Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXVI. kötet • 1925. november 10. - 1925. november 25.
Ülésnapok - 1922-472
A nemzetgyűlés 473. ülése 1925. a sajtóban is olyan lagymatag, névtelen, határozatlan nyilatkozat történt. Ilyen a való beállításában az Albrecht-ügy. (Erődi Harrach Tih°mér : Ez nem való beállítás ! Céltudatos beállítás !) Ezek után fordultam én azokkal a kérdésekkel az összkormányhoz é« különösen kiemelem ezek közül a harmadik kérdést: Tekintettel az 1921. évi XLVII. t. cikkre, amelyért a kormánv felelős, de tekintettel arra a szerencsétlen külpolitikai helyzetre is, amelyben vagyunk, helyénvalónak tartja-e a kormány a főherceg urnák, megkülönböztetett és kirívó ünneplését ? Én nem tudom mélven t. Nemzetgyűlés, de ugy érzem, hogy az utóbbi időben egy borzasztó kétségbeesés vett erőt ezen a nemzeten. Nem tudom, de ugy látom, hogy egyesek kezdenek nem bízni a mi jövőnkben, holott a mi ezeréves történelmi multunknak nem más a tanulsága. Minket már ériek nagy szerencsétlenségek, amelyek hasonlók a mostanihoz, ilyen volt a ta tárj mohácsi vész ; mi mindezekből Isten segítségével, Isten erejével kiláboltunk. Mégis most egy nagy kétségbeesés érezhető a gazdasági, társadalmi és politikai életben egyaránt. Egyesek nem akarják elhinni, hogy nagy Magyarország visszaállításának, megszerzésének útja egyedül a munka és az összefogás. (Ugy van! Ugy van! a bal- és szélsőbaloldalon.) Isteni jog, vagyon, fasizmus hangoztatása, vagy a német Bundhoz való csatlakozás csak kétségbeesett kisérletek. (Ugy van! Ugy van! a bal- és szélsőbaloldalon.) Nekünk mindenféle kísérlettel szemben vigyáznunk kell, mert barátunk kint nincs senki, ellenségünk azonban van elég. Ez a nemzet nem Ottó párti, nem Albrecht párti, nem német-barát, nem entente-barát, ez a nemzet élni akar. Minden botor kísérlet mellőzendő, mert minden kísérleten kapva-kapnak ellenségeink. Igaz magyar ember ma semminemű kockázatot nem vállalhat, mert nem segítheti elő azt. hogy ellenségeink ezt az országot feloszthassák. (Helyeslés a bal- és szélsőbaloldalon.) Elnök: A ministerelnök ur kíván nyilatkozni ! Gr. Bethlen István ministerelnök : T. Nemzetgyűlés ! Legyen szabad ebben az ugylátszik rendkívül szenzációs, de aránylag nagyon csekély maggal bíró kérdésben a kormány felfogását elmondanom azzal a tárgyilagossággal, amellyel a kormány a királykérdés ügyében az országnak tartozik. (Halljuk ! Halljuk !) Amint méltóztatnak tudni, a királykérdés ügyét és egyáltalában az államforma ügyét az 1921 : XLVII. te. rendezte ; megállapította ugyanakkor az államformát, rendezte a Habsburgcsalád viszonyát az állammal szemben és megbízta a kormányt azzal, hogy a királykérdés személyi részét készitse elő és alkalmas időpontban tegyen javaslatot az ország törvényhozásának. (Zaj. Felkiáltások jobbfelöl : Halljuk ! Halljuk !) A kormány ma is ezen az alapon áll és ettől az alaptól el nem tér. (Helyeslés a jobboldalon.) Á kormány álláspontja már is az, hogy a királykérdés személyi részének elintézése nem aktuális, (Ugy van ! Ugy van ! a jobboldalon.) nem lehet aktuális mindaddig, amig külbefolyásoktól menten nem képes a nemzet ebben a kérdésben dönteni. (Helyeslés a jobboldalon.) Nemcsak megalázó, de egyúttal veszély volna a nemzetre nézve az. ha a királyi trón betöltésénél nem kizárólag saját akarata érvényesülne, hanem külbefolyások, és a külföld kegyéből foglalhatná el valaki a magyar trónt. (Ugy van ! Ugy van !) Ez volt az oka annak, hogy mindegyre figyelmeztette a kormány a pártokat, hogy ezzel a kérdéssel lehetőleg ne foglalkozzanak, lehetőleg kapcsolják ki a kontroverziákat ebben a kérdésben, mert a nemév? november hó' 25-én,- szerdán. 