Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXVIII. kötet • 1925. december 12. - 1926. január 22.
Ülésnapok - 1922-483
A nemzetgyűlés 483. ülé r ,e 1925. é\ ezeknél a vizszabályzó munkálatoknál a földmunkások közül 18—20.000 ember nyert alkalmazást. Ami a leesapolási munkálatokat illeti, a szegedvidéki belvizlecsapolás munkáját vettük tervbe. Ennek a munkálatnak nyomán 180.000 kat. hold földet tudunk visszaadni a mezőgazdasági művelésnek és kultúrának. Ezeknek a területeknek, mint azt már tavaszi beszédemben emiitettem, önálló társulattá alakitások kérdésében mindent elkövettünk. Mégsem sikerült azonban ezeket önálló társulattá alakitani és igy a leesapolási törvény alapján kénytelenek vagynnk a már meglévő és működő vizi társulatokhoz odacsatolni ezeketa víznyomásos területeket és az egész eljárást ilyen utón lebonyolítani. Ez a munka most már folyamatban van és azt hiszem, hogy e tekintetben is jelentős eredményeket fogunk elérhetni. T. Nemzetgyűlés Î Valamint beszédem elején is emiitettem, a munkésügynek minél erőteljesebb és lelkiismeretes felkarolása a földmivelésügyi ministerium tevékenységének ugy a múltban, mint a jövőben egyik legjelentősebb pillére lesz. Rendkivül nagy súlyt helyezek arra, hogy ezen a téren engem — legalább komolyan, senki semmiféle mulasztással ne vádolhasson. Györki t. képviselőtársam egy beszédében egy kijelentést tett, amely szerint azt mondja, nem tudja megérteni, hogy évek óta született kisgazda ül a földmivelésügyi ministeri székben és a mezőgazdasági munkásság biztositása ügyében mégsem történt semmiféle intézkedés, semmiféle kezdeményezés. Ez szintén nem helytálló kritika, mert megnyugtathatom Györki t. képviselőtársamat, hogy ezek a reformok nem azért maradtak el, mert azoknak, akikre ő hivatkozott, szociális érzékük vagy elszántságuk nem lett volna arra, hogy ezen a téren egy lépést tegyenek előre, hanem az, hogy ez a reform húzódott, halasztódott, a mai nehéz gazdasági viszonyokban leli magyarázatát. Jól kell tudnia a t. képviselő urnák, hogy baleset ellen kötelezően biztosítva vannak a gazdasági cselédek, gépmunkások, a vizszabályozásnál dolgozó munkások, az erdőmunkánál dolgozó munkások, és az általam legutóbb kiadott rendelet alapján egy uj kategóriát, a sommásokat vettem be a balesetbiztositottak közé. E téren tehát nem illethet minket jogos szemrehányás, mert rendkívüli nagy súlyt helyezünk arra, hogy ezekben a kérdésekben kötelességünket teljesitsük. T. Nemzetgyűlés ! Bejelentem, hogy a kötelező balesetbiztosításról szóló törvényjavaslat készen van, azt nemsokára a nemzetgyűlés elé hozom és igy alkalmuk lesz t. képviselőtársaimnak idevonatkozólag észrevételeiket megtenni. Bejelentem továbbá, hogy a kötelező betegség- és aggkori biztosításra vonatkozó reform szintén munkában van és nemsokára abban a helyzetben leszek, hogy ezt szintén a nemzetgyűlés elé terjeszthetem. Az ingyenes munkásjogvédő-irodát, amelyet előző ministerségem alatt állítottam fel, az elmúlt év alatt több mint 10.000 munkás kereste fel. Azt hiszem, ez a szám elég ahhoz, hogy ennek az irodának életrevalóságát, hivatottságát és hézegpótló voltát bizonyítsa. Több mint 100 esetben az iroda a biróság előtt az ingyenes jogvédelmet biztosította a munkásoknak. Az 1923 : XXV. te., amely a mezőgazdasági munkások munkaereje jogtalan kiaknázásának megakadályozásáról szól, annak idején a nemzetgyűlés által egy évi időtartamra terveztetett. A törvény azonban módot ad a földmivelésügyi