Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXVIII. kötet • 1925. december 12. - 1926. január 22.

Ülésnapok - 1922-485

144 ~Ä nemzetgyűlés 485. ülése 1925. alsóbb nép rétegeket segíti, készséggel állok ren­delkezésre és készséggel megszavazom ezeket az összegeket. Ha ilyen célra fordítja a kor­mányzat, ennél sokkal nagyobb, jelentősebb összegeket is megszavazok. Azon az álláspon­ton vagyok, ha ilyen szövetkezeteket csiná­lunk, amelyekkel az alsó népréteget akarjuk felemleni és a vállalkozói hasznot akarjuk ki­küszöbölni a munkavállalkozások révén, akkor a földmivelésügyi kormányzatnak meglehetős kiadós segítséggel kell odamenni. Méltóztas­sék elképzelni, ha az eddig letárgyalt tárcák improduktiv kiadási tételeinek csak csekély töredékét hozzuk is ide, — jóllehejt ez esetben a vállalkozás nagy nehézségekkel küzd egy­szerűen azért, mert nincs munka — más irányban a mezőgazdasági munkások körében szövetkezeti utón milyen munkákat lehetne végrehajtani Ezek a szempontok azok, amelyek arra kényszerítenek, hogy ne nyugodjam bele abba, hogy erre a célra 15 millió koronát állit be a kormány, hanem követeljem, hogy ennél ma­gasabb tételeket állitson be. Ne csak az az es­hetőség álljon elő, hogy a megalakított szövet­kezetek közül esetleg egyet ezzel az összeggel favorizálhatunk egy kicsit, mig a többieket teljesen elhanyagoljuk és csak a költségvetés­ben szerepel egy tételnél beállítva ezeknek a szövetkezeteknek támogatása, hanem lehetővé váljék, az egyetlen csongrádin kivül, a szente­sinek és a többieknek támogatása is. amelyek ugyancsak az OKH égisze alatt alakultak (Héj.1 Imre: Egyformán édes gyermek valamennyi! — Ellenmondások a bal- és szélsőbalodalon.) Nem egyforma. Ez indít arra, hogy kifogá­soljam ezt az igazán nevetségesen csekély ösz­szeget és ennél nagyobb összeg felvételét ja­vasoljam ennek a rovatnak terhére. Mondom, azzal a céllal, amelyet el akarunk érni. sehogy sem tartom összeegyeztethetőnek ezt a 15 millió koronás tételt és viszont azt is összeegyeztet­hetetlennek tartom a szövetkezeti eszmével, a szövetkezeti gondolattal, hogy esetleg egy szö­vetkezetet támogassunk, a többit pedig ne tá­mogassuk. Javaslom tehát, hogy a fenti rovaton a Földmunkások Vállalkozó Szövetkezetének tá­mocatására előirányzott 15,622.000 korona 500 millió koronára emeltessék fel. Elnök: Schandl Károly képviselő ur kivan szólni. Schandl Károly: T. Nemzetgyűlés! A kép­viselő ur volt szíves megemlíteni a földmun­kások vállalkozó szövetkezetével kapcsolatosan engem is. Ha valami megszólás vasry pedig kritika jár azért, hogy valaki a földmunkás vállalkozó szövetkezet eszméjét Magyarorszá­gon felvetette, ezt szívesen vállalom. Azt gon­dolom.^ hogy a képviselő ur beszédének többi részéből kiviláglik, hogy maga is helyesnek tartja ezt a szövetkezeti formát. (Szeder Fe­renc: Meg is szavaztam!) Meg is szavazta és az ennek támogatására szánt összeget fel akarja emelni. (Kiss Menyhért: Kevés a 15 millió!) Ehhez viszont én járulnék szívesen hozzá, de a pénzügyi viszonyok ezt nem teszik lehetővé. ÍSzahó Imre: Csak a csongrádi!) Arra is reflektálok, ha az idő megengedi. Sokkal súlyosabban esik azonban latba más irányú támogatása ezeknek a szövetkeze­teknek t. i. nem az államsegélyes