Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXIX. kötet • 1926. január 26. - 1926. február 19.

Ülésnapok - 1922-499

108 A nemzetgyűlés 499. ülése 1926. kalmával, hogy irántuk bizalommal viseltetni nem lehet. A vonatkozó aktákat ez a rendőr­tanácsos ur 5 hónapon keresztül visszatartotta csak azért, hogy ügyük a pénzügyminis­teriumban elintézhető ne legyen. Mi nem kivánjuk a kormánytól azt, hogy ellenzéki tisztviselőket nevezzen ki, hogy hoz­zánk közelálló tisztviselőket dédelgessen, csak azt kivánjuk, hogy tiltsa el a politizálást a tisztviselőknek, akiknek nem feladata a poli­tizálás és azt kivánjuk, hogy azok a tisztvise­lők, akik a bel ügy mini steriumban ülnek, akik ott ülnek azokban a hivatalokban, amelyeknek semmi köze a politikához, a maguk munkáját ne politikai szempontok szerint végezzék, ne aszerint vizsgálják az egyes embereket, akik hozzájuk kerülnek, hogy fajvédők-e vagy sem, tetszik-e nekik az illető vagy sem, mert ennek csak olyan szomorú következményei lehetnek, mint amilyen szomorú következményei van­nak a most kipattant frankhamisitásnak. Rendet és nyugalmat, politikamentes ma­gyar gazdasági életet és politikamentes ma­gyar közhivatalokat akarunk, mert higyjék el, hogy mindaddig, amig ebben az országban a titkos társaságok és a nem titkos, de titkos cé­lokat követő nyilt társaságok hatalma meg nem töretik, amig ezek a társaságok mint mel­lékkormányok fogják a kormányzat mellett Magyarország ügyeit intézni, addig Magyar­országon hiábavaló az irtózatos kínlódás, ame­lyet az adófizető -polgárság az úgynevezett szanálás és konszolidáció érdekében áldozott, hiába való itt a szanálási javaslat, hiába való minden, amit a konszolidáció érdekében az ország megtett, hiába való az a rettenetes adó és az az óriási anyagi áldozat, amellyel a ma­gyar adófizető polgárság a kormányt segítette. Ha itt nem lesz egy erőskezű kormányzat, amely fellép a mellékkormányokkal szemben, amelyet semmiféle szálak nem fűznek a titkos egyesületekhez, abban az esetben azt a bizal­mat, amellyel Magyarország jövője iránt vi­seltetünk, sajnos, el kell veszíteni. Minthogy a kormány iránt bizalommal nem viseltetem, az indemnitási javaslatot nem fogadom el. (Helyeslés bal felől.) Elnök: Szólásra következik? Láng János jegyző: Szabó József! Elnök: A képviselő ur nincs itt; töröltetik. Ki a következő szónok? Láng János jegyző: Szilágyi Lajos! Szilágy] Lajos: Tisztelettel kérem a Ház tanácskozókénességének megállapítását, (Ko­vács-Nagy Sándor: A frankbizottságban van­nak 25-en!) Elnök: Kérem a jegyző urat, sziveskedjék a jelenlevő képviselő urakat megszámlálni. (Láng János jegyző megszámlálja a jelenlevő­ket.) 24 képviselő lévén jelen, a Ház nem ta­nácskozóképes. Az ülést 5 percre felfüggesztem. (Szünet után.) Elnök: Az ülést újból megnyitom. Szilágyi Lajos képviselő urat illeti a szó. Szilágy 5 Lajos: T. Nemzetgyűlés! A frank­hamisítás bűnügyével ma csak igen röviden kivánok foglalkozni, mert azon az állásponton vagyok, hogy ha ezt a kérdést érintjük itt a nemzetgyűlésen, ma még legfeljebb csak azok­ból a szempontokból érinthetjük, amelyek te­kintetében mindnyájan egyek vagyunk. Én azt hiszem, hogy politikai pártkülönbség nélkül a nemzetgyűlés minden egyes tagjának ugyanaz a véleménye ebben a tekintetben, hogy amikor meghallotta ezt a szerencsétlen bűnügyet, első­évi január hó 30-án, szombaton. sorban