ministernek, hogy amenyiben még fennállanak azok a körülmények, amelyek a törvény megalkotását szükségessé tették, egy-egy ujabb évre a törvény hatályát meghosszabbitHAELô. xxxvni. :i december liÓ 12-én, szombat nn, 25 hassa. Tisztelettel bejelentem a t. Nemzetgyűlésnek, hogy az 1926. évre ennek a törvénynek hatályát újból meghosszabbítom és mindent el fogok követni, hogy bárhonnan jöjjön is a jogos panasz, azt becsületesen és az igazságnak megfelelően intézzük el. Szeder t. képviselőtársam beszédében többek között a munkásosztály igazságszolgáltatására vonatkozólag tett rendkivül súlyos kijelentést. Azt mondta, lehetetlen az, hogy munkásügyekben a főszolgabíró Ítélkezzék, mert ez elsikkasztja a munkás igazát, hacsak lehetőség van rá. (Ugy van ! a szélsőbaloldalon. Ugy von ! jobbfelől.) Igy talán mégsem lehet kritizálni. Ez jogtalan kritika. Megnyugtatom a t. képviselő urakat, hogy bárki jön ide hozzám, azokat a munkásokat, akiknek valamely panaszuk van bárki ellen, bármilyen ügyben, utalják hozzám s amikor az igazság kiszolgálásáról van szó, én nem azt nézem, hogy kinek meddig ér a kabátja, hanem azt nézem, hogy kinek van igaza. (Drozdy Győző : A minister ur nem szolgabíró. A szolgabíró nem ilyen szemmel nézi !) Anarchiát és abszolút jogbizonytalanságot jelentene, ha ez a kritika helytálló volna. Ezt én szó nélkül nem hagyhatom, hiszen elvégre a hivatalokban mégsem azt nézik, hogy ki áll a birák előtt, (Drozdy Győző : De mennyire azt nézik !) hanem azt, hogy kinek van igaza. Ez ellen tiltakoznom kell, mert a tényeknek nem felel meg. (Drozdy Győző : Az a szolgabíró szolgáltat igazságot, aki maga is leginkább bérlő vagy nagybirtokos. — Bárány Sándor : Ez baji — Drozdy Győző : Baj, mert a nagybirtokos ne Jegyen szolga bi ró ! ) Ezekben voltam bátor az előadó ur által elmondottakhoz néhány rövid megjegyzést fűzi. T. Nemzetgyűlés! Napi imáinkban is a mindennapi kenyérért fohászkodunk. Jegyezzük meg magunknak, hogy a mi számunkra a mindennapi kenyeret a magyar föld termi és a magyar föld munkása termeli. Nálunk a gyárban, irodában, műhelyben a mindennapi kenyeret csak akkor tudjuk megkeresni, ha a magyar föld terem, a magyar föld munkása termel. Szeressük a magyar földet, becsüljük meg a magyar föld munkását, törekedjünk az összes dolgozók között és az összes társadalmi osztályok között az összhangot, megértést, egymás megbecsülését biztositani, törekedjék mindenki a maga szűkebb vagy bővebb hatáskörében és munkakörében becsületesen és lelkiismeretesen betölteni hivatását. Akkor áldás lesz a munkánkon, meglesz a mindennapi kenyerünk, meglesz mindannyiunk vágya: a szabad és boldog magyarok Nagy-Magyarországa. Kérem a t. Nemzetgyűlést, méltóztassék a költségvetést elfogadni. (Élénk éljenzés és taps a jobboldalon. Szónokot számosan üdvözlik.) Elnök: Az ülést félórára felfüggesztem. (Szünet után.) (Az elnöki széket Huszár Károly foglalja el.) Elnök : Az ülést újból megnyitom. Szólásra következik ? Bodó János jegyző : Farkas Tibor ! Elnök : A képviselő ur nincs jelen, töröltetik. Szólásra következik ? Bodó János jegyző : Dénes István! Dénes István : T. Nemzetgyűlés ! (Halljuk ! Halljuk !) Ugy az előadó ur, mint az igen t. minister ur beszédeinek ama részeivel, amelyeket a lovakról, a termelésről, a búza áralakulásáról és egyéb ilyen dolgokról elmondottak, a magam részéről egyetértek és igen szakszerű, szép beszédeknek tartom azokat. Nem értek azonban egyet sem az előadó urnák, sem az igen t. minister
