Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXVIII. kötet • 1925. december 12. - 1926. január 22.
Ülésnapok - 1922-494
A nemzetgyűlés 494. ülése 1926. vagy valaki könnyelmű játékaként a nemzet hajóját, mintha az egyszerű vizrebocsátott papirosénak volna, a kalandorok egész egyszerűen felrúghassák, A t. pénzügyminister ur és a kormány figyelmébe ajánlom, hogy hiába dolgoznak ki akármilyen javaslatot, hiába itt minden, — és ezt ajánlom figyelmébe azoknak is, akik lázitani akarnak az országban . . . (Meskó Zoltán: Kik?) A t. képviselő ur ugyanolyan jól tudja, mint én. (Meskó Zoltán: Én nem tudom! Ha tudnám, feljelenteném a lázitókat!) Hogy mi eredménye volna a feljelentésnek, az kétséges. Ha t, képviselő ur tudni akarja, hogy kikre gondolok, legyen szive® elolvasni azokat az utóbbi időben közzétett cikkeket, amelyek diktatúra bevezetéséről szólnak. Mit szólna a t. képviselő ur, ha ebben az országban az egyik képviselő egyik vagy másik közéleti férfiú diktatúráját, mások pedig pl. Meskó Zoltán diktatúráját akarnák. (Meskó Z ltán: Az egészséges lenne, mondhatom! — Zajos derültség.) A képviselő ur úgy gondolja, hogy egészséges lett volna, lehet azonban, hogy mások Peyer Károly diktatúrájáról gondolják, hogy az volna egészséges, az államot azonban egyéni meggondolások játékszerévé tenni nem lehet. (Meskó Zoltán: Nem veszi a diktatúrát az országban komolyan senki sem!) A diktatúrát nem veszi senki sem komolyan, de az utóbbi időben játszanak ezzel a hangulattal és egyesek az utóbbi esztendők szanálási javaslataival kapcsolatban beállott gazdasági bajokat akarják felhasználni a maguk politikai játékának elősegitésére. Természetesen — hiszen nincsen senki, aki az országban tagadhatná, vagy tagadná, — hogy mennyire komolytalan és felelőtlen hely az, ahonnan ezt a jelszót bedobják a hangulatba, mint amennyire helytelen és felelőtlen dolog az, hogy magának a derék kultuszmin ister urnák is tulajdonit ják ezt, aki pedig politikával soha nem foglalkozik. (Derültség és ellenmondások a haloldalon.) Ö mindig azt mondja, hogy az ő politikájára nincs alkalmas idő, ha ellenben alkalmasnak látja az időt, foglalkozik politikával. (Meskó Zoltán: Nem. is ugy néz ki, mint egy diktátor, nem kell megijedni!) Igen, de ő nem néz a tükörbe. A mi igen t. derék kultuszministeriinknek karácsonyi cikke igazán nem nagyon illik oda olyan férfiúi megnyilatkozásként, amely magában azt mondja, hogy ő^ csak kultuszpolitikával foglalkozik. Én tehát minden politikának, pénzügyi politikának külpolitikának és az egész ország politikája alapjának azt tartom, hogy legyen végre ebben az országban rend és nyugalom, a kormány mutasson erőt mindenkivel szemben, aki ennek az országnak nagynehezen megszerzett nyugalmát meg akarja zavarni. S ha mi örömmel láttuk, tekintet nélkül arra, hogy ellenzéki párt vagy kormánypárt vagyunk-e, hogy Magyarország kiküldötteit Genfben és a különféle konferenciákon a Népszövetség előtt igazán talán nagyobb tisztelettel fogadták és nagyobb súlyt tulajdonitottak neki, mint amilyen súlyt általában egy ilyen kicsiny ország küldötteinek tulajdonítanak, akkor ez azért történt, mert azokról, akik kimentek Magyarország nevében tárgyalni, azt hitték, s velük azzal a hittel tárgyaltak, hogy ezek Magyarországon tényleg komolyan rendet akarnak csinálni s hogy ezeknek személye garancia arra, hogy ebben az országban rend és nyugalom lesz. Ha ezt mi a jövőben is meg akarjuk tartani magunknak, hogy mi a nemzetek szövetségében azt a helyet foglaljuk el, amely minket megillet a èvî január hó 22-én, péntehm. 