Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXVIII. kötet • 1925. december 12. - 1926. január 22.

Ülésnapok - 1922-494

A nemzetgyűlés 494. ülése 1926. vagy valaki könnyelmű játékaként a nemzet hajóját, mintha az egyszerű vizrebocsátott papirosénak volna, a kalandorok egész egysze­rűen felrúghassák, A t. pénzügyminister ur és a kormány figyelmébe ajánlom, hogy hiába dolgoznak ki akármilyen javaslatot, hiába itt minden, — és ezt ajánlom figyelmébe azoknak is, akik lázi­tani akarnak az országban . . . (Meskó Zoltán: Kik?) A t. képviselő ur ugyanolyan jól tudja, mint én. (Meskó Zoltán: Én nem tudom! Ha tudnám, feljelenteném a lázitókat!) Hogy mi eredménye volna a feljelentésnek, az kétséges. Ha t, képviselő ur tudni akarja, hogy kikre gondolok, legyen szive® elolvasni azokat az utóbbi időben közzétett cikkeket, amelyek dik­tatúra bevezetéséről szólnak. Mit szólna a t. képviselő ur, ha ebben az országban az egyik képviselő egyik vagy másik közéleti férfiú dik­tatúráját, mások pedig pl. Meskó Zoltán dik­tatúráját akarnák. (Meskó Z ltán: Az egészsé­ges lenne, mondhatom! — Zajos derültség.) A képviselő ur úgy gondolja, hogy egész­séges lett volna, lehet azonban, hogy mások Peyer Károly diktatúrájáról gondolják, hogy az volna egészséges, az államot azonban egyéni meggondolások játékszerévé tenni nem lehet. (Meskó Zoltán: Nem veszi a diktatúrát az or­szágban komolyan senki sem!) A diktatúrát nem veszi senki sem komolyan, de az utóbbi időben játszanak ezzel a hangulattal és egye­sek az utóbbi esztendők szanálási javaslatai­val kapcsolatban beállott gazdasági bajokat akarják felhasználni a maguk politikai játé­kának elősegitésére. Természetesen — hiszen nincsen senki, aki az országban tagadhatná, vagy tagadná, — hogy mennyire komolytalan és felelőtlen hely az, ahonnan ezt a jelszót be­dobják a hangulatba, mint amennyire helyte­len és felelőtlen dolog az, hogy magának a derék kultuszmin ister urnák is tulajdonit ják ezt, aki pedig politikával soha nem foglalko­zik. (Derültség és ellenmondások a haloldalon.) Ö mindig azt mondja, hogy az ő politikájára nincs alkalmas idő, ha ellenben alkalmasnak látja az időt, foglalkozik politikával. (Meskó Zoltán: Nem. is ugy néz ki, mint egy diktátor, nem kell megijedni!) Igen, de ő nem néz a tü­körbe. A mi igen t. derék kultuszministeriink­nek karácsonyi cikke igazán nem nagyon illik oda olyan férfiúi megnyilatkozásként, amely magában azt mondja, hogy ő^ csak kultusz­politikával foglalkozik. Én tehát minden poli­tikának, pénzügyi politikának külpolitikának és az egész ország politikája alapjának azt tar­tom, hogy legyen végre ebben az országban rend és nyugalom, a kormány mutasson erőt mindenkivel szemben, aki ennek az országnak nagynehezen megszerzett nyugalmát meg akarja zavarni. S ha mi örömmel láttuk, te­kintet nélkül arra, hogy ellenzéki párt vagy kormánypárt vagyunk-e, hogy Magyarország kiküldötteit Genfben és a különféle konferen­ciákon a Népszövetség előtt igazán talán na­gyobb tisztelettel fogadták és nagyobb súlyt tulajdonitottak neki, mint amilyen súlyt álta­lában egy ilyen kicsiny ország küldötteinek tu­lajdonítanak, akkor ez azért történt, mert azokról, akik kimentek Magyarország nevében tárgyalni, azt hitték, s velük azzal a hittel tárgyaltak, hogy ezek Magyarországon tényleg komolyan rendet akarnak csinálni s hogy ezeknek személye garancia arra, hogy ebben az országban rend és nyugalom lesz. Ha ezt mi a jövőben is meg akarjuk tartani magunk­nak, hogy mi a nemzetek szövetségében azt a helyet foglaljuk el, amely minket megillet a èvî január hó 22-én, péntehm. 