Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXVIII. kötet • 1925. december 12. - 1926. január 22.

Ülésnapok - 1922-484

A nemzetgyűlés 484. ülése 1925. évi december hó 14-én, hétfőn. 71 vegye ezeket a birtokokat, amelyekre vonat­kozólag Meskó Zoltán, Szakács Andor és más t. képviselőtársaim is többször adtak be hatá­rozati javaslatot, hogy a háborús birtokok és háborns vagyonok megfogassanak és azoknak bizonyos része közérdeket szolgáló célokra for­dittassék. Ezeket a javaslatokat akkor az illetékes minister urak elfogadták. Ha a kormány tény­leg élni akar ezzel a szándékával, ezeket a há­borús birtokokat vegye el. és adja át a püspök urnák s a püspök ur birtokát- amely egyházi célokat szolgál, kisemberek céljaira sajátitsa ki. (Dréhr Imre: A hatezer, holdból négyezer holdon kisemberek gazdálkodnak!) Tévedés! Az én információim egészen mások, (Felkiáltá­sok a jobboldalon: Rosszak az információi! — Schandl Károly: * Nagyobb része kisbérlet for­májában van kiadva!) Személyesen ott voltain és láttam, hogy ötezer katasztrális hold van a kisemberek kezén bérlet formájában, a lobbin az uradalom gazdálkodik. (Schandl Károly: A püspökleilei birtok mekkora'? — Perlaki György: Erre adjon választ!) A kormánynak mindenesetre az volna a kötelessége hogy az ilyen helyen, ahol a népesedés, a földmives­emberek száma rendkívül nagy, az igénylők száma óriási, és ahol a törvényt máskép nem lehet végrehajtani, mert megfelelő birtok nem áll rendelkezésre, nemcsak katonai, hanem gaz­dasági fölclbirtokpoliükai célokból is, ezen a határon érvényesítse ezt a felfogást, sajátitsa ki a püspöki birtokot, a püspöki uradalmat pedig másutt kárpótolja. Ezt meg lehetne csi­nálni. Ha jól tudom, Makó város képviselője, Petrovits György képviselő ur szintén ilyen irányban járt el a kormánynál, adott át kér­vényt, és küldöttség élén kérte a iöldmivelés­ügyi minister urat. Több oldalról jön tehát ez a kivánság, és azért nem lehet ezt a kívánságot azzal mellőzni, hogy ez az óhajtás csak egy­oldalulag jelentkezik, hogy csak pártpolitikai szempontról van itt szó. (Schandl Károly: Mi sem zárkózunk el ez elől!) Ugy látszik, ebben a tekintetben megegyezünk a jobb- és baloldalon felszólalókkal. Ezzel szemben a kormány, — miért, miért nem, nem tudom ennek indokait — mégis keményen és mereven elzárkózik ennek a kérdésnek megoldása elől. (Schandl Károly; Szó sincs róla! Sem a püspök ur, sem a kor­mány nem zárkózik el! Keressen birtokot a képviselő ur!) Ott van a kerekegyházi birtok! Azonkívül rámutatok a szegedi kenderfonó­gyár megmaradt birtokára, és még egy pár háborús birtokot leszek bátor Írásban meg­nevezni és átnyújtani. Méltóztassék ezen bir­tokokra nézve az eljárást meginditani. Tekintettel arra, hogy ezt a kérdést itt már háromszor szóvátettem, nehogy azt gon­dolja az igen t. minister ur, hogy ez csak olyan kivánság, amelyet ötletszerűen hoztam ide, Nagyatádi Szabó István minister ur utód­jának, Mayer minister urnák itt a Ház szine előtt most már harmadízben átadok egy kér­vényt Vass István és társai makói lakosok,. földigénylők kérvényét, akik a csanádi püs­pök püspöklellei uradalmának megváltását kérik. A kérvényt többen irták alá és hivat­koznak arra az ítéletre, amelyet a püspöklellei birtok* kisajátítása ügyében hozott a Földbir­tokrendező Bíróság, amelynek egyik pontjá­ban ki van mondva, hogy a makói polgármes­ter lemondott az igénylők javára a földigény­lésről. Minthogy