451 zet érdeke azt követeli, hogy annak idején, amikor eljön e kérdés eldöntésének időpontja, itt a a nemzet törvényes képviselete lehetőleg egyhangúlag döntsön ebben a kérdésben. (Ugy van ! Ugy van! — Rupert Rezső: A nemzet döntsön !) Már most feleletem a t. képviselő ur első kérdésére az, hogy a kormány eddig nem tett előkészítő lépéseket és ma sincs abban a helyzetben, hogy ilyen lépéseket tegyen. (Helyeslés.) Ha abban a helyzetben lesz, már annál a kötelességénél fogva is, amelyet az 1921. évi XLVII. te, a kormányra ró, ezt nem függetlenül a nemzetgyűléstől, hanem a nemzetgyűlés tudtával fogja megtenni. (Helyeslés.) A kormány álláspontja ma is szilárdan az. hogy a törvényhozás tudta és beleegyezése nélkül ez a kérdés nem rendezhető. Hiszen az 1923. évi törvénycikkben a királyság formáját a törvényhozás maga dekretálta. szemben a detronizáció tényével is. Ez olyan tény, amely olyan időben jött létre, amikor az első nemzetgyűlési választójogalapján az első nemzetgyűlés állott funkcióban. Olyan szavazás alapján hozatott meg tehát ez a törvény, amely a népszavazáshoz közel járt (Igaz! Ugy van! a jobboldalon. — Ellen mondások a bal- es a sz Isöbaloldalon.) és amelyet épen a képviselő urak legkevésbé difikultálhatnak, mert hiszen a választójogi vitánál ők voltak azok, akik a kormánytól követelték, hogy azt a választójogot tar fsa érvényben, amelynek alapján az a nemzetgyűlés ült össze, amely ezt a törvényt meöhoz+a. (Zaj a szélsőbaloldalon. — Felkiáltások jobhfelől: Halljuk! Halljuk! — Peidl Gyula; A jelölteket terrorizálták! Terrorválasztás volt! — Ellenmondások a jobboldalon. — Peyer Károly: Gummibotos választás!) Elnök: Csendet kérek kénviselő urak minden oldalon. (Peidl G^nla; Somogyit is akkor gyilkolták meg! — Zaj.) Peidl Gyula képviselő urat kérem, méltóztassék csendben maradni. ÍGriger Miklós: Tisztességes választás volt!) Griger képviselő urat is kérem, méltóztassék csendben maradni. (Folytonos zaj.) Csendet kérek kértviselő urak minden oldalon. (Peidl Gyula közbeszól.) Peidl Gyula képviselő urat kénytelen vagyok rendreutasítani. Gr. Bethlen István ministerelnök: A kormánynak abból a törvényes álláspontjából, hogy a királykérdés személyi része csakis a törvényhozás tudtával, hozzájárulásával és beleegyezésével rendezhető, (Pikler Emil: És ha puccsot csinálnak, akkor mi lesz?) az a garancia következik, mely szerint a kormány kötelessége vigyázni arra, hogy idő előtt bevégzett tények elé a nemzet állitható ne legyen, hogy bevégzett tények semmiféle faktor részéről be ne következhessenek, mert ez a törvény intencióit, határozatait semmisítené meg (Ugy van! Ugy van! a jobboldalon.) és elvonná a törvényhozástól azt a jogot, amelyet számára az 1921 :XL VII. te. biztosit. (Drozdy Győző közbeszól. — Zaj.) Ebből kifolyólag a kormánynak az a kötelessége, hogy minden olyan propagandát lehetetlenné tegyen ebben a kérdésben, (Egy hang a szélsőbaloldalon: Miért mentek oda a ministerekf) amely azt^ célozná, vagy olyan mérvű, vagy olyan természetű volna, amely lehetővé tenné azt, hogy a nemzet és a nemzetgyűlés bevégzett tények elé állíttassák. (Rassay Károlv: Előkészületek se legyenek! — Zaj. — Elnök csenget) Ha már most egészen objektíve vesszük... {Zaj a bál- és a szélsőbaloldalon.)