Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXVIII. kötet • 1925. december 12. - 1926. január 22.
Ülésnapok - 1922-483
 nemzetgyűlés 483. ülése 1925. évi december hó 12-én, szombaton. m Elnök: Nagyon kérem a képviselő urat, méltóztassék tartózkodni attól, bogy képviselőtársát igy aposztrofálja. (Kuna P. András: Azt hiszi, a kocsmában van most is !) Drozdy Győző : Harmadsorban említem, mint fájdalmas dolgot, a minister urnák azt a szándékát, hogy az uj házépitő kisemberek segítését szintén holmi szövetkezeteken és szövetségeken keresztül óhajtja megvaíósiíani. (Mayer János földművelésügyi minister : Hát mivel 1) A minister ur azt mondotta, hogy azt a 20 millió aranykoronát, amelyet a földreform kapcsán az uj házépittetőknek successive fog rendelkezésére bocsátani, a Faluszövetségen keresztül — és felemiitett még négy-öt intézményt, amelyen keresztül — óhajtja szétosztani. (Mayer János földmivelésügyi minister : Az OivH. sem tetszik 1) Elnök : Mégegyszer figyelmeztetem Drozdy képviselő urat, hogy beszédideje lejárt szíveskedjek befejezni. Drozdy Győző : Mi innét az ellenzékről tiltakozunk mindenféle monopólium ellen. Vegye végre tudomásul a kormányzat, hogy ez az ország nem lehet telekkönyvi tulajdona sem az Üivii-nak, sem a Faluszövetségnek. Vegye végre tudomásul a kormány, hogy ebben az orsiágban vannak emberek, akik esetleg nem akarnak tagjai lenni egyik vagy másik ilyen szövetségnek vagy egyesületnek, és ezért, ha a kormány szociális problémákat akar megoldani, akkor ne ilyen szövetségeket keressen, hanem oldja meg ezeket a feladatokat a mezőgazdasági kamarák utján, amelyek nem politizálnak, amelyek távol állanak a politikától és legjobban belenyúlhatnak a kérdés mélyébe. (Zaj.) Nagyon sajnálom, hogy mondanivalómat el kell haiasztanom a részletes tárgyalás idejére, de annak kijelentésével, hogy a földmivelésügyi költségvetést nem fogadhatom el, mivel azokat a nagy problémákat, amelyekért mi évek óta küzdünk, nem hozza magával, sajnálattal fejezem be beszédemet. (Zaj.) Elnök : Szólásra következik 1 Forgács Miklós jegyző : Meskó Zoltán. Mtskó Zoltán: T. isemzetgyüiés! Tisztelettel kérem a nemzetgyűlés engedélyét, hogy beszédemet a következő ülésen mondhassam el. (Helyeslés.) Elnök : Kérdem a t. Nemzetgyűlést, méitóztatnak-e hozzájárulni ahhoz, hogy a képviselő ur beszédét a legközelebbi ülésen mondhassa eUflgen.) Ilyen értelemben mondom ki a határozatot. Az idő előrehaladván, a vitát megszakítom. A pénzügyi bizottság előadója kivan jelentést tenni. Temesváry Imre előadó : T. Nemzetgyűlés ! Az 1925/26. költségvetési év első hat hónapjában viselendő közterhekről és fedezendő állami kiadásokról szóló... (Kuna P. András közbeszól.) Elnök : Kuna képviselő urat kérem, méltóztassék csendben maradui. Temesváry Imre előadó :... 1925. XXI. te. hatályának 1926 f etruár hó végéig való meghosszabbitására vonatkozó törvényjavaslatról szóló pénzügyi bizottsági jelentést tisztelettel beterjesztem, azzal a kéréssel, méltóztassék azt kinyomatni, szétosztatni és annak tárgyalására a sürgősséget kimondani. Elnök : A pénzügyi bizottság jelentése ki fog nyomatni, szét fog osztatni és napirendre tűzése iránt annak idején fogok javaslatot tenni. Felteszem a kérdést: méltóztatnak-e hozzájárulni hogy a pénzügyi bizottság jelentésére a sürgősség kimondassák? (Igen! Nem!) Kérem azokat a képviselő