Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXVII. kötet • 1925. november 26. - 1925. december 11.

Ülésnapok - 1922-477

À nemzetgyűlés 477. ülése 1925. évi december hó 3-án, csütörtökön, 201 a lehetősége, mert a kormány a legitimizmus kérdésében szabad teret enged, noha törvényt alkottak és detronizálták a Habsburg-házat; noha a nemzetgyűlés ezt elfogadta és a kormány e törvény alapján áll. A legitimista agitáöiótl azonban mégis engedélyezi, a Habsburg-propaganda szinte állandóan szabadon megnyilatkozik, és amikor ez a lehetőség megvan, nincs meg az a másik lehetőség, hogy ugyanilyen szabadon, mint a legitimisták a maguk elve érdekében, a köztársaság hivei a köztársaság gondolatát hirdessék, annak érdekében agitáljanak. Ha csak ezt a két tényt vesszük, hogy a magyar kormányzati politika a köztársasági törekvéseket elnyomja, a demokratikus irányzat elvi álláspontjának érvényesítését, a köztársasági propagandát nem engedélyezi, mindenkit üldöz, becsuk, aki köztársasági propagandát folytat, ellenben a legitimistáknak szabad a tér. azok szabadon agitálhatna.k szabadon vallhatják királyuknak Ottót, ebbe a kormány — noha törvény tiltja, — nem avatkozik be, ezt érvényesülni engedi; ennek a két ténynek összehasonlításából is nyilvánvaló, hogy e tények alapján a kormánnyal szemben' külpolitikai téren nagy bizalmatlanságnak kell kifejlődnie, amelyre a kormány ad okot. Farkas Tibor t. képviselőtársam iménti felszólalásában azt mondotta, hogy a szociáldemokraták legyenek először magyarok és csak azután szocialisták, érvényesítsék először a nemzeti szempontot és azután a szociális szempontot. (Lendvai István: A kettő együtt jár!) A kérdésnek ilyen módon való beállítása egészen furcsán hangzik, de ha megforditjuk a kérdést és megvizsgáljuk, akkor kitűnik, hogy mennyire tévesen helytelenül Ítélnek meg nálunk szociális problémákat. A szociális jólétnek, tehát a társadalmi jólétnek emelkedése legelsőrendü nemzeti szempont. Ennél nagyobb nemzeti szempontot elképzelni sem lehet. Ha a tömegek munkalehetőségét, keresetének emelkedését előmozdítjuk egy állami élet keretén bélül, ez azt jelenti, hogy a nagy néprétegek nagy jövedelemhez, kedvező bevételhez jutnak. Mit jelent tehát ez a szociális szempont? Ez a szociális szempont azt jelenti, hogy az ország népességének nagy többsége, vagyis egy nemzet nagy többsége kedvezőbb életfeltételek közé jut. Ennél nagyobb nemzeti szempontot elképzelni sem lehet, mert ez az, amin felépülhet egy nemzet jóléte, boldogulása, előretörése és kulturális emelkedése. (Bogya János: Ezt mi is valljuk! — Malasits Géza: Csak az ellenkezőjét csinálják! — Bogya János: Ezért van az a termelési politika, amely ezeket az eredményeket meg is hozta! Fejlődött az ipar nagyon. — Malasits Géza: Hogyne, rá is van irva a vagonokra, hogy Máv! — Zaj és ellenmondások a szélsőbaloldalon. — Elnök csenget.) Ha osztoznak ebben a felfogásban, akkor igyekezzenek levonni a konzekvenciákat. Hogy szolgáljuk legjobban ezt a nemzetet? ügy szolgáljuk, hogy szociális igényeit kielégítjük, hogy igyekszünk általában életszínvonalát, kulturális igényeit emelni. Ez az egyetlen helyes nemzeti politika. Mi ezt a célt szolgáljuk és elsősorban azért vagyunk szocialisták, mert a szociális termelésen épül fel az állami organizmus és társadalmi élet. Munka nélkül nincs semmi; munkán alapszik minden munkából származik minden