437 magyar múltnál fogva és ha nem is a magyar jelennél fogva, de azon magyar jövőnél fogva amely után valamennyien vágyakozunk, ab­ban az esetben tessék itt igenis erős és kemény­kezű poltikát mutatni mindenkivel szemben, aki itt rendbontó akar lenni. Néhány szót akarok még csupán a for­galmi adóra vonatkozólag mondani. A pénz­ügyminister ur a költségvetés általános vitá­jával kapcsolatban azt a kijelentést tette, neki nincs tudomása arról, mintha egyes közegek a forgalmi adó kivetésével kapcsolatban könyvvezetést kérnek. Azóta a pénzügyminis­ter urnák bemutattam, hogy igenis, vannak itt az országban egyes pénzügyigazgatóságok, amelyek követelik a kötelező könyvvezetést. Remélem, a pénzügyminister ur intézkedni fog, annál is inkább, mert forgalmi adóban nem 142 milliárd koronával vesz he többet a kormány az előirányzatnál, hanem az utolsó kimutatás szarint 300 milliárd koronával vesz be többet, mint amennyit a forgalmi adó be­vételeként előirányozott. Ez történik termé­szetesen 2%-nál, tehát 2% mellett a kormány többet vesz forgalmi adóban 300 milliáirdnál, mint amennyit bevett 3% mellett. Ismerve azt, hogy az ország gazdasági helyzete az előző évekkel kapcsolatosan mennyire romlott, hogy az országban a vásárlóképesség csökkent, mél­tóztassék elképzelni, miképen lehet forgalmi adóval csökkent forgalom mellett, csökkent forgalmi adókulcs mellett 300 milliárd koroná­val többet bevenni. Nem óhajtok a pénzügyi tárca vitájában bőven foelalkozni a kérdésekkel, minthogy azonban itt van a pénzügyminister ur, neki is azt az egy mondatot merem ajánlani, hogy a ló pénzügyi politika alapja az ország rendje és nyugalma. Azért, hogy a szanálási javas­lat, amiért az ország annyit küzködik és baj­lódik, helyesen keresztülvihető legyen, evégből ió kormányzatra van az országnak szüksége. Minthogy a kormány iránt bizalommal nem viseltetem, ennélfogva a pénzű<?yi tárca költ­sén-iwtését nem fogadom el. (Helyeslés a bal­oldalon.) Elnök : Kivan még valaki szólani ? (Meskó Zoltán szólásra jelentkezik.) Meskó Zoltán kép­viselő urat illeti a szó ! Meskó Zoltán : T. Nemzetgyűlés ! Pár percre óhajtom csupán a t. Nemzetgyűlés figyel­mét igénybevenni. Nem magam vagyok ki­váncsi, de az ország közvéleménye lenne ki­váncsi arra. mi lehet az oka annak, hogy az én négyrendbeli javaslatomat a háborús va­gyonok megadóztatására a kormányok nem hajtották végre. Nem tettem volna fel ezt a kérdést a nemzet szine előtt, ha Hegedűs Ló­ránt volt pénzügyminister ur egyik cikkében erről meg nem emlékezett volna, amelyben ki­fejti, hogy sikerült neki annak idején ezt a kér­dést áthidalni, megoldatlanul hagyni. Az idő előrehaladott voltánál fogva nem akarok rész­letesebben beszélni, hiszen érdeke az ország­nak, hogy ez a vita minél hamarább befejeződ­jék, de tiszteletteljesen azzal a kérdéssel for­dulok az igen t. pénzügjaninister úrhoz* szi­veskednék talán felvilágosítani bennünket, mi volt annak oka, hogy miért nem lettek a há­borús és legtöbbször a mások vére árán meg­szerzett vagyonok megadóztatva ? Mi volt an­nak oka, hogy itt éveken át sokan a vér kon­junktúráját kihasználták, s ami g ennek a nem­zetnek legjobbjai a frontok különböző részein éircfalakat alkottak a haza védelmére, ezek .i háborús konjunkturás vagyonok a mai napig

Next

/
Thumbnails
Contents