Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXVI. kötet • 1925. november 10. - 1925. november 25.

Ülésnapok - 1922-470

324 À nemzetgyűlés 470. ülése 1925. irigység tárgya azok részéről, akik nem jutottak hozzá. Hiszen egy általános emberi igazság, — amellyel szemben hozhatnak fel elvi érveket és dikciózhatnak, de az élet mindig azt mutatja — hogy minden ilyen, akár állami, akár municpiumi vállalkozás, előbb-utóbb korrupcióba vagy tehetetlenségbe fullad. (Ugy van! Ugy van ! a baloldalon.) Én csak egy rövid példát hozok fel: méltóztatnak tudni, hogy a budapesti közúti vasutaknál horribilis tarifaemeléseket kellett csinálni, amely tarifaemelések nem épen a magyar agrárius társadalmat sújtják, — és ebben a tekintetben igazán nem vagyok egyoldalú, azt hiszem, még a mélyen tisztelt szocialistapárt részéről is igazat adnak nekem ebben a tekintetben — hanem sújtják azt a szegény budapesti munkásember!, aki nem lakhatik bent a városban, ahol a gyárak vannak, hanem a környező falvakban kell laknia s onnan naponta bejárni és este visszamennie. Amikor ezek a tarifaemelések történtek, mindig azt mondották a Beszkárnál: »Erre feltétlenül szükség van, mert a Beszkárt regenerálni kell, mindent helyre kell hozni és tarifaemelés nélkül a Beszkár egyáltalán nem üzemképes, nem tartható fenn«. Ugy-ahogy megszoktuk a drága tarifát, most már a lizetésnél nem káromkodunk anynyit, amennyit eleinte káromkodtunk. Azt hittük, hogy ennek csakugyan meg kell lennie, kütönösen meg kell lennie akkor, amikor a Beszkár Budapest fővarosának olyan vállalkozása, amelybe Budapest fővárosa legelőkelőbb tisztviselőinek ex offo beleszólásuk van, sőt, nemcsak beleszólásuk, hanem, miután a Beszkár részvénytársasági alakulattá vedlett át, a részvénytársaság igazgatóságában bent ül Budapest főváros polgármesterétől kezdve, egy csomó tanácsnokon végig, még két egységespárti képviselő is. (Zaj a jobboldalon. — Felkiáltások: Csak egy egységespárti!) Igen, az egyik nem egységespárti, csak az egyik egységespárti, a másik keresztény gazdasági párti. (Várnai Dániel: Az egyik az egységes párt alelnöke! — Pakots József: Platthy és Buday! — Zaj.) Olyan adatokat kaptam a kezembe, amelyek — ha igazak — egyszerűen hátborzongatók, (Halljuk! Halljuk!) mert ha a Beszkár olyan anyagi szituációban van, hogy másfél milliárdot, mint üzemi felesleget félretehet, nem tudom hány milliárdot, mint tartalékot épületekbe fektethet s azonkivül az igazgatóság tagjainak és a budapesti sajtónak pedig 5790 milliót, mondom 5790 milliót tantiem gyanánt kifizethet. (Petrovácz Gyula: Meg van cáfolva! — Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Nincs megcáfolva! — Malasits Géza: Nem szegy eli magát iljct mondani'? — Petrovácz Gyula: A Nemzeti Újság cáfolta meg! — Zaj.) Elnök: Csendet kérek képviselő urak. (Rothenstein Mór közbeszól.) Kothenstein képviselő urat kérem, méltóztassék csendben maradni. (Fábián Béla közbeszól.) Fábián képviselő úrra is vonatkozik figyelmeztetésem. Gaal Gaston: Igazán boldog leszek, ha ezek az adatok valótlannak bizonyulnak, azonban ezt a sajtó is közölte, általában közbeszéd tárgyát képezi egész Budapesten és én azért hozom ide a nemzetgyűlés szine elé, hogy a korrnány ex offo vegyen róla tudomást és a megfelelő vizsgálatot azonnal inditsa meg és a fővárosi tisztviselő urakra nézve azt az összeférhetetlenségi jelenséget, amely mutatkozik