Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXIX. kötet • 1926. január 26. - 1926. február 19.
Ülésnapok - 1922-503
2-22 À nemzetgyűlés 503. ülése 1926. évi február hó 9-én, hedden. állam belpolitikai életének vizsgálata sohasem lehet kérdés tárgya. (Erődi-Harrach Tihamér előadó: ügy van!) Itt nem arról van szó, hogy mi Olaszországgal szoros összefüggést és összeköttetést keresünk, hanem arról, hogy állampolgáraink érdekeit Olaszországban képviselni és ha szükséges, megvédeni tudjuk. (Ugy van! Helyeslés jobbfelől.) Ebből a szempontból minden állam, bármilyen legyen a belső politikai struktúrája, képviselheti az érdekeinket, ha jogrendet tart fenn. Hogy mennyire igazam van ebben, legyen szabad rámutatnom arra, hogy nagy államok, konzervatív berendezkedésű államok sem átalják szerződéseket kötni Szovjet-Oroszországgal. Ezt annak illusztrálására hozom fel, hogy az államok belpolitikai struktúrája szerepet ebben a kérdésben nem játszik. Nem játszhat szerepet azért sem, mert ha ez igy lenne, akkor a nemzetek közötti érintkezésben a belső politikai változásokkal kapcsolatban olyan hullámzás volna, hogy ez az érintkezést abszolúte lehetetlenné tenné. Mindezeket figyelembe véve, tisztelettel kérem, méltóztassék a magyar állampolgárok érdekeinek megvédését célzó ezt a törvényjavaslatot elfogadni. (Helyeslés jobbfelől. — Esztergályos János: Nem olyan nagy kitüntetés Mussolinivei érintkezni!) Elnök: Kivan valaki szólani? (Nem!) Ha szólani senki sem kivan, a vitát bezárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvánitom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e az állampolgárok kölcsönös törvényes védelme iránt Olaszországgal kötött, 1922. évi április hó 6-án Rómában kelt egyezmény becikkelyezéséről szóló törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni, igen vagy nem? (Igen. Nem.) Kérem azokat a képviselő urakat, akik a törvényjavaslatot általánosságban, a részletes tárgyalás alapjául elfogadják, sziveskedjenek felállani. (31 eg történik.) Többség. A nemzetgyűlés a törvényjavaslatot általánosságban, a részletes tárgyalás alapjául elfogadja. (Propper Sándor: 12-en szavazták meg! — Esztergályos János: Büszke lehet Mussolini, 12 szavazatot kapott a kormánypárttól! — B. Podmaniczky Endre: Ott meg nyolcan vannak!) Következik a részletes tárgyalás. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a törvényjavaslat címét felolvasni. Perlaki György jegyző: (olvassa a törvényjavaslat címét és 1. és 2. §-ait, amelyek meg •nem támadtatván, észrevétel nélkül elfogadtatnak.) Elnök: A törvényjavaslat ekként általánosságban és részleteiben letárgyaltatván és elfogadtatván, annak harmadszori olvasása iránt napirendi inditványom előterjesztése során fogok javaslatot tenni. Következik a zárszámadásvizsgáló bizottság jelentésének (írom. 932) tárgyalása a magyar államnak az 1914/15. évi zárszámadásáról és a m. kir. legfőbb állami számvevőszék arra vonatkozó jelentéséről. Az előadó urat illeti a szó. Nánássy Andor előadó: Tisztelt Nemzetgyűlés! Azok a szinte leküzdhetetlen akadályok, amelyek az évekig tartó háborús állapot s az ezt követő különböző forradalmak alatt az állami élet különböző viszonylataiban mutatkoztak, fokozottabb mértékben voltak észlelhetők az államháztartás vitelében. Ezek miatt a rendkívüli viszonyok miatt nem lehetett több mint tiz éven keresztül állami költségvetést készíteni, úgyhogy a kormányok csak felhatalmazás