az igénylők erről nem tud­nak és felhatalmazást a polgármesternek nem adtak, — itt vannak az összes igénylők, egyet­len egy nem maradt ki ebből a táborból — arra kérik a minister urat, hogy másfél év­vel ezelőtt beadott kérelmüket megtetézve ez­zel az ujabb kérelemmel, tegye magjáévá és a maga részéről ezt az óhajtást igyekezzék va­lóra váltani, hogy ez a kicserélés megtör­ténjék. Mi "a pártközi konferencián arra kértük a kormányt, hogy mutassa be a statisztikai ada­tokat és a statisztikai adatokon kivül azokat az adatokat, amelyek a nagj^obbarányu mellő­zésre vonatkoznak, szintén hozza a nemzetgyű­lés tudomására. A ministerelnök ur és a föld­művelésügyi minister ur kategorikusan eluta­sították ezt a kérést és megállapították, hogy uj törvényre, novellára nincsen szükség, (Forster Elek: Nagyon helyes!) és megállapí­tották, hogy a mai birtokmegoszlást jónak tartják. így tehát semmi remény nincs arra, hogy a földreform ügye az igénylők szem­pontjából valamilyen tekintetben alátámasz­tassék. Egész Európa minden művelt államá­val szemben tehát, amelyeknek arányszámait bátor voltam bemutatni a nemzetgyűlésen, mégis azon az állásponton marad a kormány, hogy az a háromezer ember, akiknek kezén ilyen óriási birtok van, birtokállományában ne zavartassák. A többtermelés szempontja, amelyet a túl­oldalról hangoztatnak és az Omge. hivatalos szónokai is hangoztatni szoktak, mindenesetre tiszteletreméltó szempont, azonban a többter­melés szempontjánál feltétlenül fontosabbnak tartom az ország nyugalmát, a szociális igaz­ságot azért, mert akármilyen nagyon előmoz­dítják a többtermelést, ha az országban béke és nyugalom nem áll be, és ha az országban millió és millió kisember van, aki sem kiván­dorolni nem tud, sem pedig itt megélhetéshez jutni nem tud, akkor itt csak forradalmi álla­potok létesülnek, pedig azt hiszem, mindenki kívánja és óhajtja, hogy mindenféle forra­dalmi megnyilatkozás és forradalmi velleitás az országból kiküszöböltessék. Ez azonban csak ugy lehetséges, ha a kormány szakit az­zal a felfogással, hogy a földet megkötöttnek tekinti és minden földbirtokpolitikai ujtástól és kisajátítástól a jövőre nézve teljesen elzár­kózik. t Még egy kérésem volna a minister úrhoz. Méltóztassék olyan intézkedést foganatosítani, hogy a püspöki birtokoknak bizonyos része, 30—40%-a, kisbérlők kezébe jusson. Azt hiszem, nem kell megindokolnom, miért tartom ezt ki­vánatosnak? Mert azokon az apátsági vagy püspöki birtokokon, ahol pl. 500—1000 hold kis­emberek kezében van bérlet formájában, mégis bizonyos megelégedés van, nem érzik olyan na­gyon a föld hiányát, ezenkívül pedig ezeknek a kisembereknek mód adódik arra, hogy önálló életet éljenek és családot alapítsanak. Amikor megállapítom, hogy földbirtokpoli­tikai tekintetben a kormány törekvései és in­tézkedései teljesen meddők és csak a legkisebb mértékben elégítették ki az igénylőket, ugyan­akkor a magam részéről is kötelességem meg­állapítani azt, hogy a házhelytörvénv végre­hajtása teljes mértékben vagy legalább is leg­nagyobbrészt jól sikerült. Például az én kerü­letemben, bár a második nemzetgyűlés máso­dik felében történt meg ennek a területnek fel­szabadítása, minthogy gyorsan forszíroztam a törvény végrehajtását, azok, akik házhelyet kaptak, már két év óta felépítették a házakat, még pedig körülbelül 90%-a minden állami, községi vagy banktámogatás nélkül, saját ere­in 1

Next

/
Thumbnails
Contents