akkor, amikor ők az ellenőrző közegekként évi november hó 20-án, pénteken. benn ülnek az igazgatóságban és hasznot húznak, azonnal szüntesse meg. Azt olvastam és hallottam megbizható forrásból, hogy Budapest polgármestere, aki benn ul a Beszkár-nai, fizetésen felül igazgató-elnöki tantiem fejében 1924-ben 500 millió koronát kapott. (Petrovácz Gyula: Meg van cáfolva! — Klárik Ferenc: Nincs megcáfolva!) Az alpolgármester valamivel, ugy mondják 10%-kal kevesebbet kapott, mert hát rendnek muszáj lenni természetesen. (Derültség. — Pakots József: Hierarchia!) Hierarchia minden vonalon. Azután pedig az igazgatósági tag urak, akik részben városi emberek, de akik között. mint mondottam, két nemzetgyűlési képviselő ur is ebben a megtiszteltetésben részesül, kaptak 1924-ben fejenként 270 millió koronát. Ami a legszebb azután, a mérlegben el van számolva hírlapok dotációja címén 3 milliárd. (Fábián Béla: Három milliárd 150 millió korona! — Drozdy Győző: Ezért volt olyan olcsó a villamos! — Pakots József: Nem az újságok kapták, csak olyan címen szerepel! — Bartnos Andor: Kik kapták! — Zaj. — Elnök csenget.) Itt még egy tréfás megkülönböztetésre is ki kell térnem, amennyiben a sajtó dotációjánál állítólag- különbség van téve »távolabb álló« és hozzá »közelebb álló« sajtó között. (Lendvai István: A távolabbiak kapták a többet!) Ezt csak illusztrációul hoztam fel. (Friedrich István: Ezt védeni egy percig sem szabad! Az ember csak ugy lehet a nép apostola, ha nem gazdagszik, tessék lerongyolódni és nem gazdagodni! — Zaj. — Elnök csenget. — Pakots József: Keresztény és nemzeti gondolatról beszélnek és bezsebelik közben a tantiémeket!) Elnök: Ba^kots képviselő urat kérem, méltóztassék csendben maradni. (Klárik Ferenc: Ha ez igy van, tiszta aljasság! — Fábián Béla: Fáklyás-zenét kapott a pénz mellé!) Gaal Gaston: Ezt épen csak illusztrációul, per tangentem hoztam fel annak bizonyítására, hova vezet és hova fajul az, ha egyszer a, bürokrácia bevonul a gazdasági életbe. Eltértem azonban tárgyamtói, mert hiszen azt kívánnám még mindig tovább is bizonyítani, hogy azok az adótérnek, amelyeket a földbirtok a múltban viselt és amelyeket a jelenben is visel, egyfelől óriási összeggel nagyobbak, mint amilyet bármely más egyéb foglalkozási ág ebben az országban visel, másfelől ei vi sel hetetlenek. Itt még ki kell térnem egy anomáliára, amelyet Különösen épen a pénzügyminister ur szíves figyelmébe ajánlok. Méltóztatik tudni, hogy most a hitelpolitikai kérdések felmerülésénél ha valaki megszorult helyzetében azt a végtelenül drága hitelt — mert hiszen a 10'5 százalékos amortizációs kölcsön lehetetlenül drága hitel — igénybe kívánja venni, nem azért, hogy vígan éljen, hanem hogy azokat az adósságokat, amelyekkel máshol sokkal nagyobb percentre tartozik és amelyek megfojtassál fenyegetik, konvertálhassa, ha odafordul azokhoz a pénzintézetekhez, amelyek a monopóliumot erre a dologra a t. kormánytól megkapták, a következő választ kapja: tessék a kataszteri birtokivek hiteles másolatát beterjeszteni, tessék a telekkönyvi hiteles kivonatot beterjeszteni, — bélyegben mind a kettő kimondhatatlan öszeget jelent — de ezenfelül méltóztassék neki az Ofb-től egy r nyilatkozatot hozni, hogy az Ofb az ő birtokát már minden birtokpolitikái eljárástól felmentette. Ezért a nyilatkozatért pedig mélyen t. pénzügyminister ur holdanként — méltóztassék