Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXIX. kötet • 1926. január 26. - 1926. február 19.

Ülésnapok - 1922-505

'Â nemzetgyűlés 505. ülése 1926. i sokban a törvény tételes intézkedéseit ismertessem. A törvényiavaslat 13. §-a végigmegy az iskolaépítés és fentartás minden problémaián. Mindenekelőtt az iskolázatlan területeket bizonyos körzetekre osztja, 4 kilométeres környezetekre, és az iskolafentartás kötelességét a körzeten belül élő lakók vállaira helyezi. (Felkiáltás a szélsőbalon: Duplán fisessenek!) Ha anyagilag nyengéknek bizonyulnak, kötelezheti a községeket az iskolának átvállalására, sőt módot ad, hogy az iskolafentartók szerenét felekezetek vállalnák. A kettős teherviselés lehetőségét ily formán a törvényjavaslat teljesen ki is küszöböli. (Ellenmondás a szélsőbalon.) Végeredményben az anyagiflag erős érdekeltséget! magyarán mondva, az uradalmakat éri ez, 750 uradalmat akar az iskolaépítésre és az iskolafentartás kötelezettségére ráészoritani. Elsősorban azokat »z nradalmákat, amelyek az 1921 :XXX. te. §-ai alól az iskolafentartás tekintetében ki akarták magukat vonni. (Pakots Józsefi Hát van ilyen?) Sajnos, tapasztalat szerint vannak, mert különben nem lett volna szüksénr ilyen törvényjavaslatra. Intézkedik a törvényjavaslat oly területekre nézve is, ahol a lakosság szétszórodottságánál fogva még ily körzet sem alakitható, tanyai internátnsok és tanyai napközi otthonok felállításával és ezt is annak a bizonyos érdekeltségnek kötelességévé teszi. Most már, hogy necsak a kényszerítés vasvesszőjével dolgozzék a kormány, hanem a maga példamutatásával, áldozatkészségével valóban elől is járjon, az iskolázás kötelessége terén, e kulturális kötelességteljesitás terén látjuk, hogy a törvény 2. § országos néoiskola építési alapot is kreál. Ennekaz alánnak forrásait llami iövedelmek adják. Elsősorban az 1924/25. évi költségvetésben rendelkezésre bocsátott 350.000 aranykorona, azután az 1925/26. költségvetésbe beállított 2 millió aranykorona, amihez hozzájön most a beruházási törvény alánján a knltnszminister rendelkezésére bocsátott njabh kétmillió aranykorona, ugy hogy s? alaknak pzidőszerint momentán rendlekezésrp áll körülbelül 2.P50.000 aranykorona. Amint emiitettem a gazdaságilag gyönge fpntartóknak az állam részint émtési segéllvel. részint állami tanítók rendelkezésre bocsátásával esetleg- évenként visszatérő államsegéllyel vagv nedig kölcsönnel is rendelkezésre áll és segítségére siet. Az iskolalétesités munkája két részre uarcellázbató. Az efrvik az iskola énül et felépítése, a má,sikj)edip; a felé-rvjtett iskola fentartása. Mind a kettő nehéz probléma, különösen a mai keserves gazdasági viszonyok között. Az énités különösen. ÍJs ha az állam valóban komolv kényszereszközökkel nem hajtaná az érdekeltséget társadalmi és vagyoni különbség nélkül azoknak a tégla daraboknak összehordására, akkor ez a törvény minden szén intenciói ellenére, valóban irott malaszt marad. A törvény azonban kötelezővé teszi, hogy az iskolaépület felemeléshez a körzet minden tagia a maga fizikai nmnkateljesitménvével hozzájáruljon. (Esztergályos János: Közben éhen fel is fordulhat az a kőmives! — Zaj a szélsőhaloldalon.) Szakmunkás fogja végezni- tehát kőmives, asztalos és lakatos (Zaj és felkiáltások a szélsőhaloldalon': Ingyen!) és ez az akció ismét tömérdek kisioarosnak fog munkaalkalmat szolgáltatni. (Folytonos zaj a szélsőbololdalon.) Egészen világos, hogy a köznrunka szolgáltatás csak a legprimitívebb munkateljesítményre, téglahordásra malterhordásra és hasonlókra vonatkozik. (Zaj a n február hó 11-én, csütörtökön. 