Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXIX. kötet • 1926. január 26. - 1926. február 19.

Ülésnapok - 1922-508

378 A nemzetgyűlés 508. ülése 1926. évi február 17-én, szerdán. mi akkori állitásunk nem felel meg a tényeknek. (Zaj és derültség a jobboldalon,) Ha a kormánynak ezek a sajtóhírek fájnak, akkor a mi parlamenti beszédeinkbői, a mi sajtónkból leadott nyilatkozatokkal szemben módjában van a közvéleményt tájékoztatni. Az ellenzéki pártok legutóbb megtartott értekezletükön, a helyzetet eléggé világosan jellemző mondatban foglalták össze a ministerelnök ur egész állásfoglalását, amikor azt mondották, hogy az nem más, mint egy megszorult ember hazudozása és ezt itt is megismétlem. A ministerelnök ur ezért a nyilatkozatért nem inditott sajtópert. (Nagy zaj a jobboldalon, — Urbanies Kálmán : Piszok ! — Élénk felkiáltások jobbfelöl. Rendre ! Rendre !) Elnök : Peyer képviselő ur beszéde közben imparlamentáris kifejezést használt. (Felkiáltások a szélsőbaloldalon : Csak idézett !) Idézet alakjában sem lehet ilyen súlyos sértést használni senkivel szemben. Kérem a képviselő urat, méltóztassék uyilatkozni, kire értette ? Peyer Károly : A nyilatkozatban világosan meg van mondva, s én az ellenzéki pártok deklarációjából idéztem ezt a mondatot, amely a sajtóban teljes egészében megjelent s igy felesleges erre külön nyilatkoznom. (Nagy zaj a jobboldalon.) Elnök : Engem, itt az elnöki székben csak az érdekel, hogy itt kire értette ? Peyer Károly : A ministerelnök úrra értettem s a nyilatkozatban is reá volt értve. (Nagy zaj a jobboldalon.) Elnök : A képviselő urat ezért a kifejezésért szintén a mentelmi bizottság elé utasítom. {Helyeslés a jobboldalon. — Zaj a szélsőbaloldalon. — Barthos Andor : Meg kell vonnia a szót ! — Felkiáltások a jobboldalon : Üljön le ! Üljön le ! — Nagy zaj a Ház mindkét oldalán.) Csendet kérek, képviselő urak, igy lehetetlen tárgyalni. A képviselő ur beszédének ideje lejárt, méltóztassék befejezni ! Peyer Károly : Ez a nyilatkozat napokkal ezelőtt jelent meg és senki részéről megcáfolva nem lett. (Ugy van ! Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) Még egy kijelentést kívánok tenni. Nincs joga senkinek egy politikai pártot ilyen vádakkal illetni. Felszólítom a ministerelnök urat, bocsássa a Ház rendelkezésére azokat a bizonyítékokat, melyeknek alapján ellenünk ezt a kifejezést használta. Felszólítom az elnök urat, hogy ebből a célból utasítsa a ministerelnök urat... (Nagy zaj a jobboldalon. Felkiálltások : Micsoda felszólítás ? — Kitajka Ferenc : Nem szabad hazudni ! — Nagy zaj.) Felkérem az elnök urat, utasitsa a ministerelnök urat is a mentelmi bizottsághoz, hogy mi alapon sértett egy politikai pártot ilyen durva inszinuációkkal ! (Élénk helyeslés és taps a szélsőbaloldalon. — Nagy zaj a jobboldalon.) Elnök : A ministerelnök ur beszédében egyetlenegy kifejezés nincs, amely inparlamentáris lett volna. (Peyer Károly : Gyanúsított !) Amennyiben a gyorsírói jegyzetekből megtudnám, hogy használtatott ilyen kifejezés, a ministerelnök úrral szemben is ugyanúgy járnék el, mint bármely más képviselővel. (Nagy Vince : Nem kifejezés, állítás volt.) A vitának eme stádiumában erre semmiféle alapom nincs. (Nagy Vince: Majd meg kell nézni a gyorsírói jegyzeteket !) A ministerelnök ur kivan szólni ! Gr. Bethlen István miniszterelnök : T. Nemzetgyűlés ! (Halijuk ! Halljuk !) Azok a támadások, amelyeket a t. képviselő ur jónak látott a szociáldemokrata párt nevében felém intézni, nem fognak megakadályozni abban, hogy véleményemet ismételten nyiltan kifejezésre juttassam Nagy Vince: Állításait bizonyítani is kell !) és semmiféle terrornak engedni nem fogok. (Élénk helyeslés es taps a jobboldalon. — Nagy Vince: Bizonyítékokat !) Engem durvaságokkal, sem gyanusitássokkal, még ha azok özönével is illetnek, terrorizálni nem fognak tudni. (Farkas István: Bizonyitson ! Terrorfm ! — Vicián István : Ki az ?