437 magyar múltnál fogva és ha nem is a magyar jelennél fogva, de azon magyar jövőnél fogva amely után valamennyien vágyakozunk, abban az esetben tessék itt igenis erős és keménykezű poltikát mutatni mindenkivel szemben, aki itt rendbontó akar lenni. Néhány szót akarok még csupán a forgalmi adóra vonatkozólag mondani. A pénzügyminister ur a költségvetés általános vitájával kapcsolatban azt a kijelentést tette, neki nincs tudomása arról, mintha egyes közegek a forgalmi adó kivetésével kapcsolatban könyvvezetést kérnek. Azóta a pénzügyminister urnák bemutattam, hogy igenis, vannak itt az országban egyes pénzügyigazgatóságok, amelyek követelik a kötelező könyvvezetést. Remélem, a pénzügyminister ur intézkedni fog, annál is inkább, mert forgalmi adóban nem 142 milliárd koronával vesz he többet a kormány az előirányzatnál, hanem az utolsó kimutatás szarint 300 milliárd koronával vesz be többet, mint amennyit a forgalmi adó bevételeként előirányozott. Ez történik természetesen 2%-nál, tehát 2% mellett a kormány többet vesz forgalmi adóban 300 milliáirdnál, mint amennyit bevett 3% mellett. Ismerve azt, hogy az ország gazdasági helyzete az előző évekkel kapcsolatosan mennyire romlott, hogy az országban a vásárlóképesség csökkent, méltóztassék elképzelni, miképen lehet forgalmi adóval csökkent forgalom mellett, csökkent forgalmi adókulcs mellett 300 milliárd koronával többet bevenni. Nem óhajtok a pénzügyi tárca vitájában bőven foelalkozni a kérdésekkel, minthogy azonban itt van a pénzügyminister ur, neki is azt az egy mondatot merem ajánlani, hogy a ló pénzügyi politika alapja az ország rendje és nyugalma. Azért, hogy a szanálási javaslat, amiért az ország annyit küzködik és bajlódik, helyesen keresztülvihető legyen, evégből ió kormányzatra van az országnak szüksége. Minthogy a kormány iránt bizalommal nem viseltetem, ennélfogva a pénzű<?yi tárca költsén-iwtését nem fogadom el. (Helyeslés a baloldalon.) Elnök : Kivan még valaki szólani ? (Meskó Zoltán szólásra jelentkezik.) Meskó Zoltán képviselő urat illeti a szó ! Meskó Zoltán : T. Nemzetgyűlés ! Pár percre óhajtom csupán a t. Nemzetgyűlés figyelmét igénybevenni. Nem magam vagyok kiváncsi, de az ország közvéleménye lenne kiváncsi arra. mi lehet az oka annak, hogy az én négyrendbeli javaslatomat a háborús vagyonok megadóztatására a kormányok nem hajtották végre. Nem tettem volna fel ezt a kérdést a nemzet szine előtt, ha Hegedűs Lóránt volt pénzügyminister ur egyik cikkében erről meg nem emlékezett volna, amelyben kifejti, hogy sikerült neki annak idején ezt a kérdést áthidalni, megoldatlanul hagyni. Az idő előrehaladott voltánál fogva nem akarok részletesebben beszélni, hiszen érdeke az országnak, hogy ez a vita minél hamarább befejeződjék, de tiszteletteljesen azzal a kérdéssel fordulok az igen t. pénzügjaninister úrhoz* sziveskednék talán felvilágosítani bennünket, mi volt annak oka, hogy miért nem lettek a háborús és legtöbbször a mások vére árán megszerzett vagyonok megadóztatva ? Mi volt annak oka, hogy itt éveken át sokan a vér konjunktúráját kihasználták, s ami g ennek a nemzetnek legjobbjai a frontok különböző részein éircfalakat alkottak a haza védelmére, ezek .i háborús konjunkturás vagyonok a mai napig