Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXVII. kötet • 1925. november 26. - 1925. december 11.
Ülésnapok - 1922-476
A 'nemzetgyűlés 476. ülése 1925. hogy Athénben, Görögország fővárosában egy külön külügyi képviseletet kell létesíteni. Azóta ezek a gazdasági viszonylatok lényegesen szaporodtak és egyrészt különösen a iausannei békeszerződés következtében, — melynek folytán mintegy másfél millió görögnek Görögországba való visszatelepítésével kapcsolatban nagymérvű beruházási munkálatok vannak folyamatban Görögországban, — másrészt pedig, mert Görögországgal kereskedelmi szerződéseink vannak, elkerülhetetlenné vált az, hogy Görögország székvárosában külügyi képviseletet létesitsünk; annál is inkább, mert Görögország az 1922-ik év folyamán budapesti követségét — melyet az 1922-ik év folyamán beszüntetett — különös tekintettel azokra a kereskedelmi összeköttetésekre, amelyek a nagymérvű beruházásokkal kapcsolatosan Görögországgal fennállanak, ennek az évnek körülbelül a derekán visszaállította. Ennek az Athénben felállítandó követségnek vezetését, amely működését, ugy hiszem, a napokban már meg is fogja kezdeni, takarékossági szempontból egy állandó ügyvivőre fogja bizni külügyi kormányzatunk. Ennek összköltsége az évi mintegy negyvenezer aranykoronát nem fogja túlhaladni, s a kiadásnak lényeges része előreláthatólag konzuli iletékekből vissza fog térülni. Ugyancsak gazdasági és politikai érdekeinknek Spanyolország felé való megvédése céljából szükségessé vált spanyolországi külképviseletünk átszervezése. Nevezetesen az 1922. évi költségvetésben foglaltak alapján párisi nagykövetségünk mellett működött egy külképvisdltünk Madridban, de csak olyanformán, hogy Madridban egy külön iroda tartatott fenn, amely azonban a fokozottabb gazdasági kapcsolatok következtében nem bizonyult már elegendőnek, ugy, hogy egy állandó madridi külképviseletről kellett gondoskodni. Ennek következtében ez is felvétetett a költségvetésbe és a legközelehbi jövőben meg' fog valósittatni. Ennek a külképviseletünknek, mely Madrid székhellyel fog felállíttatni, hivatali költsége mintegy 3500—4000 pesetára tehető havonta. Egyrészt az athéni követség felállításával, másrészt spanyolországi külképviseletünk átszervezésével külügyi hálózatunk kiépítése egyelőre befejezést fog nyerni. Természetes, hogy nem lehet ezt a körülményt ilyen apodiktikusan odaállítani, miután egyrészt^ a gazdasági viszonyokkal, másrészt a sajnos mindinkább fokozódó kivándorlással kapcsolatosan ezt előre meghatározni természetesen nem lehet. így nem volt elkerülhető az, hogy egyrészt, tekintettel a Franciaországba való nagy kivándorlásra, Parisban lévő követségünk személyzetét meg ne erősítsük, másrészt pedig gondolni kell a Brazilia déli részébe irányuló kivándorlással kapcsolatban, az ottani képviseet megváltoztatására is. Mint méltóztatnak tudni, a brazíliai külképviselet az 192122. évi költségvetésben fog laltak alapján a németalföldi követség gondjaira volt bízva; később az 1922 23. évi költségvetésben foglaltak szerint a németalföldi követség mellé egy külön konzuli fogalmazási tisztviselő lett beosztva; most pedig szükségessé vált az, hogy Braziliában San-Paolo székhellyel külön konzulátus állittassék fel, amely a kivándorlók érdekeit és az egyéb gazdasági érdekeket hathatósan megvédelmezze. JsAPLÓ. XXXVII. évi december hó 2-án, szerdán. l^Á Az amerikai Egyesült-Államokba irányuló kivándorlás megszorítása következtében lehetségessé vált az, hogy Pittsburgbau lévő eddigi külképviseletünk egyelőre megszűnte ttessék. illetőleg olyanformán változtattassék át, hogy Clevelandban egy külön konzulátus állittassék fel, ahol a Pittsburgban maradó egyik hivatalnokunk ottani közvetlen személyes érintkezés által intézné el az ügyeket. Bár az állam jelenlegi pénzügyi helyzetében diplomáciai és konzuli hálózatunk további kiépítése saját külképviseleti hatóságíok létesítése révén csak az elkerülhetetlenül szükséges mérvben lesz eszközölhető, mégis arra kell törekednünk, hogy mindenütt legyen külképviseletünk. Külügyi kormányzatunk ezt a következőképen akarja megoldani: egyrészt azáltal, hogy velünk barátságos viszonyban levő államok külképviseleteire bizná a magyar érdekek védelmét, másrészt pedig olyan formában, hogy saját konzulátusi hálózatunkat átszervezi tiszteletbeli konzuli^ - állások * megszervezésével. Ilyen módon sikerült a múlt évben az olasz királyi kormányt megnyerni annak, hogy Perzsiában, továbbá Chilében, Bolíviában, Peruban, Columbiáhan, Venezuelában és Ecuadorban, az amerikai kormányt pedig annak, hogy Közép-Amerikában, még pedig Guatemalában, Nicaraguában, Salvadorban és Hondurasban (Szeder Ferenc: Patagóniában nem?) ottani diplomáciai képviseleteit a magyar érdekek védelmével megbízza. Tiszteletben konzulátusokat pedig a múlt évi költségvetésre vonatkozó előadásom óta a következő helyeken állítottunk fel: Kovnóban, Szalonikiben, Nápolyban, Tiranában- Burgasban, Várnában, Buszosukban, Frankfurt am Meinban, Alexandriában, Antwerpenben, Southamptonban, Turinban, Génuában, Porto Alegre-ben, Kairóban. Havannában, Düsseldorfban és Cardiff-ban, a költségvetési előirányzat nyomatása óta pedig ezenkívül még Mexikóban is. Ilyen módon jutottunk el addig, hogy Oroszország kivételével a világkerekségen ma nincs egyetlen ország sem, amelyben a magyar érdekvédelem képviselve nem volna. (Malasits Géza: Oroszországban van magyar ember elég!) Ebben voltam bátor azokról a szervekről, intézkedésekről és intézményekről beszámolni. amelyeknek létesitésével elsősorban tartotta kötelességének a külügyi kormányzat foglalkozni. Nem annyira a rendszabályok a fontosak azonban, hanem az, hogy kik azok a személyek, akik a rendszabályokat végrehajtják. Ezért a külügyi kormányzat különös gondot fordít a fiatal tisztviselők neveltetésére és csak olyan embereket kivan alkalmazni, akik a célnak és a küpolitikai szolgálatnak minden tekintetben megfelelnek. (Szeder Ferenc: És külpolitikánk iránya?_ — Malasits Géza: Azt a Sörház-utca csinálja!) A külügyi szolgálat fogalmazási szakában való alkalmazáshoz szükséges kellékeket a ministeriumnak 1920 október 13-án kelt 8889. sz, rendelete szabályozza, amely szerint a külügyi szolgálat mindhárom ágában, tehát a külügyministerium központi igazgatásában és a diplomáciai, valamint a konzuli szolgálatba való belépés kellékei egyöntetűen vannak megállapítva. A hivatkozott rendelet a köztisztviselők minősítéséről szóló 1883. évi I. te, 32. §-áb.a foglalt felhatalmazás alapján adatott ki és a rendelet szerint a külügyi szolgálat fogalmazói szakában csak azt lehet alkalmazni, aki a rendeletben szabályozott külügyi fogalmazói 22