293 szélsőhaloldalon. — Esztergályos János: Tisztára jobbágykor béli intézkedés! — Csontos Imre: Micsoda beszéd!) Igenis, ez a munkanélküliségen, a kisiparos osztály helyzetén is segíteni fog. (Esztergályos János: Az, amit ingyen kell végeznie! — Propper Sándor: Munkája lesz, csak pénze nem!) r Az iskola létesítése, illetőleg felállítása után azután az érdekeltség kötelessége , , . (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Ez a magyar kultúra! — Farkas István: Leventékre * van pénz, még a cseh posztóvásárlásra is, de iskolákra nies! — Csontos Imre: Miféle beszéd az? De vastag lelkiismeret kell hozzá! — Farkas István: Az van magának nagyotn vastag! — Zaj.) Elnök: Csendet kérek! (Csontos Imre: Még ilyen dologban is ellenkeznekl) Maday Gyula előadó: Az iskola felállításának dolgát adminisztrative három fórum fogja lebonyolítani. Az egyik egy háromtagú bizottság, amely helyszíni szemlét tart. Ez áll a kir. tanfelügyelőből, az államépitészeti hivatal egy kiküldöttjéből, valamint a közigazgatási bizottság egy tagjából. (Esztergályos János: Azok nem fognak napidíjat felvehetni?) A törvény erről nem rendelkezik. (Esztergályos János: Ez baj!) Különben is ez a három valamennyi állami közeg, akik egyszerűen kiküldetési napidij fejében végzi ezt a munkát. (Zaj a szélsőbalodalon. — Esztergályos János: De megkapja a havi fizetését!) Ez a háromtagú bizottság tárgyalást folytat az érdekeltséggel, amely tárgyalásban a felekezeti hatósáe-ok képviselőit is be fogják vonni. A tárgyaló-bizottság azután a maga elaboratórumát, amely kiterjeszkedik arra, hogy abban körzetben egyáltalában szükség van-e iskola felállítására, na igen. hogy melyik ponton állittassék fel az iskola és az érdekeltség milyen arányban viselje annak terheit, java«látképen a megye közigazgatási bizottsága elé terjeszti, amely azután a maga voltaképeni szervező javaslatát felterjeszti a vallás- és közoktatásügyi ministerhez. aki az iskolaállitáVt részleteiben jogilag szabályozza. Az iskola tanítóit a szervezéskor á kultuszminister fogja kinevezni. Tehát ellsőizben és egyetlenegyszer, de további megüresedés esetén a tanítói állás betöltésének joga az iskolafentartóra száll át. Talán magyarázatát kell adnom annak, hogy miért tartotta feun a kultnszminister ur elsőizben a tanitój állás betöltésének jogát a maga számára. A tanítói Blista kikerülésére. A mai állami iskolákban tudvalevőleg több mint ezer tanító felesleges. Minthogy nincs elegendő számú taaiterem,_ tanítók a Csonka ország határain belül sajnos felesleges számban vannak, legalább látszatra, formailag, úgyhogy a kultuszkormány kéuvtelen a váltakozó tanítás rendszeréhez folyamodni. Ezeknek az állami tanítóknak akart mindenekelőtt ooziciót biztosítani a. kultuszminist er ur. (esztergál

vos Jáno^: A jövőre nézve mit csinálnak a B-listás tanítókkal?) A kultUszminister ur ezzel két célt ér el. Egyrészt ezeket a B-listás és fölösleges embereket ismét reaktiválja, munkához iuttatja. de viszont az államkincstárt ismentesiti ujabb megterheléstől. Az iskolának fentartására egy külön adó szolgál. Kulturadó ez tulajdonképen, amelyet elsőfokon az érdekeltség visel. Itt azonban meg kell nyugtani azokat, akik esetleg a szociális szempont ügyiemen kivül hagyása miatt aggódnak, hogy a körzet lakosai közül azok, akik- r