> érték, mert a termelésen alapszik minden jólét, minden vagyon és minden lehetőség. Nyilván-,. való tehát, hogy Farkas Tibor képviselőtársam téved, amikor a kérdést igy állit ja be, mert a heyes álláspont szerint minden államban attól függ a szocializmus szerepe, hogy az állami organizmus mennyire reagál a szociális igények kielégítésére, Minden állam annyira asszimilálja az ujabb gondolatokat, amennyire azokat beveszi, felszívja, azokkal kielégíti az igényeket. Nemcsak arra kell gondolni, mint nálunk gondolnak, hogy majd a rendőr, csendőr és bíróság elintéz mindent, és ez izgatás, minden izgatás. Nem uraim, a modern állami politikának a belés külpolitikában alapja a szociális kiindulás, a béke, a munka védelme lehet csak a helyes szempont, mert minden más szempont tévútra vezet és mindegyik állam eljut oda, ahova eljutott Magyarország. Ma Magyarország, azután Franciaország. A történelem folyamán ez igy megy végig és végig fog menni mindaddig, amig az emberiség az imperialista politikából ki nem ábrándul és rá nem tér a* becsületesebb, igazságosabb álláspontra, mert a helyzet ma az, hogy minden állani a maga keretén belül többékevésbé fentartja az osztályuralmat, kifelé pedig ugyanennek az osztályuralomnak inroeriumot akar teremteni. Az elnyomás politikája érvényesül a bel- és külpolitikában egyaránt és amig ez érvényesül, addig a népek, nemzetek mindig ki lesznek téve a kizsákmányolásnak; az embereket odadobják a háború molochjának, az öldöklésnek, a gyilkosságnak, már pedig mi békét, jólétet, kultúrát akarunk. Minthogy pedig a mi külpolitikánk ezt nem szolgálja, azért e költségvetést nem fogadom el. (Helyeslés a bal- és szélsőbaloldcdon.) FInök: Szólásra következik? Láng János jesrző: Fábián Béla! Fábián Béla: T. Nemzetgyűlés! Azok, akik évtizedeken keresztül küzdöttek az önálló külügyi kormányzatért, azok a régi 48-as képviselők, akik itt ennek a parlamentnek padjain ülve, évtizedeken keresztül azt óhajtották, hogy ne a Ballnlatzról irányítsák Magyarország külpolitikáját hanem innen bentről, Magyarországról: ha ezek a képviselők még élnének s eljönnének ide a nemzetgyűlés üléstermébe, hogy megtekintsék a magyar nemzetgyűlést akkor, mikor íme a külpolitikai tárcát tárgyalja, elszomorodva néznék ezt a képet, hogy milyen nagy érdeklődés mellett, milyen meggondolt, nagy, hatalmas, kinyilatkoztatások között tárgyal ime Magyarország nemzetgyűlése akkor, amikor vêsare önálló lett a magyar külügy, a magyar külpolitikáról. Önálló magyar külügyünk volt már egyszer nagyon rövid ideig az utolsó évszázadban: 1848-tól egész Világosig. És elvégre, ha agy vesszük, Magyarországnak önálló külügyi, politikája volt 1849 augusztusa után is. akkor, amikor Kossuth Lajos, gróf Teleki László, gróf Andrássy Gyula. Szemere Bertalan és a magyar politikának 1848-ban az országból kiűzött hatalmas oszlopai a világ népei között törekedtek a magyar politika részére a magyar elnyomatás ellen propagandát csinálni és lángcsóvákat gyújtani Amerikában és Angliában azért, hogy propagativ erővel dolgozzanak az osztrák elnyomatás ellen. T. Nemzetgyűlés! Ha nézzük a magyar nép helyzetét a magyar történelemben, már három a maihoz hasonlatos korszakot találunk, amikor a történelmi Magyarország teste ugyanúgy meg volt csonkítva, mint ma. Az egyik volt a Mohács utáni korszak, amelyben jóformán nem is volt önálló magyar államiság, mert a nemzet egyik része török hódoltság' alatt volt, a másik része az osztrák CSápO*