Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXVIII. kötet • 1925. december 12. - 1926. január 22.

Ülésnapok - 1922-493

A nemzetgyűlés 4.93, ülése 1926. évi január hó 21-én, csütörtökön. 397 alatt évek óta folyó szörnyűséges hadikészülődés a békét szolgálja-e? Az az állapot, amelyben ma vagyunk, nem Magyarország folytonos állandó gyengülését jelenti-e ? Ha összehasonlítjuk mai helyzetünket — katonai helyzetünket elsősorban — szemben a kis-ententeállamokkal. a békeszerződés megkötésének időpontjában fennállott helyzettel, megállapíthatjuk, hogy

1 talán tízszeresére emelkedett a kis-entente hatalmi és katonai ereje velünk szemben, mig mi megmaradtunk azon a ponton, amelyen voltunk. Ők fel vannak szerelve a modern technika legújabb vivmányaival, ők megsokszorozták a maguk hadseregét. Nekik a hivatalos hadseregen kivül vannak hivatalos tartalékaik, van népfelkelésük, azután vannak nem hivatalos katonai szervezeteik, igy a szokolok és a különböző sportegyesületek. A mi belső és külső ellenségeink még azt is megakadályozzák, hogy mi a sportba bizonyos honvédelmi és nemzetvédelmi vonatkozásokat és szempontokat vigyünk bele. Elnök: Figyelmeztetem a képviselő urat, hogy beszédideje lejárt méltóztassék tehát beszédét rövidesen befejzeni! Bajcsy-Zsilinszky Endre: Itt állunk teljesen és tökéletesen leszerelve és kiszolgáltatva, s azt hiszem, a békeszerződés szelleme alapján kívánhatjuk azt, amit az előbb mondottam. Hiszen a békeszerződést aláiró hatalmaknak sem volt szándékában bizonyára az, hogy bennünket még a trianoni nyomorúságon és rabszolgaságon túl fokozottabb rabszolgaságba hajszoljanak bele. (Ugy van! a középen.) Ä mi ilyen tökéletes leszereltségünk nem szolgálj békét, ellenkezőleg fűti a mi ellenségeink reményeit, hogy bennünket minden rizikó nélkül meg lehet semnriisiteni. (Ugy van! a jobboldalon és a középen.) r A nagyhatalmak érdeke az, hogy bennünket épen hadseregünk létszámának felemelése, zsoldos hadseregünknek néphadsereggé való átalakítása és felszerelésünk kiegészítésének tolerálása által abba a helyzetbe hozzanak, hogy legalább defenzív akciót tudjunk kifejteni és ne kelljen majd, ha egyszer rákerül a sor, beavatkozniok ügyeinkbe a mi javunkra. Mert meggyőződésem — méltóztassék csak nézni a világsajtót, — hogy nem volnának itt olyan nagyhatalmak, amelyek letiltják a kis-ententenak ellenünk fenekedő akcióit és tendenciáit, akkor már sokkal rosszabb helyzetben volnánk. Ezeknek a barátságos hatalmaknak, amelyek állítólag a békét akarják, szintén érdeke azí* hogy bennünket ebből a nyomorúságból kiragadjanak és Magyarországot olyan helyzetbe hozzák, hogy mi a magunk erejéből is tudjunk védekezni, és hogy mnden pimasz kis-ententekalandornak ne legyen könnyű zsákmánya ez az ország és ez a nemzet. (Ugy van! a jobboldalon és a középen.) T. Nemzetgyűlés! Értesse meg a kormány azt, hogy Magyarországgal alá lehetett íratni a trianoni békeszerződést, de nem vagyunk hajlandók továbbmenni és ujabb rabszolgaságot magunkra vállalni. (Vgy van! Ugy van! a jobboldalon és a középen.) Méltóztassék megkeresni és megtalálni az eszközöket arra, — hiszen mindig hangoztatja a t. kormány, hogy az atmoszféra javunkra változik —. hogy^ a nagyhatalmak beletekintsenek ebbe a középeurópai kohóba és lássák