Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXVII. kötet • 1925. november 26. - 1925. december 11.

Ülésnapok - 1922-474

A nemzetgyűlés 474. ülése 1925. kifolyólag alakult ki ez a meggyőződésem — hogy a pécsi orvoskari egyetem tanári kara, — amelynek körében valamikor úgyszólván speciálisan foglalkoztak a tuberkulózis kérdésével — es annak érdemes vezetője Bakay tanár ur, aki maga külouíie ambícióval foglalkozott ezzel a kérdéssel, szinte hivatva volna arra, hogy ezt a kegyetlen, minden emberi erőt meghaladó, leküzdhetetlen betegséget, amennyire lehetséges, a maga tehetségével igyekezzék meggátolni. Mivel ugy látom, hogy e betegség kérdésének megoldása, annak összes előfeltételei ezzé laz egyetemmel vonatkozásban lennének leginkább megközelíthetők, és különösen hangsúlyozom, hogy nemcsak a tüdőtuberkulózisra gondolok, hanem a háborús nyomorúság és a háborús fizikai leromlás okából elterjedt esonttuberkulózist és más hasonló tuberkulotikus jelenségeket is gondolom, amelyek az utóbbi időben keletkeztek és mivel ezek a betegségek leginkább a munkásosztályt fenyegetik veszedelemmel, ebből a szempontból kötelességemnek éreztem felszólalni és megkérdezni a kultuszministér urat, — anélkül, hogy bármelyik tanári kart, vagy orvosi kart, vagy annak egy részét is le akarnám kicsinyelni, anélkül, hogy érdemeiket tiagadni akarnám, tehát részrehajlással volnék vádolható — vau-e mód arra, ha most nem is, de a jövőben, gondolhatunk-e arra, hogy ezt a kérdést ilyen formában és ilyen vonatkozásban lehetséges lesz a megoldáshoz közelebb juttatni. Ugy gondolom, hogy nemcsak a betegség után következő intézkedések fontosak, hanem a megelőző intézkedések még sokkal fontosabbak, és amikor látom, hogy ily összegeket áldozunk tanítási, oktatási célokra, ugy gondolom, hogy ehhez viszonyítva minimális összeg volna az, amelyet a tuberkulózis leküzdésére, illetőleg megelőzésére kellene befektetnünk, ezzel szemben azonban mérhetetlen nagy volna az az előny, amelyet egyrészt a beteg, pusztuló emberiség megmentése érdekében elérnénk, másrészt pedig az orvosképzés terén a kérdésben nyernénk. Én tehát tisztelettel felvetem a kérdést és kérem a kultuszminister urat, adjon feleletet arra a kérdésemre, van-e reménységünk arra, hogy ebben a kérdésben a mi kívánságaink legalább némi honorálásban részesülnek. Elnök: Kivan valaki szólni? Ha senki sem kivan szólni, a vitát bezárom. A vallás- és közoktatásügyi minister UT óhajt nyilatkozni, Gr. Klebelsberg Ktmó vallás- és közoktatásügyi minister : T. Nemzetgyűlés! Szabó Imre képviselő ur szép és szakszerű felszólalását szeretném rögtön honorálni. Tökéletesen igaza van a képviselő urnák abban, hogy Magyarország összes városai között talán Pécs klimatikus viszonyai a legalkalmasabbak a tuberkulózis gyógyításának bemutatására. Tudjuk hogy a Mecsek nagyon véd észak felől, feltartóztatja az északi és részben a keleti szeleket is. és hogy különösen a Tettye-fensik Pécs felett, mondhatni Magyarország legideálisabb pontja lenne egy tuberkulózis-szanatórium létesítésére. Pécsett tényleg két olyan szakember van, aki a tuberkulózis kérdésével a legbehatóbban foglalkozott. A sebészeti osztályon és a csoiittuberkulózis kérdésében Bakay professzor, annak belgyógyászati részeiben r>edi<? Ánfryán tanár, aki kiváló biológus és bakteorológus is. Épen ezért óhajtanám, és pedig mielőbb a pécsi belklinikát egy jobban Ó. XXXVII." évi november hó 27-én, pénteken. 67 kialakított tuberkulózis-osztállyal kiegészíteni, amelyhez csatlakozhatnék azután egy szanatórium, inert hiszen az természetes, hogy a klinikán a gyorsabb betegforgalomra kell berendezkedni és oda csak akut eseteket vihetünk. Minthogy azonban a tuberkulózisnak nemcsak gyógyításához, de tanításához is szükséges, hogy krónikus lefolyású eseteket is módja legyen a fiatal orvosnak megismerni, tényleg tervbe vettük azt is, hogy a pécsi klinikákhoz egy ilyen szanatóriumszerü intézetet csatolunk és ezt a szanatóriumot a pécsi klinikákkal valamiféle módon kapcsolatba hozzuk. Hiszem is. hogy a következő költségvetési évek valamelyikében erre megfelelő fedezetet be tudok állítani, mert azt hiszem, hogy ebben a Házban, de azon kívül is, nincs külömbség közöttünk abban a felfogásban, hogy a tuberkulózis kérdése alkotja ma Magyarországnak egyik legaktuálisabb és legszomorúbb problémáját. (Ugy van! Ugy van! a jobboldalon.) Ezekben óhajtottam válaszolni az előttem szóló igen t. képviselő ur szavaira. De minthogy másirányu elfoglaltságomnál fogva legnagyobb sajnálatomra nem lehettem jelen Hegymegi-Kiss Pál igen t. képviselő ur felszólalásánál, amelyre ugyan az előadó ur, — amint értesültem — érdemben már válaszolt, mégis, nehogy Debrecenben ne lássanak egészen tisztán ebben a kérdésben, egy pár szóval visszatérek erre az ügyre. (Halljuk! Halljuk!) Az igaz, hogy az idei költségvetésbe csak 800.000 aranykorona van erre a célra beállítva. Nekem azonban sikerült a pénzügyminister urnái kieszközölnöm azt, hogy a folyó és a jövő költségvetési évben a budget-en kivül még további 4 millió aranykoronát bocsát rendelkezésemre, ugy, ho'gy összesen 4,800.000 aranykoronát fektethetünk bele a debreceni egyetem építkezéseibe, ami a magyar állam mai pénzügyi hplyzetéhez mérten rendkívül nagy öszszeg. (Ugy van!) Ugy értesültem, hogy Hegymegi-Kiss Pál igen t. képviselő ur felvetette azt a kérdést is, hogy miért szorítkozunk mi kizárólag' a klinikai építkezés ékre és miért nem épitiük ki az egyetem központi épületét is. T. kénviselő ur, erre is felvilágositással szolgálok. Mikor én átvettem a kultusztárcát, az volt a. helyzet, hogy s

4-ed részben és félig kész állapotban talán 7. vagy 8 épület állott ott. (HegymegiKiss Pál: Ugy van!) Én azt mondtam, hogy a dolgok sorrendiének természetellenes megboly«ratása lenne, ha Uj épitkezésekbe kezdenénk bele akkor, amikor s/

4-ed részben kész épületek ott vannak hasznavehetetlenül. (HegvmegiKiss Pál : Nem is állítottam mást !) Először tehát — ministerségem első évében — befeleztem a sebészeti klinikát, második évében a belklinikát, harmadik évében a gyermekklinikát. Befejezetlenül, de befeiezéshez nagyon közel van, jóformán csak bebútorozását várja a bontani klinika, a szemészeti klinika és elmeklinika. Ezt B. három klinikát, mely jóformán csak berendezésre szorul, be kel] rendezni és azonkívül be kell fejezni a nőgyógyászati klinikát is, amely már régen tető alatt van, d? ínég bizonyos befejező munkákra van szükség. Szintén egiészen közel van befejezéséhez az 'IméleH intézetek na^y palotája, ahol öt elméleti tanszak: bonctan, kórbonctan, törvényszéki orsvostan és még két elméleti tanszak nyer elhelyezést. Ezzel azért is sietni kell. inert hiszen a fűtési berendezés ugy van 1 dimenzionálva, hogy egységesen fűti az egész 10