támogatás, hanem a hitellel való támogatás az OKH. révén. Ami azt illeti, hogy ez testhezálló akció­évi december hó 15-én, kedden. lett volna, nagyon természetes, hogy én más kubikosmunkások között nem kezdhettem a mozgalmat, mint azok között, akik ott vannak, ahol én mint törvényhozó hivatásomat annak idején teljesítettem. Hogy azonban mennyire nem volt testhezálló, azt bizonyítja, hogy ma már 11 ilyen földmunkás vállalkozó szö­vetkezet alakult. (Helyeslés a jobboldalon.) Jász-Nagykun-Szolnok megyétől ïe egészen Bács megyéig, Kalocsán, mindenfelé alakul­tak ilyenek, és hogy nem a csongrádi szövet­kezet kapta a leg'nagyobb támogatást, ezt is tudjuk igazolni. Hiszen Budapesten a mind­szenti szövetkezet kapta a legnagyobb vállal­kozást, és más szövetkezetek, különösen a cse­peli szövetkezet, jelentékeny támogatásban ré­szesült. Nagyon kérem, ne méltóztassék ebbe poli­tikát vinni, amint általában a szövetkezeti moz­galomba politikát vinni nem szabad. En sen vit­tem bele. Méltóztassanak azokatakubikosokat megkérdezni. Ma sem tudom még, hogy azok a legutóbbi választáson hogyan szavaztak. Én mindenkor súlyt helyeztem arra és ennek kifejezést is adtam, hogy senki politikát ebbe a mozgalomba bele ne vigyen. (Helyeslés a kö­zépen.) Ha valaki van, aki a szövetkezeti mozgalomba politikát visz be, akkor a szövet­kezeti mozgalom irodalma szerint épen a szo­ciáldemokrata párt az, mert azt hiszem a képviselő ur is tudja a szövetkezeti életből, hogy Londonban milyen nagy küzdelmek nyi­latkoztak meg a nemzetközi szövetkezeti szö­vetségben, hogy indifferensek maradjanak-e a szövetkezetek vagy pedig a kommunizmus, il­letőleg a marxizmus felé hajoljanak. Ebben a küzdelemben mi a szövetkezeti élet polgári elemei mindig a semlegesség mellett voltunk. (Szabó Imre: Nem mondják, csak csinálják!) Ez igazság, amit be lehet bizonyítani. Épen a szociáldemokraták és a szocialisták többi frak­ciói voltak azok, akik iparkodtak a szövetke­zeteket a semlegességtől eltéríteni. Csak ezt kivántam megjegyezni. Amint méltóztatnak tehát látni, minket a szövetkezeti ügy szeretete vezet és ennek alapján a tételt elfogadom. (Elénk helyeslés a jobboldalon.) Elnök: A napirend tárgyalására szánt idő letelt... (Zaj. — Csík József: A házszabályok­hoz kérnék szót!) A képviselő ur most még nem szólhat a házszabályokhoz. A napirend tárgyalására szánt idő letelt. Miután a házszabályok 212. §-ának 5. be­kezdése értelmében a földmivelésügyi tárca részletes vitájának meghatározott ideje lejárt, a házszabályok 212. §-ának 7. pontja alapján a ministerek és az előadó ur esetleges felszólalá­sát kivéve, további tanácskozásnak vagy bár­minemű kérdés közbeyetésének helye nincs és az összes határozatok vita nélkül hozandók meg. A földmivelésügyi tárca hátralévő rész­letei felett a vitát tehát bezárom. A földmivelésügyi minister ur kivan nyi­latkozni 1 ? (Mayer János földmivelésügyi mi­nister: Nem!) A tanácskozást befejezettnek nyilvánitom. Következik a határozathozatal. Felteszem a kérdést: méltóztatnak-e a rendkívüli kiadások 1. rovatát, szemben Szeder Ferenc képviselő ur indítványával elfogadni, igen vagy nem? (Igen! Nem!) A Ház a javaslatot eredeti szö­vegében fogadta el. Következik a második rovat.

Next

/
Thumbnails
Contents