Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXVIII. kötet • 1925. december 12. - 1926. január 22.

Ülésnapok - 1922-483

22 A nemzetgyűlés 483. ïâêîe 1925. hasznukra válik. Miután ezt az akciót nagyon helyesnek találtam, célul tűztem ki ennek az akciónak folytatását. Már ebben az esztendőben több mint 500 ilyen kiszállás volt és ezt az akciót folytatni fogom fokozatosan abban az arányban, amint az Országos Földbirtokrendező Biróság az Ítéleteit meghozza és az ni földtulajdonosokat birtokba fogja helyezni. T. Nemzetgyűlés! A jobb termelés feltételei között különösen fontosságot tulajdonitok a mezőgazdasági szakoktatásnak. Amint méltóztatnak tudni, a mezőgazdasági szakoktatást felső fokon 3 akadémiánk végzi. Àz elmúlt évben körülbelül 1000 hallgató volt beiratkozva a gazdasági akadé miákra. Ezen kivül van 8 földmivesiskolánk; ezekre 350 tanuló volt beiratkozva. Továbbá a csermajori és a kisbéri tej munkásképző, a sárvári tejipari szakiskola, a hajdudorogi és a nagykőrösi téli gazdasági • szakiskola végzi alsófokon a mezőgazdasági szakoktatást. Arra törekszünk, hogy az akadémiákra lehetőleg azokat a hallgatókat irjuk be elsősorban, akik tanulmányaik végeztével saját birtokukon fogják értékesiteni szerzett tudásukat. Ugyanígy vagyunk a földmivesiskoláknál is, amelyekre elsősorban azokat a jelentkezőket igyekszünk beíratni, akik az iskola elvégzése után saját birtokukon fognak gazdálkodni. Nagyon természetes, hogy ezen felül még marad elég hely azon végzett emberek részére, akik a nagyobb birtokon kell, hogy majd ellássák a szakszerű szolgálatot, ugy g*azdatiszti, mint altiszti minőségben. Amint az előadó ur már jelezte, a mezőgazdasági szakoktatás terén ujabb iskolákat törekszünk felállítani és ugy a felsőbb fokon, mint az alsóbb fokon ezeknek az iskoláknak 1 ariterveit a mai kor szerint formáltuk át és a mai modern kor kívánságainak megfelelő tanterv szerint folyik ezekben a szakoktatás Most az alsókehidai Deák-féle birtokon fogjuk felállítani az első földmivesiskolát. A belügy minister ur volt szives a kivándorlási alap pénzéből ezt a birtokot megvásárolni és rendelkezésemre bocsátani, hog3

