Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXIX. kötet • 1926. január 26. - 1926. február 19.
Ülésnapok - 1922-504
270 A nemzetgyűlés 504. ülése 1926, kai meg" nem bánthat, (Hedry Lőrinc: Milyen durvaság-okkal 1) mert először a közéletben kell valamit produkálina, (KaKovszky István: Ugy van!) hogy leronthassa azt, amit én egy életen keresztül alkottam. (Éljenzés és taps a baloldalon.) ülnök : Fábián képviselő ur a házszabályok 2Uö. §-a alapján személyes kérdésben kért szót. (i< ábíán Béla : Én nem kértem !) A képviselő ur jelentkezett ! (B. Kaas Albert : Csak kiabált !) A képviselő ur nem kivan beszélni? Fábián Béla: De igen! A szó a képviselő urat megilleti ! Fábián Béla : T. Nemzetgyűlés ! Engem a nemzetgyűlés többsége egy közbeszólásom miatt a mentelmi bizottsághoz utasitott, anélkül, hogy módomban lett volna a Nemzetgyűlés előtt közbeszólásomat megmagyarázni, (Szabó József : Azt nem lehet megmagyarázni! — Pakots József! Az igazság nem egyforma! — Zaj.) s a nemzetgyűlés előtt felfedni annak okát, hogy miért használtam ezt a kifejezést. Méltóztassanak megengedni, hogy akkor, amidőn sajnálkozom a felett, hogy a Nemzetgyűlés méltóságát megsértettem azzal, hogy ilyen kifejezést használtam és emiatt a t. Ház nyilvánosságától bocsánatot kérek, r egyszersmind megjegyezzem azt is, hogy én közbeszólásomat azért mondottam, mert Lendvai képviselő ur velem szemben olyan sértő kifejezést használt, amely szerint nekem kitépték a füleimet. (Lendvai István : Nem igy mondottam ! — Zaj.) Elnök : Fábián képviselő úrtól kénytelen vagyok megkérdezni, hogy milyen címen kért szót ? Fábián Béla: Személyes kérdésben. Elnök: Méltóztassék folytatni! FáDián Béla: Azért használtam ezt a súlyosan sértő kifejezést, (Lendvai István: Nem használtam! — Létai Ernő: A ceglédi beszédét is letagadta! Mindent letagad!) mert az a véleményem, hogy mindenki sértő kifejezéséért vagy sértő ténykedéseért álljon helyt kint is, necsak idebent a nemzetgyűlés előtt. Minthogy volt már módom sajnosán tapasztalni, hogy azok az urak, akik idebent íSértő kifejezéseket használtak, odakint azokért nem állottak helyt, kénytelen voltam képviselő urat. akinek közbeszólását hallottam, ilyen r kifejezéssel rendreutasítani, illetőleg közbeszólását igy viszonozni. (Varsányi Gábor: Neveket említsen! Kik azok?) Gömbös Gyula és Zsilinszky Endre képviselő urak! Azért, hogj r a Ház méltóságát sértő kifejezést használtam, a t. Ház nyilvánosságát ünnepélyesen megkövetem. Elnök: Hedry Lőrinc képviselő ur a házszabályok 205. §-ának a) pontja alapján személyes kérdésben kért szót. A szó a képviselő urat megilleti. Hedry Lőrinc: T. Nemzetgyűlés! Vázsonyi igen t. képviselőtársam személyes kérdésben elhangzott felszólalása során azt volt bátor előadni, hogy én őt durva sértésekkel illettem, előzetesen pedig Pakots képviselő ur szintén ilyen zsánerben beszélt és azt mondotta hogy nem hagyják magukat általunk terrorizálni. Nem szólok arról, hogy nem nagy kanál bátorság kell ahhoz, ha én —- egy ember — ebből a kis pártból egy egész pártot terrorizálni vagyok képes, {Zaj a baloldalon) csupán azt jelentem ki, hogy durva sértést nem alkalmaztam. {Fábián Béla: Azt mondotta a képviselő ur, hogy Vázsonyi hazudik!) Kettőt mondottam Vázsonyira. Az egyiket