az ragadta meg a figyelmét, minő os­tobaság kellett ahhoz, hogy ilyen eszközöket igénybe véve, próbálkozzanak Magyarországon egyesek vagy összeesküvő szervezetek bizonyos célokat elérni. (Igaz! Ugy van!) Azt hiszem, mi megtesszük törvényhozói kötelességünket akkor, ha ma még egyszerűen csak arra szorítkozunk, hogy mint magyarok megtagadjuk a közö>sséget minden egyes vo natkozásban azokkal, akik ilyen eszközökkel óhajtják politikai vagy magáncéljaikat elérni. (Helyeslés a jobboldalon és a középen.) Megta­gadjuk mint magyarok a közösséget velük és megtagadjuk — amennyiben ugy halljuk, hogy mindnyájan keresztények — mindannyian mint keresztények a közösséget velük, mint közönséges bűntevőkkel. S azok, akik irredenta érzéssel vagyunk itt a nemzetgyűlésben, meg kell, hogy tagadjunk minden közösséget azok­kal, akik ilyen eszközökkel óhajtják céljaikat elérni. (Helyeslés jobbfelől és a közében. — Hedry Lőrinc: Többet árt az irredentizmus­nak !) Megnyugvással látom, hogy legalább is a nyilvánosság elé eddig került megállapítások szerint a magyar államhatalom, mint olyan, ebben a bűncselekményben semmi tekintetben nem részes. (Ugy van! a jobbcldalon és a kö­zépen.) f Bizonyos hatósági közegeket látok, akik részesek benne, ellenben — mondom — megnyugvással látom, hogy a magyar állam­hatalom, mint ilyen, nem részes benne, követ­kezéskép a leghatározottabban vissza kell uta­sítanom ugy künn a külföldön, mint esetleg itt bent is minden olyan állítást, mintha ez az ügy a magyar nemzet vagy Magyarország ügye volna. (Helyeslés a jobboldalon és a kö­zépen.) Ez^ lehet a magyar nemzetnek a kára, de ez a bűncselekmény semmi vonatkozásban sem lehet a magyar nemzetet érintő ügy. (Ugy van! a jobboldalon és a középen.) Nem tudom elhallgatni, hogy örvendek azon, hogy amikor ilyen széles, messze szét­ágazó összeesküvést látok, a törvényhozásnak egyetlen tagja sincs ebben a bűncselekményben kompromittálva. (Tankovits János: így beszél egy ellenzéki magyar ember! — Zaj a szélsőbal­oldalon. — Halljuk! Halljuk! jobbfelől.) Mivel pedig egyetlen egy képviselő sincs ebben a bűn­cselekményben kompromittálva, ennek folytán tárgyilagosan meg kell állapitanunk azt, hogy következéskép nincsen egyetlen egy politikai párt sem, mint párt, ebben az ügyben kompro­mittálva. Lehetnek olyan nyilatkozatok, ame­lyeket különböző pártállásu politikusok meg­gondolatlanul elejtettek s amelyek rovásukra irhatok, de nyugodtan meg lehet állapitanunk innét a nemzetgyűlés ülésterméből, hogy ami­ként a törvényhozás egyetlen tagja sincs ebben az ügyben érintve, ugy a törvényhozásban kép­viselt pártok egyike sincs, mint olyan, ebben a kérdésben kompromittálva. Én nyugodtan meg fos-om várni a független biróság Ítélke­zését. (Helyeslés a jobboldalon és a középen.) Semmi okom sincs arra, hogy idegeskedjem; egészen nyugodtan várom az Ítéletet és nyugod­tan fogom figyelni az ügyet egészen az Ítélet jogerőre emelkedéséig. Hasonló az álláspontom a parlamenti bi­zottságot illetőleg is. Teljesen nyugodtan várom azt a munkát, amely jelenleg, e percben is fo­lyik, ahol 25 képviselőtársunk előtt, és pedig olyan képviselőtársunk előtt, akik valamennyi pártnak hivatott képviselői, a politikai háttér tisztázódni fog. Nyugodtan várom tehát azt a jelentést is, amely onnét jönni fog. (Helyeslés , a jobboldalon és a középen.)

Next

/
Thumbnails
Contents