Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXVIII. kötet • 1925. december 12. - 1926. január 22.
Ülésnapok - 1922-484
A nemzetgyűlés 484. ülése 1925. és körzeti-hitelszövetkezetek révén, ha a szövetkezet fizeti a gyárnak a gépet és a kisgazda nem a gyárral, hanem a hitelszövetkezettel szemben marad adós. (Ugy van! jóbbfelől.) Ezer meg ezer hasonló gondolat vár megoldásra. Az összes általam felsoroltakat, — vonatkozzanak azok akár a vándor tanárokkal való teoretikus oktatásra, akár a mintagazdaságokkal való gyakorlati oktatásra, akár a pénz-, akár az áruhitelre, — mind a minister ur beesés figyelmébe ajánlom. Még két kérdésre akarok röviden kitérni. Az egyik a biztosítás kérdése. Mezőgazdasági vagyonúnknak a statisztika szerint ma esak 15%-a van biztosítva. Ez lehetetlen állapot. (Ugy van ! half elől.). Nem biztosit a kisgazda a magas biztosítási díjak miatt. Még a tűzbiztosításnál megjárja a helyzet, de pl. a jégbiztosításnál akkorák a tételek, hogy a mai adóterhek mellett a kisgazda azokat nem tudja megfizetni, tehát nem biztosit. Pedig ma minden leégett asztag, minden leégett ház, minden jégtől elvert tábla vagy földdarab nemcsak egyéni kár, hanem a nemzeti vagyonnak is kára. Ezen csak a díjtételek leszállításával lehet segíteni. Viszont ezt a kérdést megoldani csak akkor lehet, ha a biztositások általánossá válnak. Én, ha talán a Házban többen nem is értenek velem egyet, kijelentem, hogy hive vagyok a kötelező tűz- és jégbiztosításnak, mert e mellett olyan minimális tételeket lehet statuálni, amelyeket megbír minden gazdaság, a legkisebb is, az ő sérelme és veszélye nélkül. Nem gondolok én állami monopóliumra, mert az állami adminisztráció nehézkes, bürokratikus, ezzel ezt megoldani nem lehet. Meg lehet ezt a kérdést oldani a magánvagyon érdekének sérelme nélkül : a jelenlegi társaságok bekapcsolásával. Ezzel egyúttal — csak ugy mellesleg érintem — módja nyílik a kormánynak egy uj jövedelemforrásra, de egyben a B-listás állásnélkül lévő tisztviselők elhelyezésére is. Épen ezelőtt mondottam, hogy sok olyan kérdés van, amelyet az állami adminisztráció bürokratikus volta miatt elintézni nem lehet. A földművelésügyi ministerium keretében is tartozik ma sok olyan kérdés, amely inkább társadalmi szervek körébe való. A földmivelésügyi ministerium alkotott ilyen érdekképviseleteket ; ezek a mezőgazdasági kamarák. Aki résztvett egy mezőgazdasági kamara ülésén, az aláhúzza azt a megállapítást, hogy ennek a kamarának demokratikus intézménynek kell lennie, mert hiszen nem a nagygazda, hanem a kisgazda szorul arra rá és annak van szüksége arra, hogy irányítsák, vezessék, hogy gazdasága vezetésében és irányításában hóna alá nyúljanak. Én örömmel konstatálom, hogy kamaráink, —. elsősorban a felsődunántiíli kamara, amelynek Héderváry Sándor az elnöke, — megteszik kötelességüket és igen szépen dolgoznak mindazoknak a feladatoknak megoldása tekintetében, amelyek ma mezőgazdaságunknak legnagyobb problémái. Én a kamarákat minister ur szeretetébe és istápolásába ajánlom. Hangzottak el itt kritikák a kamaráról. Lehet, hogy egyik vagy másik kamara talán nem felel meg annak a várakozásnak, amelyet hozzá fűztek, de ezért magát az intézményt nem lehet felelőssé tenni. Ne tessék elfelejteni, hogy a kamara uj intézmény, gyermekcipőben jár és gyermekbetegségekkel küzd. Lehetetlen egy felszólalás keretében mindazokat a problémákat f felölelni és tárgyalni, amelyek ma mezőgazdasági közösségünket érdeklik. (Szakács Andor : Miért csinálnak ilyen rósz házszabályt 1 — Hedry Lőrinc : Miért rossz ?) Azt hiszem, t. képviselő ur, hogy önök is beszélhetnek eleget e házszabály mellett! (Ugy van! NAPLÓ, xxxvnr. évi december hő 14-én, hétfőn. 