami a törvényben benne van, mert ami nincs benne, az nem lehet magától értetődő. Épen ezért legyen szabad javasolnom, hogy a szakasz 2. pontja helyett a következő szövegezést iktassuk: »Állami, községi, érdekeltségi vagy felekezeti jellegű iskola állittassék-e fel?« Nagyon kérném a t. Nemzetgyűlést, hogy miután olyan törvényjavaslatról van szó, amelyről a minister ur, de mi is azt hisszük, hogy politikamentes, ne méltóztassanak azt nézni, hogy melyik párt indítványoz valamit, hanem azt, hogy az indítvány célszerű, megfelelő-e. (B. Podmaniczky Endre: Szóval, hogy jó-e vagy rossz?) Elnök: Szólásra következik! Petrovits György jegyző: Senki feliratkozva nincsen! Elnök: Kiván-e még valaki szólni! (Nem!) Ha szólni senki nem kivan, a vitát bezárom. A kultuszminister ur kivan nyilatkozni. Gr. Klebelsberg Kunó vallás- és közoktatásügyi minister: T. Nemzetgyűlés! (Halljuk! Halljuk!) Eothenstein igen t képviselő ur felszólalására a következőket jegyzem meg. Eddig meglehetősen a központból intéztük az iskolaszervezések ügyét, természetesen nem a zöld asztal mellől, hanem kiküldetések révén, mert hiszen tisztán statisztikai adatokból és aktákból ilyen ügyet eldönteni nem lehet, mert kell, hogy a helyszint is apróra megnézzük. Ez a kultuszministerium tisztviselő karára oly munkamennyiséget ró, amelynek állandó lebonyolítására nem vállalkozhatunk és most is óriási áldozatot hoznak az illető ^tisztviselő urak azzal, hogy télviz idején is járják az országot, hogy, ha majd tavasz lesz, az építkezések az egész vonalon megindulhassanak. De egyébként is azt hiszem, a helyes szervezés elvéből folyik, hogy az autonóm hatóságok bevonassanak. (Ugy van! Ugy van! a jobboldalon.) A mi iskola jogunk szerint e célra ezidő szerint az egyetlen helyi autonóm hatóság a közigazgatási bizottság. Nem bocsátkozhatom annak vitatásába, hogy ez célszerűen van-e megszervezve, vagy sem. Ez a kultusztárca szempontjából adott dolog, én nem szervezhetek uj helyi, autonóm hatóságokat, tehát azokra a hatóságokra kell a munkát bíznom, amelyek megvannak, tehát erre a munkára csak a közigazgatási bizottságok kínálkoznak. Ezek a hatóságok minden ilyen eljárásnál helyszini szemlét tartanak, meghallgatják az érdekeltségeket, de természetes, hogy nem ez a bizottság határoz, amely a helyszini szemlét tartja. Ez csak határozatra előkészíti az ügyet. Mikor ez az ügy megfelelően elő van készítve, akkor a közigazgatási bizottság határoz. Én azonban teljes mértékben tisztában vagyok bizonyos nehézségekkel, melyekre Eothenstein igen t. képviselő ur is rámutatott, hogy t. i. a közigazgatási bizottságban olyan egyének is évi február 18-án, csütörtökön. ülnek, akik esetleg más irányban vannak érdekelve és talán nem helyeslik, hogy a nagy üzemekre túlságosan nagy terhek rovassanak ki. En azonban erre provideáltam, amennyiben a tanfelügyelőnek megadtam a hozzám való fellebbezés jogát és a tanfelügyelőknek a végrehajtás során kiadandó utasításban benne lesz, hogy amennyiben ugy tapasztalnám, hogy vannak fizetésképes kezek ós vannak teherviselőképes vállalatok, amelyekre nem javasolják a teher ráháritását, bár a terhek viselésére igenis képesek, akkor a tanfelügyelőnek ezt az ügyet hozzám meg kell fellebbeznie és majd én fogok végső fokon határozni. Ezen a téren tehát veszedelem nincs, és igy az első pont fentartását kérem. Eothenstein igen t. képviselő ur második javaslatát azonban elfogadom, amennyiben tényleg nemcsak érdekeltségi, községi, vagy hitfelekezeti, hanem igenis, állami iskolák felállítása is terveztetik. Épen ezért a második ponthoz javasolt módosítását elfogadom. Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánitom. Következik a határozathozatal. Az 5. § 1. bekezdése az 1. és 2. pont kivételével, továbbá a 2., 3., 4., és 5. bekezdés meg nem támadtatván, elfogadottnak jelentein ki, s igy a kérdést kizárólag az 1. bekezdés 1. és 2. alpontjára fogom feltenni. Kérdem, méltóztatnak-e az 5. § 1. bekezdésének 1. alpontját eredeti szövegezésében, szemben Eothenstein képviselő ur módositó inditványával, elfogadni, igen, vagy nem? (Nem!) Kérem azokat, akik az eredeti szöveget fogadják el, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Többség, Az eredeti szöveg fogadtatván el, Eothenstein képviselő ur módositása elesik. Következik az 5. § 1. bekezdésének 2. alpontja. Ezzel szemben Eothenstein képviselő ur adott be módositó inditványt, mely ellentétes az eredeti szöveggel, tehát azzal szembeállítva fogom a kérdést feltenni. Kérem, méltóztatnak-e a második alpontot eredeti szövegezésében, szemben Eothenstein képviselő ur indítványával elfogadni, igen, vagy nem? (Nem!) A nemzetgyűlés az eredeti szöveget nem fogadván el, Eothenstein Mór képviselő ur módositó indítványát jelentem ki elfogadottnak. Következik a 6. §. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék felolvasni. Petrovics György jegyző (olvassa a 6. §-t.): Az előadó ur jelentkezett szólásra. Maday Gyula előadó: T. Nemzetgyűlés! A törvényjavaslat eredeti elgondolása szerint nyilvánvalóan a külterületi iskolák létesítését tartotta szem előtt. Később azonban oly erőforrások állottak rendelkezésre, hogy ezt az akciót szélesebb alapokra lehetett helyezni, tehát a törvényjavaslat jelenlegi formájában és szövegében belterületi iskolák szervezését is lehetővé teszi. Épen ezért az ott statuált eljárási szabályok természetesen nem csupán külterületi, hanem belterületi iskolák szervezésére is érvényesek lesznek. Kérem tehát a törvényjavaslat logikája érdekében a 6. § 1. bekezdésének 7. sorából a »külterületi« szó törlését. Elnök: Szólásra következik? Petrovics György jegyző: Eothenstein Mór ! Eothenstein Mór: T. Nemzetgyűlés !^ A 6. § b. pontjánál jóformán csak stiláris módosításom volna, amely a következő: Javaslom, hogy a 6. § b. pontjának 5. sorában a »nyugdíjazott« szó után »illetőleg végkielégitett« szavak pót-