azt, amit Lloyd George már meglátott, hogy itt egy szörnyűséges háborús készülődés van ellenünk, amely csak azt az átmenetet lesi, amikor, mondjuk, Franciaország leveszi a kezét Közép-Európáról és Olaszország még nem tette rá, mondom, csak NAPLÓ- XXXVTTÏ. ezt az átmenetet lesik, hogy bennünket körülvegyenek és tökéletesen megsemmisítsenek. Elnök: Másodszor figyelmeztetem a képviselő urat, méltóztassék beszédét, befejezni. Bajcsy-Zsilinszky Endre: Mi védekezni akarunk a megfojtásnak ezzel a politikájával szemben, és legyen a t. kormány meggyőződve arról, hogy amikor a hadsereg fejlesztéséről, a hadseregről és a tisztikarról való gondoskodásról van szó, akkor bennünket minden pártpolitikától függetlenül maga mögött fog találni és maga mögött fog találni a t. kormány minden olyan külpolitikai akciójában, amely a magyar nemzet méltóságát, belső és külső erejét van hivatva fokozni. Ismételten hangoztatom: én a honvédelmi költségvetést mint minimumot elfogadom, de arra kérem a t. kormányt és a t. túloldalt, méltóztassék a katonai költségvetésre szánt összegeket a magyar nemzeti politikának és a magyar nemzet életének érdekében felemelni. (Élénk helyeslés és taps a jobboldalon és a középen.) Elnök: Az idő előrehaladván, a vitát megszakítom. Bemutatom Komárom—Esztergom vármegye közönségének feliratát a Budapesten felállítani tervezett játékbank engedélyezése ügyében. A felirat a házszabályok 226. §-a alapján előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett kiadatik a kervényi bizottságnak. Most pedig napirendi javaslatot fogok tenni. Javaslom, hogy a legközelebbi ülésünket holnap, pénteken, folyó hó 22-én, délelőtt 10 órakor tartsuk, ® annak napirendjére tűzessék ki az 1925/26. évi állami költségvetés egyes tárcáinak folytatólagos tárgyalása, és pedig a honvédelmi tárca általános vitájának folytatása. Van-e valaki a napirendhez szólásra feljegyezve? Forgács Miklós jegyző: Nincs! Elnök: Kiván-e valaki a napirendhez szólani? (Nem!) Ha senki szólni nem kivan, az elnöki napirendi indítványt elfogadottnak jelentem ki. Következik a pénzügyminister ur Írásbeli válaszának felolvasása Malasits Géza képviselő urnák a házbérkorona szorzószámának leszállítása tárgyában 1925. évi július hó 1-én előterjesztett interpellációjára. Kérem a jegyző urat, hogy az interpellációs választ felolvasni szíveskedj ék! Forgács Miklós jegyző (olvassa): »Méltóságos Elnök Ur! Malasits Géza nemzetgyűlési képviselő interpelációjára írásbeli válaszul van szerencsém Méltóságoddal közölni, hogy az 1925. évi július hó 10-én kiadott 4400/1925. P. M. számú rendelettel az aranykoronaérték szorzószámát 1925. július hó 15-étől kezdve ugy a közadókra, mint a lakbérekre nézve 14.500-ra leszállítottam. Fogadja Méltóságod kiváló tiszteletem őszinte nyilvánítását. Budapest, 1925. december hó 23-án. Bud János s. k.« Elnök:Az interpelláló képviselő urat a viiszonválasz joga megilleti! Minthogy a képviselő ur nincs jelen, felteszem a kérdést, meltóztatanak-e a pénzügyminister urnák az interpellációra adott és most felolvasott válaszát tudomásul venni, igen vagy nem? (Igen!) A Ház a választ tudomásul vette. Következik a belügyminister ur írásbeli válaszának felolvasása Esztergályos János képviselő urnák a magyar vasúti alkalmazottak 57