85 jóbbfelől. — Perlaki György : Három hónap óta egyebet sem csinálnak, mint költségvetési vitát ! — Hegymegi-Kis Pál : Az egész földmivelésügyi tárcánál négy órája volt az ellenzéknek, hogy szólhasson ! — Perlaki György : Szombaton is beszélhettek !) A trianoni Magyarországnak két energiaforrása maradt. Az egyik a földünk, a másik a falu népében rejlő őserő. Ha az ebben a két forrásban rejlő energiákat ki tudjuk fejleszteni, akkor meg tudjuk menteni országunkat, ha pedig ezt nem tudjuk megtenni, akkor országunk menthetetlenül elveszett. A minister ur expozéjában nem használt hangzatos jelszavakat, nem adott kápráztató programmot, de expozéjából azt látjuk, hogy ő. mint földmivelésügyünknek őre és mezőgazdaságunk érdekeinek legfőbb képviselője, becsülettel, jóakarattal, megértéssel dolgozik mezőgazdasági problémáink megoldásán. (Ugy van! Ugy van! jóbbfelől.) Ezért iránta bizalommal viseltetem és költségvetését általánosságban a részletes tárgvalás alapjául elfogadom. (Élénk helyeslés és éljenzés jóbbfelől. — Esztergályos János : Próbáljon nem bizalommal viseltetni !) Elnök : Minthogy a napirend tárgyalására szánt idő letelt... (Zaj half elől. — Szilágyi Lajos : Bocsánatot kérek, még van idő ! Öt perc van hátra ! Méltóztassék a következő szónokot felhívni!) A képviselő urak nem ismerik a házszabályokat {Derültség jóbbfelől. Szilágyi Lajos : Az lehetséges !) Az elnöknek az utolsó órában kell áttérnie előterjesztéseire, most pedig épen két perc áll még rendelkezésre. Ha méltóztatnának a házszabályt pontosabban ismerni, nem méltóztatnának ilyen kijelentést tenni. (Szakács Andor : Pedig fel van iratkozva egy csomó szónok ! .— Zaj balfelől. FelMáltások jóbbfelől. Halljuk az elnököt !) Minthogy a napirend tárgyalására szánt idő letelt és igy a házszabályok 212. §-ának 5. bekezdése értelmében a földmivelésügyi^ tárca általános vitájának meghatározott ideje lejárt, a házszabályok 212. §-ának 5. és 7. bekezdése alapján a vitát bezárom. (Zaj és felkiáltások a bal- és a szélsőbaloldalon. Nagyon helyes dolog ! — Esztergályos János: Szép kis házszabály !) A földmivelésügyi minister kivan szólani? Mayer János földmivelésügyi minister: Nem kívánok. Majd a határozati javaslatoknál fogok nyilatkozni. (Zaj a baloldalon.) Elnök : Az előadó ur kivan szólani ? Erdélyi Aladár előadó ; Nem ! Elnök : Ha az előadó ur sem kivan szólani, és szólásjoga többé senkinek sem lévén, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. (Szakács Andor: Egy csomó kormánypárti szónok is fel volt jegyezve !) Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e elfogadni a földmivelésügyi tárca és ezzel kapcsolatban az állami üzemek költségvetésének XXIII—XXV. fejezeteit álltalánosságban, a részletes tárgyalás alapjául 1 (Igen! Nem !) Kérem azokat a képviselő urakat, akik elfogadják, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Többség. A Ház a földmivelésügyi tárcának és ezzel kapcsolatban az állami üzemek költségvetésének XXIII— XXV. fejezeteit általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadta. (Zaj a bal- és a szélsőbaloldalon.) Csendet kérek ! (Esztergályos János : Az egész ország nevet ezen a cirkuszon ! — Zaj és felkiáltások jóbbfelől : Magán nevet ! Mi 6 rt nem volt itt egész nap 1 Heteken át nincs itt ! — Szeder Ferenc : Andris bácsi sem volt itt ! — Kuna P. András : Én itt voltam !) Következik a határozathozatal az általános 12