Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXVIII. kötet • 1925. december 12. - 1926. január 22.
Ülésnapok - 1922-483
A nemzetgyűlés 483. ülése 1925. évi december hó 12-éh, szombaton. 33 az elégedetlenkedő kisgazdák kilépnek az egységes pártból, mert az elégedetlenkedő kisgazdákat személyes ambiciók fűtik. (Zaj a széUőbuloldulon. Farkas István : Hiszen ott vannak az államtitkáraik. Kószó István és mások. Az elégedetlenség szülte mindegyiket.) Meg kell jegyeznem, hogy ez a kilépés csak akkor következnék be, ha a mi jogcs és igazságos követeléseink meghallgatásra nem találnának. Ami pedig a személyes ambíciót illeti, ünnepélyesen kijelentem, úgy a magam, mint az összes kisgazda képviselő barátaim nevében, hogy mi semmiféle vezető és vezéri szerepre nem vágyunk; mi jó közkatonák akarunk és tudunk is lenni. (Malasits Géza: Azoknak nem szabad beszélni! — Ellenmondások a jobboldalon.) JSÍ ekünk kötelességünk kitartani amellett a férfiú mellett, akinek vállán fekszik ennek a nemzetnek jelene és jövője. (Úgy van! a jobboldalon. Malasits Géza : Keskeny vállakon fekszik!) S mi ki is tartunk gerinces magyar becsületességgel, hűséggel és szeretettel amellett a férfiú mellett. (Pikier Emil: Kiaz a férfi 1 Mayer, vagy Bethlen í) Mayer minister ur, valamint gróf Bethlen István ministerelnök ur is. Kitartunk, mert kötelességünk kitartani azok mellett a férfiak mellett. (Zaj a bal- és a szélsőbaloldalon.) Elnök : Kérem a képviselő urakat, ne méltóztassanak állandóan közbeszólni. Lovász János : Hagyjunk fel evvel a gyűlölködéssel, t. képviselő urak, mert a gyűlölködésre felépitett politika a sir felé vonszolja ezt a beteg nemzetet. Mondom, kötelességünk kitartani azok mellett a férfiak mellett, akiketa külföldön is tisztelnek és becsülnek s akik nemcsak barátaikban, hanem ellenségeikben is bizalmat tudnak kelteni. Kötelességünk kitartani és ki is tartunk, eltekintve attól, hogy felhozunk olyan hibákat, amelyekre először céloztam és amelyeket fel is kell hoznunk. Ezekre nézve most nem tehetek javaslatot, mert a beterjesztett költségvetés már úgysem segithet rajtuk, de felhívom a földművelésügyi minister ur figyelmét arra, hogy a jövőben forditson ezekre gondot. A hatásköri vitákkal fel kell hagyni, és akár a kultuszmiuister ur, akár a földmi velésügyi minister ur a népnevelési ügy fejlesztésére, a mezőgazdasági népiskolákra vegyen fel megfelelő összeget a költségvetésbe, mert — amint rámutattam— erre elengedhetetlenül szükség van. A költségvetést máskülönben elfogadom, (Helyeslés és taps a jobboldalon. - Szónokot számosan üdvözlik.) Elnök : Szólásra következik ? Bodó János jegyző : Drozdy Győző ! Drozdy Győző : T. Ház ! Előttem szóló igen t. képviselőtársam, akinek beszédét nagy figyelemmel hallgattam végig, ne vegye udvariatlanságnak tőlem, ha a régi parlamenti szokást nem követem és nem kapcsolódom bele azokba a témákba, melyeket ő a Ház elé hozott. Én azt hiszem, hogy ma a földmiveiésügyi tárcát tárgyaljuk, t. képviselőtársam pedig az ő felszólalásával nem adott nekem módot ahhoz, hogy a földmiveiésügyi tárcával is foglalkozhassam, ha az ő beszédével foglalkoznám. ( ízabó Sándor : Hát a mezőgazdasági szakoktatás nem tartozik ide 1 Ez éppen szakkérdése a képviselő urnák !) Egyetlenegy kérdés van, amely mégis lehetővé teszi számomra, hogy t. képviselőtársam beszédébe fűzzem felszólalásomat. Ez az, hogy ő .mint keresztény-egységespárti kisgazda, szemrehányást tesz kisgazda társa inak s annak az oldalnak, amelyen ül és amelyet — amint ő mondja — becsületes magyar gerinccel támogat és követ azért, hogy a földmiveiésügyi tárca tárgyalása alkalmával ilyen kicsiny érdeklődés