évi féümár hó 10-én, szerdán. akkor mondottam, amikor a képviselő ur azt állította, hogy rendőrségi megfigyelés és telefoncenzura alatt áll s erre mondottam, hogy nem igaz. (Pakots József: Ön ezt tudta? Honnan tudta?) A belügyminister ur is megerősítette. (Urbanits Kálmán: Ne terrorizáljon! — Pakols József: Egyéb bajunk sincs, mint tréfálkozni!) A másik megjegyzésem az volt, amit ő voltszíves megerősíteni, hogy a forradalom elől megszökött. Méltóztatott elismerni, hogy megszökött a forradalom elől és e tekintetben bizunyos párhuzamot méltóztatot felállítani saját személye és gróf Tisza István személye kezdet, krokoctilkönnyeket hullatva az ő szomorú elhunyta felett. (Rothensteín Mór: Mit gondol, milyen krokodil maga! — Derültség.) Vázsonyi Vilmos t. képviselő ur csakugyan konzervatív politikus volt mindig, annyira konzervatív, hogy eléggé óvatos volt ahhoz, hogy a mostani időkre is konzerválja magát. Ugyanaz a Vázsonyi nevezte reklámgenerálisnak Tiszái, aki most Bethlen Istvánt feleslegesnek mondja, ahelyett, hogy a felesleges embert nem Bethlenben, hanem önmagában keresné. (Élénk helyeslés és íajjs a jobbolda.on. — Pakots József: Jól kihedrintette ezt a beszédet! — Derültség.) Elnök: Lendvai képviselő ur a házszabályok 205. §-á alapján személyes kérdésben kér szót. A szó a képviselő urat megilleti. Lendvai István: T. Nemzetgyűlés! Lehetőleg rövid időre akarom igénybe venni a t. Nemzetgyűlés figyelmét. Első mondatom az, hogy Petrovácz Gyula képviselőtársam beszédének befejező része közben a nagy lármában a t. túloldal felé szóróiszóra ezt kiáltottam:... (Fábián Béla: Nem akkor volt a közbeszólása!) Elsősorban is Fábián t. képviselőtársam igen jól ismert hangszálai felől hallottam, közbeszólást, mire közbekiáltásom ez volt: »Kíméljék Fábián képviselő ur fülét, ne tépjék szét ilyen fülsiketítő kiáltásokkal!« Ahhoz, hogy a gyorsírói jegyzetekben mi foglaltatik, semmi közöm nincs, hiszen tévedhet a legbecsületesebb és legderekabb gyorsíró is, ebben a lármában talán szavaimat máskép érthette. Ha a t. képviselő ur továbbra is ragaszkodik ahhoz a szöveghez, amelyet ő mondott, akkor kénytelen vagyok megállapítani a t. Nemzetgyűlés színe előtt, hogy az ő fülszerkezete valóban megromlott. (Élénk derültség. — Fábián Béla: Én meg fentartom, amit mondottam!) Elnök: Következik Gaal Gaston képviselő ur interpellációja a pénzügyminister úrhoz. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az interpelláció szövegét felolvasni! Láng János jegyző (Olvassa): Interpelláció a pénzügyminister úrhoz: 1. Van-e tudomása a pénzügyminister urnák arról, hogy az alája rendelt adóhivatalok egy, a nagyközönség által hozzá nem férhető 156427/925. VII. sz. p. ü. m. körrendeletre — és a Budapesti Közlöny 214. számában közzétett 4100/925 M. E. rendeletre való hivatkozással... »valamennyi körjegyzőségnek és jegyzőségnek« szóló körrendeletet adtak ki, melyben a folyó 1926. évben a községeket 10, 20, összesen 30% uj pótadóval terhelik meg? 2. Van-e tudomása arról, hogy a hivatkozott 4100/925 M. E. rendelet nem a községekre, hanem a törvényhatóságokra száll s igy az a községekre nem alkalmazható? 3. Van-e tudomása arról hogy a községi pótadók kivetése a községek autonom joga, mely felett az állam csak felügyeleti jogot