alapján, a forradalmak alatt pedig anélkül intézték az állam pénzügyeit és vezették az állam háztartását. Egészen természetes következményként jelentkezett aztán az a helyzet, hogy az államháztartásra vonatkozó zárszámadások elkészitése is késedelmet szenvedett. Az 1914/15. költségvetési év zárszámadásait a m. kir. legfőbb állami számvevőszék még az 1916. évben elkészitette és augusztus 31-én alkotmányos letárgyalás céljából az akkori kormánynak előterjesztette, azonban ennek letárgyalása egyrészről a törvényhozás másirányu elfoglaltsága, gyakori szünetelése, másrészről a törvényhozás adminisztrációs hivatalaiban beállott, a rendes kezelést megbénitó zavarok miatt, csak most, elkésve, a kronologikus sorrendtől eltérően volt tárgyalásra kitűzhető. Az 1914/15. költségvetési évről készített zárszámadás az első, amely az 1913 : XXVI. te. rendelkezése szerint, eltérően a naptári évtől, július 1-ével kezdődő és június 30-ikával végződő ujrendszerü számadási időszakról szól. Ez az első, amely az 1915 : XII. te. értelmében sem pótutalványozást, sem hitellekötést nem tartalmaz. Végül ez az első, amely háborús esztendőre vonatkozik. Az 1914/15. költségvetési évre vonatkozó állami költségvetést az 1914 : XXVII. te. állapította meg, ugy azonban, hogy az előirányzati összegekben a hitelátvitelről szóló rendelkezés szerint még nem foglaltatnak benn az előző számadási időszakban fel nem használt hitelek és hitelmaradványok, viszont már sem pótutalványozást, sem hitellekötést nem tartalmaznak. Ennek a rendelkezésnek tudható be aztán az, hogy a kezelési eredmények nagy mértékben megváltoztak. Az 1914/15. költségvetési évbtn az állami gazdálkodás a háborús viszonyok hatása alatt állott, ami a zárszámadásokban élesen visszatükröződik. A zárszámadások összeállitásánál szigorúan ragaszkodni kellett az 1914/15. évi költségvetés kereteihez, nem lehetett eltérni a számviteli törvényben foglalt szabályoktól, igy ez a zárszámadás nem lehetett alkalmas annak a kimutatására, hogy a háborúval kapcsolatosan milyen terhek hárultak az államra, hogy a háború milyen kihatással volt az állami gazdálkodásra. Az 1914/15. évre vonatkozó állami zárszámadások általános eredményei a következők: valódi kezelés. A költségvetés előirányzata: Bevétel: 7.682,101.115 K 01 f, kiadás: 6.702.930.677 K 19 f, fölösleg: 979,170.437 K 82 f, előirt bevétel: 7.325,877.703 K 90 f, utalványozott kiadás : 6.669.975.830 K 39 f, fölösleg 655,901.873 K 51 f, az előirájnytzatnál ktedvezőtlenebh : 323,268.564 K 31 f. Rendes kezelés. Költségvetés szerinti rendes bevétel: 1.953,605.613 K, rendes kiadás: 1.927,487.971 K 39 f, fölösleg 26,117.641 K 39 f, előirt bevétel: 1.876,395.781 K 39 f, utalványozott kiadás: 1.720,878.342 K 75 f, fölösleg: 155,517.438 K 64 f, az előirányzatnál kedvezőbb: 129,399.797 K 25 f. Rendkívüli kezelés. Költségvetés szerint Rendkívüli bevételek: 5.728,495.502 K 01 f, rendkívüli kiadások: 4.775,442.705 K 58 f, fölösleg: 953 052.796 K 43 f, előirt bevétel: 5.449,481.922 K 51 f, utalványozott kiadás: 4.949,097.487 K 64 f, fölösleg 500,384.434 K 87 f, az előirányzatnál kedA^ezőtlenebb: 452,668.361 K 56 f. Átfutó kezelés. Befolyt összegek: előlegek: 5.472,333.169 K 61 f, idegen pénzek: 9.127,426.596 K 75 f, szállítmányok és ellátmányok: 6.992,741.470 K 60 f, átszámítások címén 168,230.904 K 09 f, összesen 21.760,732.141 K 05 f, kiadatott: előlegek: 6.235,780.470 K 71 f. idegen pénzek:
