Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXVII. kötet • 1925. november 26. - 1925. december 11.
Ülésnapok - 1922-478
25G- A nemzetgyűlés 478, ülése 1925 Csak ml mernénk egyszer arra az álláspontra helyezkedni, hogy törvénytelen az a f gyűlés, amelyen a kormányt megvetés tárgyává teszik, azt hiszem, volna mit hallgatnunk a nem zetgyülésen. (Folytonos zaj. — Malasits Géza : Egyetlen fajvédő gyűlést sem volna szabad tartani.) A következő pontban azt mondja Bioey,, hogy unlawful assemblv mrnden olyan gyűlés, amelynek célja a társadalom osztályainak egymás ellen való ingerlése, vagy az ország alkotmányának megvetés tárgyává tétele. Ezután a jogi szabályozást is megtaláljuk ezzel az unlawful assembly-vel szemben. Először is mindenki, aki meg nem engedett gyűlésen résztvesz, kihágást követ el és a korona minden ilyen egyént tettéért üldözhet. (Zaj a szélsőbaloldalon.) Nálunk a urakszis az, hogy a meg nem engedett gyűléseknek csak az öszszehivóit szokták kihágásért üldözni. (Szeder Ferenc : Nem egészen igy van ! — Zaj. — Rubinek István : Sokszor jó is volna a többit is ! — Farkas István : Mondjon egyetlenegy példát !) Másodszor: Rendőrtisztviselők, rendőrök és minden törvénytisztelő polgár nemcsak fel vannak hatalmazva, de határozottan kötelességük is. hogy meg nem engedett gyüléBekft szétoszlassanak. Az angol közjog ismeri tehát a gyűlések feloszlatását. (Nagy zaj a szélsőbaloldalon. — Prouper Sándor : Honosítsuk meg itt azt a rendszert, ami ott van ! — Rubinek István : Akkor maguknak kellene elsősorban megváltozniuk ! — Propper Sándor t Ezek viccek ! — Malasits Géza : A prakszisból tessék beszélni ! — Rothenstein Mór : Melyik könyvből idéz a minister iir? — Halljuk! a jobboldalon. — Rubinek István : Ezután Móric tart előadást az oroszokról! — Farkas István: Önök vannak együtt az oroszokkal! Az ön bajtársai és fegyvertársai az orosz bolsevisták! —• Rubinek István: Maguk voltak azok! — Prosper Sándor: Mindegy az., akár fehér, akár vörös. — Héjj Imre: Ki beszél tulajdon képen! — Nagy zaj. — F. Szabó Géza: Engedjék már a minister urat közbeszólni! — Derültség.) Elnök: Csendet kérek. Rakovszky Iván belügyinmister: Franciaországban az 1881. j un in s 30-iki törvény szabályozza a gyülekezési jogot. Ez a törvény is korlátokat állított fel a gyülekezési jog körül, és pedig egyrészt az ellenőrzést illetően, másrészt a rendien tartásra vonatkozóan. A .törvény a következőket mondja: »A hatósági ellenőrzés biztosítására minden nyilvános gyűlést, a gyűlés helyét, programmját és óráját jelző bejelentésnek kell megelőznie.« Hangsúlyozom azonban, hogy ezt az intézkedést az 1907. évi március 23-iki törvény megszüntette. Fen m áradtak azonban a további intézkedések. (Zaj a szélsőbaloldalon. — Propper Sándor: Sehol sem láttam hatósági közeget külföldi gyűlésen! Tessék tudomásulvenni! — Zaj. — Elnök csenget. Mert nem volt ott. — Szeder Ferenc: Menjen csak Ausztriába, ott sem látunk!) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak. (Prouper Sándor: Ne tessék itt meséket feltálalni! — Zaj.) Rakovszky Iván belügyminister: Az ellenőrzés biztositására minden nyilvános gvülésre egy tisztviselő, rendszerint rendőrtisztviselő "küldhető ki abból a célból, hogy jelen legyen a gyűlésen (Zaj. — Prouper Sándor: Küldhető, de sohasem küldenek!) A gyűlés rendiének biztositására három rendszabályt tartalmaz a francia törvény. Az évi december hó 4-én, pénteken. első az, hogy a gyűlésnek zárt helyen kell lennie. Közutakon, voie publique — ez a francia törvény kifejezése — nem tartható gyűlés. Minden gyűlésnek legalább három személyből álló rendezőbizottsága van — a bureau szót igy fordítottam — és ennek a rendezőbizottságnak a tagjai felelősek azért, hogy a rendet ott nem fogják megzavarni és hogy a beszédekben bűncselekményt nem fognak elkövetni. Végül, ha a bizottság kivan ja, vagy ha súrlódások fordulnának elő a hatóság kénviselőinek joguk van a gyűlést feloszlatni. Ez a francia törvény, amelyen most már egy módositás is történt, de ez hosszabb idő óta van érvényben és Franciaországban nem tiltakoznak ellene, a kedélyek meg vannak nyugodva, bár csak zárt helyen lehet gyűlést tartani. (Zaj. — Malasits Géza: De lehet!) bár a gyűlésen rendőrtisztviselő jelen lehet, nagyon gyakran jelen is van, (Zaj és ellenmondások a szélsőbaloldalon. ~ Propper Sándor: Sohasem jelenik meg! — Zaj.) bár a hatóság feloszlatási joga megvan. (Folytonos zaj a szélsőbaloldalon.) A tétel, amelyet igazolni akartam, az, hogy ezek a gyűlések mindenütt szabályok alatt állanak. (Malasits Géza: Franciaországban száz év alatt nem tiltanak be annyi pyülést, mint nálunk eR-y év alatt! — Pronuer Sándor: Meséket tálal fel felnőtt gyermekeknek! — Zaj a baloldalon.) A szabályozás lebet szigorú, vagy kevésbé szigorú, (Propter Sándor: A túloldalnak be lehet ezeket mesélni!) tény az.hogy a formák különbözők, de ezek mind máskén festenek innen, mint ahogy a valóságban vannak. Ha az igen t. képviselő urak azt hiszik, hogy pl. az amerikai alkotmányban a rendészeti intézkedéseket nem közigazgatási hatóságok, hanem birák teszik meg, akkor optikai csalódás előtt állanak, mert a »justice of the peace« bíróra utaló kifejezés, de nem jelenti azt, hogy az illető a mi terminológiánk szerint is független bíró. A következtetés ugyanolyan,, mintha külföldön arra hivatkoznánk, hogy Magyarországon a közigazgatást birák intézik, mert a község élén biró áll, a járások élén pedig szol arabi rák. (Zaj a szélsőbaloldalon. — Propper Sándor: Még bebeszéli, hogy Eldorádó vagyunk!) Elismerem, hogv vannak különbségek, de viszont méltóztassék a másik oldalról elismerni, hogy a szabályozás szükséges. Nálunk a szabályozás, mint méltóztatik tudni, rövid időn belül törvényben fog megtörténni. Akkor vitatkozhatunk majd a részletekről, de kötelességemnek tartom hangsúlyozni, hogy ebben az országban és a mai körülmények között olyan messze mennünk, amilyen messze mennek olyan országok, amelyekben nvus-odtahb. # higgadtabb, megfontoltabb a publikum, (Fábián Béla: Ebben igaza van! Ezzel kellett volna kezdeni!) ahol a szabadsáe'okat régebben élvezik: a közvélemény és a közérdek nem kívánja. fPropner Sándor: Ne tálaiion fel meséket felnőtt gyermekeknek! — Rubinek István: Meg paprikajancsiknak!) Annak idején ezt- a kérdést meg fofHuk oldani, addig azonban abszolúte n^m tudok magamnak szemreháu^íSH tenni. (Zaj a jobb- és baloldalon. — Berki Gyula: Három forradalom után!) ha az iffen t. kén viselő uraknak azt a sokat hivatkozott külföldi helyzetet is megismertetem, mert láttam, hogv a képviselő urak n^m ismerik a helyzetet. (Propper Sándor: Maid megadjuk a kontráját! — "Halász Móri* 1 : Hsak ÍP-AZ leeven! — Propper Sándor: Leeralább is olyan ie*íi7 mint ez! — Fohitonos nagy zaj. — Farkas István: Majd példákat hozunk! — Propper Sán-