urakat, aki« ehhez hozzájárulna^ szíveskedjenek feiáüani. (Megtörténik.) Többség. A Ház a sürgősséget kimondja. ( Zaj a szélsőbaloldalon.) Nagyon kérem Szeder képviselő urat, méltóztassék csendben maradni az elnöki enunciációk alatt. Most pedig napirendi javasatot fogok tenni. Javaslom, hogy legközelebbi ülésünket hétrőn, íoiyo hó 14-en délelőtt 11 órakor tartsuk, s annak napirendjére tűzessék ki: 1. A mai napon letárgyalt igazságügyministeri törvényjavaslat harmadszori oivasasa; 2. az 1925/26. évi állami költségvetés egyes tárcáinak folytatólagos tárgyalása. Méltóztatnak-e napirendi indítványomhoz hozzájárulni? (Igen!) Jtla igen, ily értelemben montíom ki a határozatot. Következik az interpelláció. Kérem a jegyző urat, hogy Szilágyi Lajos képviselő urnák a keresReüeiemugyi minister úrhoz intézett interpellációja szövegét felolvasni szíveskedjék. Forgács Miklós jegyző (olvassa): »A nyugdíjasok stb. sérelmeinek elotarasa után kérdem a kereskedelemügyi munster urat, méltóztassék nyilatkozni, hogy az államvasút! nyugdíjasok, nyugbéresek, özvegyek és árvák jovenoöje tekintételen mik a száudtkai!« jhJnok: Szilágyi Lajos képviselő urat illeti a szó. Szilágyi Lajos: T. Nemzetgyűlés! Bár igyekszem felszólalásom anyagát összeszoritani, mindazonáltal tisztelettel kérem, hogy egy félóra időt méltóztassék rendelkezésemre adni. Elnök: Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e hozzájárulni, hogy Szilágyi Lajos képviselő ur beszédét félórával meanossza^bitsa? (Igen! Nem!) Kérem azokat, akik a meghosszabbítást megadják, szíveskedjenek feiáüani. (Megtörtének.) Többség. A Ház a meghosszabbítást megadia. (Zaj a szé^sobaloldalon. — JtLaer limJ: A nyomorgók aoiga nem érdekli az urakat.) Szilágyi Lajos: T. Nemzetgyűlés! Ujíalussy István nyugalmazott tábornok ur (Éljenzés a szélsőbaloldalon.) nevezetességre tett szert az elmúlt napokban azon indítványa folytán, hogy egy, a keresztényszocialista pártodhoz és a keresztény iiányzathoz közelálló nagygyűlés alkalmával indítványt tett a jelenlevő nyugdíjasoknak, hogy testületileg mondják ki a szociáldemokrata-párthoz való csatlakozást. A hírlapi tudósítások nem emlékeztek meg arról, hogy Ujialussy István tábornok beszédének egy másik része élénk tetszést keltett pártkülönbség nélkül az összes jelenvoltak előtt. Mikor t. i. Ujfalussy tábornok azt fejtegette, hogy tiltakozik az ellen, hogy a nagygyűlés a maga kívánságaival a nemzetgyűléshez forduljon és tiltakozik az ellen, hogy a kormányhoz forduljon, akkor igenis, a jelenlevő nyugdíjasok kőiében élénk tetszést aratott a felszólalása és egyetértettek vele abban, hogy kár a papirosért, hogy a nyugdíjasok a nemzetgyűléshez forduljanak. Nehogy az elmúlt vita anyagát átnézve, a nyugdíjasok — tényleges joggal — szemrehányással illessék a nemzetgyűlést, és azon vád alá essünk, hogy nem volt szó az ügyükről, — holott csak azért nem volt róla szó részletesen^ mert a klotür folytán elestünk a felszólalás jogától — indíttatva érzem magam, hogy néhány szóval megvilágítsam a magyar államvasuti nyugdíjasok, njoigbéresek s ezek özvegyeinek és árváinak helyzetét. T. Nemzetgyűlés! A Budapesti Közlöny 1924 december 7-iki száma tiszta helyzetet teremtett abban a tekintetben, hogy minő intézménynek tekintsük a magyar államvasutakat, s egész határozottan megmondotta, hogy a m. kir. államvasutak a budapesti kir. tör-