Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXIX. kötet • 1926. január 26. - 1926. február 19.

Ülésnapok - 1922-506

316 A nemzetgyűlés 506. ülése 1926, állami iskolák ellen szólalt fel a tál oldalról az imént, mikor azt mondta, hogy az állami isko­lák terhében az odavaló lakosság nem, vagy nem kellő módon vesz részt. Igenis a legtöbb helyen az állami iskolát a község lakosainak adófilléreiből épitették és legtöbb helyen nagy jogokról mondott le az a felekezet, amely is­kolájának államosításába belenyugodott. Mél­tánytalan volna tehát, ha az állami iskolák fentartásához a községeknek kellene hozzá­járulni. Ami különösen az iskola felszerelését illeti, nem tartaná az állam eminens köteles­ségének a saját iskolájának berendezését és megelégednék csak azzal, ha az lenne benne felszerelés, amit a községek a maguk jószán­tából beleadnak! Akkor megállhatunk a somfavesszőnél és elégedjék meg a kormány azzal, ha felszerelés gyanánt somfavessző lesz csak az iskolában. Ha az állam nem teljesíti ezen kötelessé­gét, akkor ne tegye egy ilyen becsempészett szakasszal az állami iskolákról szóló törvényt hatálytalanná mert ez a törvény maradjon egy intakt törvény, annak kibővítésén ne gon­dolkozzék az igen t. kormányzat, hisz ma már az állami iskolák ellen nem hangzik el egyik oldalról sem nanasz. Mert ha az igen t. előttem szólt túloldali képviselőtársam a felekezeti is­kolákat ajánlja a minister ur figyelmébe, hogv ezen uj érdekeltségi iskolák mind felekezetiek legyenek, akkor kérdezem a t. képviselőtársam­tól, hogy csakugyan olyan vallástalannak tartja-e az állami iskolát, csakugyan olyan rossz és erkölcstelen célokat szolgál-e a mai ál­lami iskola, (Ellentmondások ) hogy nem elég­szik meg az állami iskolával'? (Petrovácz Gyula: Én felekezeti kötelességnek tartom a népokta­tást !) Mi kifogása van a-z állami iskolák el­len? Talán ezek vallás nélkül akarnak nevelni*? (Petrovácz Gyula : Egy szóval sem mondot­tam !) Ha nem mondta és ha elismerte, hogy az állami iskolákban ugyanolyan vallás-erköl­csi alánon tanítanak, mint a felekezeti iskolá­ban, (Felkiáltások jobbfelől: Most!) és a gyer­mekek vallását ép ugy szolgálják, mint a fele­kezetek, (Petrovácz Gyula : Én a jövőbe is né­zek ! Volt itt már vörös-uralom is !) és ha ezt törvény biztosítja, akkor az állami iskolával szemben, amely legalább olyan jó mint a fele­kezeti, ne méltóztassék propagandát csinálni a felekezeti iskolának. Azonban nagyon jól tud­juk, hogy a felekezeti iskolákkal nemcsak a valláserkölcsi nevelést akarja biztosítani ha­nem azon politikai célokat is amelyekről itt beszélt. (Láng János : A felekezeti iskolákat Erdélyben nem tudják elvenni ! — Csontos Imre : Minden felekezet kapaszkodik a maga iskolájához !) A törvények értelmében joga van minden felekezetnek iskolát felállítani, de a községnek »kötelessége. (Petrovácz Gyula : Láttunk itt már vörös farsangot ! — Putnoky Sándor : Miért bántja a saját felekezeti isko­láját ?) Nem hagyhatom azt szó nélkül, mikor az állami iskolával kapcsolatban azt mondják. hogy azért kell a felekezeti iskola, mert lát­tunk már vörös farsangot. Kénytelen vagyok az állami iskolák védelmében kijelenteni, hogy a kommunizmusban az állami iskoláknak sem­mivel sem volt nagyobb szerepük, mint a fele­kezeti iskoláknak. (Zaj.) Véleményem szerint sem a felekezeti, sem az állami iskoláknak sze­repük nem volt. (Zaj a jobboldalon. — Dénes István : Hock János nem volt államtitkár, ha­nem katholikus pan. — Csöngedy Gyula : Min­denütt voltak szédült emberek !) Itt térek rá a tegnapi ülésen történtekre. Nagyon sajnálom, hogy nincs jelen Gaal Gas­évi február hó 12-én, pénteken. ton képviselőtársam, aki tegnap egy közbe­szólás formájában olyan értelmű kijelentést tett, .hogy a kommunizmusban á tanítóság ve­zetőszerepet játszott. Kénytelen vagyok kép­viselőtársamnak felajánlani a statisztikát, nézze meg, vájjon a tanítóság köréből fogad­ták-e el többen a vörös ochlochrátiát, azt á diktatúrát, amit el kellett fogadniok, vagy pedig a t. ezerholdasok, a nagybirtokosok tár­saságából. Hivatkozom nagyatádi Szabó sta^ tisztikájára, amely az ő kis könyvében meg­jelent, amelyet bármikor felolvashatnak, hogy nagyon kevés nagybirtokos hiányzott a szak­szervezetekből. (Zaj és ellentmondás jobbfelől. — Huszár Dezső: De nem csináltak propagan­dát! — Rothenstein Mór: A történelemben fel van jegyezve! — Zaj. — Barthos Andor: Ne tessék általánosítani !) Ne nagyon ágáljanak a t. nagybirtokos urak az ellen, hogy szegény tanítókat a maguk és családjuk megmentése kommunistává tett, mikor látták a jó példát az ezerholdasoknál, akik beléptek a szakszer­vezetekbe, (Huszár Dezső: Beléntek, de nem voltak kommunisták. — Dénes István: Tiszt­viselőket ezért elcsaptak! — Egy hang jobb­felől: Hát az ügyvédek?) akik csak olyan kommunisták voltak, mint a tanítók, mert ha nem voltak kommunisták a t. nagybirtokos urak, amikor kiváltották a szakszervezeti könyvecskét, akkor nem voltak kommunisták a tisztviselők és a tanítók sem, de míg ezek közül ezreket elcsaptak állásukból, a t. nagy­birtokosok most fehér tógát öltve magukra, megbélyegeznek minden szerencsétlen szegény embert, aki kénytelen volt a kommünben részt venni. (Zaj.) Én tehát a magyar tanítóság ne­vében visszautasítom az invektivát, (Felkiál­tások jobbfelől: Nem általánosít itt senki!) mintha a tanítóság azokat a vörös célokat szolgálta volna. (Huszár Dezső: Agitátorok voltak, mig a nagybirtokosok közt ilyenek nem voltak. — Zaj a baloldalon.) Ebben is hajlandó vagyok a statisztikát felállítani, de nem az önök által lefolytatott fegyelmi ügyek­ből, hanem az életből, hogy ki hogyan vágó­dott hasra a diktatúra előtt a nagybirtokosok és a szegény tanítók közül. (Nagy zaj.) Elnök: Csendet kérek! Drozdy Győző: Nagyon szeretném, ha ezt a kérdést békén hagynák és ha nem állítaná itt be senki az állami iskolát mint a vörös tö­megeknek jövendő fellegvárát, mert az állami iskola törvények alapján működik és ugyan­azok a népoktatási törvények vonatkoznak reá, mint a felekezeti iskolákra, tehát háttérbe e tekintetben sem szorulhat. , A magyar mezőgazdasági oktatás fejlesz­tésénél és megerősítésénél nem szabad figyel­men kívül hagyni a felnőttek oktatását sem. (Helyeslés a baloldalon.) Lehetetlen. hogy a népoktatás befejeződjék a 16-ik életévnél, külö­nösen akkor, amikor nagy százaléka a gyerme­keknek iskolába nem járhat. És ha már az élet olyan helyzetet is teremtett, hogy az analfabé­táknak ezrei vannak a magyar vidékeken, ak­kor a kormányzatnak módot kellene találni arra, hogy a felnőtt analfabétákat oktassák. Nagyon csodálkozom, hogy a kormányzat ezt a kötelességét átengedi másoknak, egyesüle­teknek stb., hogy átengedi a 'szociáldemokrata pártnak, amely párt sokai több analfabétát ta­nít meg minden esztendőben a betűvetésre, mint az ország összes intézményei earyütt. Fo­gadják érte elismerésünket, mert bárki tanít, minden tanításért köszönet illeti, ellenben fo­gadja megrovásunkat a kormányzat, hogy ezt a megalapítást kénytelen eltűrni és hogy a

Next

/
Thumbnails
Contents