r ezen a birtokon felszereljük a Deák Ferenc-földmivesiskolát és azt a jövő tanévben rendeltetésének már átadjuk. Ezenkivül tervbe vettük 3 más földmivesiskola fölállítását; az ezeknek berendezésére és felállítására szükséges fedezetet is már biztosítva látom. Tervbe vettem továbbá a középfokú mezőgazdasági oktatás kérdésének megoldását is és ebből a célból is egy dunántúli és egy alföldi földmivesiskolának átszervezését tervezem. (Helyeslés: jobbfelől.) A termelés javításának másik feltétele, amelyet fokozott gondossággal kívánok fejleszteni, a mezőg*azdaságl kísérleti ügy. Ezen a téren is rendkívül fokozott tevékenységet fejtünk ki. Az Alföldi Mezőgazdasági Intézetet a múlt évben adtuk át rendeltetésének. Nincs még teljesen felszerelve és azt hiszem, ott még van kívánni való, ennek ellenére ezzel az intézettel kapcsolatban felállítottuk a Központi Talajjavító Bizottságot és ez az intézet a bizottsággal karöltve az alföldi mezőgazdasági és szikes talajok termővé tétele szempontjából rendkívül számottevő és szép eredményeket ért el. Ezt az intézetet jobban kívánjuk felszerelni; az erre szükséges fedezet is már rendelkezésre áll. A Földtani Intézet élére esry európai hiríi geológust sikerült megnyernünk, aki ott rendkívül értékes agroehémiai és agrogenlógiai évt december hó 12-én, szombatim. munkálatokat folytat; azt hiszem, itt is nagy eredményeket fogunk elérni. Tervbe vettük továbbá egy 800 holdas magnemesitő telep berendezését, mert nagy súlyt helyezek arra, hogy a g-azdaközönség nemesitett vetőmaggal minden időben kellőképen el ! legyen látva s ennek beszerezhetőségét biztosi| tani akarom mindenki számára. Nagy súlyt_ helyezek továbbá arra is, hogy | a gazdaközönséget olyan esetekben, amikor | önhibáján kiA'ül nehéz gazdasági viszonyok i közé kerül, megfelelő támogatásban részesit| sem. Megtörtént a folyó évben, hogy szokatla! nul nagy elemi csapások értek egyes vidékeket, jégkárok és aszálykárok voltak, úgyhogy . a mai nehéz hitelviszonyok között, önhibájui kon kivül kerültek ezek a kisebb és nagyobb | gazdák abba a helyzetbe, hogy nem tudtak | volna kölcsönt kapni és nem tudták volna ! földjeiket bevetni, ha megfelelő módon nem ! biztositottunk volna számukra vetőmaghitelt. | így a pénzügyminister úrral folytatott tár! gyalások során sikerült ezen a címen, ^ vetőj maghitel címén 57 milliárdot a kisebb és na1 gyobb birtokosok rendelkezésére bocsátani. Nagy súlyt helyezek továbbá arra, hogy a tagosítás kérdését sürgessük és fonszirozottan vigyük előre. A háború előtti költségvetésekben évről-évre 300.000 korona volt erre a célra felvéve. A háború alatt a tagositó munkálatok szüneteltek s csak most a háború után kezdtek újra megindulni. Azok a kisbirtokok, amelyek nadrágszij-darabkákra, 30—40 darabra vannak széttagolva, ma már nem alkalmasak arra, hogy rajtuk okszerűen lehetne gazdálkodni. A nyomásos gazdálkodás korszaka már lejárt. A talajt az aratás után le kell buktatni ! és nem szabad rajta fűmagot és gazt hagyni I teremni, hogy a jövő évi termést elgazositsa és j a talajt kiszárítsa. Mondom, a talajt le kell j buktatni, hogy a nedvességet a következő termés számára konzerváljuk. Épen ezért a nyomásos gazdálkodás korszaka lejárt s ebből a ; szempontból sem indokolt már az, hogy a nyo| másba osztott földeket továbbra is széttagoltan hagyjuk, hanem a tagositó eljárás forszirozásáva] kell törekednünk a kisbirtokokat mindenkor egy komplexussá összehozni. hogy így az okszerű gazdálkodás lehetőségét biztosítsuk. Nagy nehézségekkel kell itt megbirkóznunk, mert részben annak a kisbirtokosnak a konzervatizmusa, hogy ragaszkodik ahhoz a parcellához, amelyet ő apjától örökölt és amelyet egész életén át művelt, részben pedig az a félelem, hogy a tagosítás révén esetié*? roszszul jár, rosszabb földet kap, rendkívül megnehezíti a tagosítás keresztülvitelét Ott azonban» ahol a tagosítást már végrohai+n+ták. ahol ezeket a széttagolt nadrágszíj-földeket egy komplexussá összehozták, ha tényleg látna az a kisbirtokos, hogy okszerűbben lehet gazdálkodni a?, uj birtokon, áldja azt. aki a t^erositúst meo-k-p^dte P$ belátía annak előnvét. fTTay van! iobbfelől ) "Énen azért a folyó évi költsé^vp+ésben az igazsá"iie"vminister úrral egyetértően sikerült már 100.000 aranykoronát erre a célra is biztosítani és ezen a téren is fokozott tevéken y »éret kívánunk kifeiteni. Mezőgazdaságunk a jobb formés folvfán az utóbbi időkben súivos nehézeé^pkkel küzd az értékesítés terén. Most is halljuk a közbeszólásokat Dénes István képviselőtársunktól és többi képviselőtársainktól is, amelyekben ezeknek a nehézségeknek az ódiumát direkt a kormányra hárítják. Épen annak a közbeszólásnak a kapcsán, amelyet Dénes Tstván tisztelt képviselőtársam az