— Urbanies Kálmán : A szovjetelnök ur beszél ! — Nagy zaj.) Elnök : Farkas képviselő urat ezért a kifejezésért rendreutasitom ! (Nagy zaj.) Gr. Bethlen István ministerelnök Î Ezek a durvaságok és gyanúsítások mindenkire nézve, akik egy kicsit belegondolnak a dolgokba, teljesen értéktelenek. Azzal akart kibújni a t. képviselő ur, hogy a szociáldemokrata pártnak Franciaországban nincsen olyan értelemben vett lapja, mint ahogyan Magyarországon a Népszava a szociáldemokrata párt hivatalos lapja. (Zaj. — Elnök csenget-) Azt hiszem, mégis mindenki tudja, hogy a francia szociáldemokrata párt nem olyan szegény, hogy semmiféle lap vagy szócső rendelkezésére ne állana. (Zaj a szélsőbaloldalon.) Ezzel szemben tény, hogy Franciaországban egész tömege van a szociáldemokrata irányú lapoknak. (Eckhardt Tibor : A Humanité! — Peyer Károly : Arról tudni kell, hogy bolseviki lap ! — Urbanies Kálmán : Egyik kutya, másik eb ! — Peyer Károly : Csak a kravátli más ! — Urbanies Kálmán : Ebben igaza van ! — Derültség.) E lapok természetesen nem Poincaré úrtól s nem Millerand úrtól és hasonló politikai irányt követő uraktól veszik információikat, hanem attól a szociáldemokrata párttól és azoktól a szocialistáktól, akikkel összeköttetésben vannak. Mármost, ha a t. képviselő ur azt mondja, hogy cáfoljam meg azokat a hireket, amelyek ilyen lapokban megjelennek, erre a válaszom nagyon egyszerű. Ha meg is tudnám cáfolni, amit nem tudok megtenni, mert hiszen Franciaországban olyan lapjaink, amelyeknek utasítást adhatnánk, nincsenek ... (Pikler Emil : Pénzzel mindent el lehet érni ! — Szakács József: Végre egy őszinte nyilatkozat ! — Élénk derültség a jobboldalon) de ha sikerülne is megcáfolnom, ennek nem volna meg az az értéke, mintha a tisztelt budapesti és magyarországi szociáldemokrata párt tenné, mert hiszen nyilvánvaló, hogy egy hivatalos dementire már másnap következne, hogy ez nem felel meg a tényeknek, mert a budapesti szociáldemokrata párt egészen más nézeten van. (Lendvai István : Csakhogy rájött már !) Ismételten felajánlottam a t. képviselő uraknak ezt a módszert, de önök a mai napig elmulasztották ezt igénybevenni. (Peyer Károly : Sohasem hallottuk, hogy fel tetszett ajánlani ! Talán évekkel ezelőtt!) A t. képviselő ur mondta az imént, hogy Peidl képviselő ur mit válaszolt nekem, tehát a t. képviselő ur most letagadja, amit az előbb mondott. (Peyer Károly : Nem tagadok le semmit ! Ő sem mondott mást, mint én !) Én ismételten felajánlottam ezt a módszert. Ennek több hete elmúlt, de a t. képviselő urak nem vették igénybe. Önök tudják, hogy miért? Én a magam részéről csak megállapítom a tényt és hozzáfűzöm a következtetést, hogy a t. képviselő uraknak nem volt és nincs szándékában ezt megtenni. Ami mármost magát a kérdés lényegét illeti, ugy Rassay t. képviselőtársam azt mondja, hogy ejtsem el ennek a felvonulásnak gondolatát. Bocsánatot kérek, ez nem az én gondolatom és nem a magyar kormány gondolata. Én az imént mondottam, hogy amig hivatalosan nem is tudok ilyen dologról, el nem ejthetek valamit, ami nem az enyém. (Rassay Károly: Az engedélyezés gondolatát.) Én nem ejthetem el ezt a gondolatot, mert a kérés nincs előttem. Én kifejtettem elvi