tapasztalható. (Schandl Károly : Ti is ke vesén vagytok !) Valóban NAPLÓ. XXXVIII. csodálatraméltó, hogy az agrár-kormányzatnak agrárius pártja ilyen — mondhatnám — kicsi érdeklődéssel viseltetik az agrártémák, a földmiveiésügyi tárca tárgyalása iránt. (Farkas István: Azt nem itt inté, ik el, hanem az Omgeben !) Bővebb alkalmam nyilik azon! an az igen t. előadó urnák rendkivül éles elokvenciával előadott beszédére reflektálnom, valamint az igen t. minister ur előadásához fűznöm a magam megjegyzéseit. Az előadó ur előadásával egy pillanatra felidézte itt azt a hangulatot, amelyet ennek az úgynevezett gazdahétnek folyamán mi is, akik az Umge közg3 7 ülésén nem vehettünk részt, az újságokból néhányszor végigélveztünk. (Erdélyi Aladár előadó: Én sem voltam ott ! — Kabók Lajos : Nem mulasztott semmit ! — Farkas István : Anélkül is jól tudja az osztálya érdekeit képviselni !) Az előadó ur beszéde bizonyos pontban teljesen azt a hangulatot, azt a jó ezerhuldas derűt honositotta meg ebben a nemzetgyűlésben, amelyet az Omge-nek, az ezerholdasok szervezetének tartott ülésén hallottunk és tapasztaltunk. Miután rendkivül fontosnak tartom, hogy a túlsó oldalról felhangzott vádakat erről az oldalról, ahol a földhözragadt kisemberek védelmére vállalkoztunk, visszautasítsuk, ezért szükségesnek tartom beszédemet azzal kezdeni, hogy a gazdahéten történtekkel, az ott elhangzott dolgokkal foalalkozzam és a magyar földmivesnép, a törpebirtokos osztály nevében az ott elhangzott dolgokat és vádakat visszautasítsam. Az Omge-ben minden esztendőben, így advent körül, a békességes és szét adventi csendben nagy lárma kerekedik. Féláru vasúti jegyekkel megjelennek Budapesten a nagygazdák (Szeder Ferenc: Szegények!) és ahelyett, hogy saját dolgukkal, saját bajukkal törődnének és azzal foglalkoznának, ianihez kétségkívül joguk van, olyan problémákat vetnek fel, amelyek részben nem ildomosak, részben pedig a nemzet többségének érzületét vérig sértik. Ugy a múlt esztendőben, mint ebben az esztendőben azt látjuk, hogy az Omge berkeiből vádat emelnek a magyar törpebirtokosok ellen, vádat emelnek azok ellen az uj földtulajdonosok ellen, akik az 1920. évi XXXVI. te. értelmében jutottak földhöz és szélnek eresztik azt a vádat, hogy ezek az emberek érdemtelenek a földre, hogy hűtlenül hagyták ott a magyar barázdákat, hogy nem művelik intenziven a nekik kiosztott kis krumpiiföldeket, hogy képtelenek arra, hogy a termelés folytonosságát biztosítsák. Miután nekünk egyáltalán nincs olyan egyesületünk, nincs olyan szervezetünk, — mert mindent feloszlat ez a kormány, ami csak feloszlatható — honnan szavunkat felemelhetnénk, ezt a fórumot választjuk ki arra, hogy az Omge-nek ezt a támadását, a védtelen embereknek ezt az évről-évre való megtámadását erről a helyről visszautasítsuk. Az Omge. egyik házi tudósa az idén újra felmelegitette tavalyi káposztáját. Buday Barna ur már a múlt esztendőben előállott azzal, hogy bizonyos saját statisztikai adataival óhajtja bebizonyiiani az Omge. tagjainak azt, hogy a termelés válsága fenyeget ebben az országban, hogy itt megszűnt minden lehetősége annak, hogy a városok ezután élelemhez juthassanak, ha a földbirtok reformot így folytatják le. Azt bizonyította bőséges adatokkal, hogy ebben az országban csak a nagybirtok termel és gyász és szomorúság uralkodik azokon a földeken, amelyeket a földbirtokreform-törvény alapján osztottak^ szájjel. Eltekintve attól, hogy ebben a kérdésben a statisztikát még túlságos korainak tartom, eltekintve attól, hogy a földreform végrehajtása közb n még nem is állithatott fei az eredményekről lelkiismereti s statisztikát, rá kell mutatnom arra 5
