Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXVI. kötet • 1925. november 10. - 1925. november 25.

Ülésnapok - 1922-469

A nemzetgyűlés 469. ülése 1925. évi november hó 19-én, csütörtökön. 287 ugy látszik a pénzügyminister urnák a legkevesebb a beleszólási joga, — hogy szűnjék meg az a kíméletlen mód, amellyel a kereseti adót behajtják, a zálogolásoknak az a rendszere, hogy kocsival megjelennek és a zálogolttól elviszik az árut és bútorait. Ez ugyanis rettenetes helyzetet teremt az egész országban, a lázadásnak a "szellemét terjeszti, amelyet úgyis mesterségesen törekednek állandóan fentartani, annak a lázitásnak a szellemét, amely itt az országban állandóan történik, hogy az alacsony, sötét ösztönökre játsszák ki magukat és ezzel akarnak maguknak híveket szerezni. A kormány közegei maguk szereznek hiveket a szélsőséges lázitások embereinek az adózás körüli eljárásukkal. Méltóztassék megengedni, hogy ezek után rátérjek egy másik kérdésre, amely állandóan foglalkoztatja nem is annyira a nemzetgyűlést, — ahol sajnos, nagyon keveset beszélnek róla —- mint inkább kinn az egész nyilvánosságot ; nemcsak a kereskedőket és az iparosokat, akik a kormány alkalmazottai a forgalmiadó beszedése tekintetében, hanem foglalkoztatja magát az egész nyilvánosságot is azért, mert ma már nagyon helyesen az egész ország közvéleménye tudatában van annak, hogy ebben az országban a drágaságnak első okozója az, azért drágább itt minden, — mondhatnám a ken>ér is drágább itt, mint Bécsben és Ausztriában — mert a forgalmiadónak nem egyfázisos rendszerével állunk szemben, hanem azzal a rendszerével, amelyben kétszer, háromszor, négyszer és ötször kell ugyanazon cikk után forgalmi adót fizetni. Nálunk ugyanis az a helyzet, — hogy beszédemet a forgalmi adóra vonatkozólag ezzel kezdjem — hogy tavaly volt egy véres forgalmiadó-harc a nemzetgyűlésen, amikor jóformán pártkülönbség nélkül nemcsak innen az ellenzéki padokról, hanem a kormánypárti padokról is a forgalmiadó magas kulcsát, a 3%-os forgalmi adót, a forgalmiadó behajtási és ellenőrzési rendszerét az egész nemzetgyűlés kifogásolta és erre a pénzügyminister ur azt mondotta, hogy a forgalmi adó kulcsát le fogja szállítani és hogy a forgalmi adó behajtása körül tapasztalt visszaéléseket meg fogják szüntetni. Itt a nemzetgyűlés szine előtt kijelentette a pénzügyminister ur, hogy a segéd nélkül dolgozó kiskereskedőknek és kisiparosoknak könyveket vezetnie nem kell. Ezzel szemben méltóztassanak megengedni, hogy én a magam adatait elmondjam. Elsősorban a pénzügyminister ur kijelentette, hogy a forgalmi adót le fogja szállítani. Ezzel szemben mi történt? A pénzügyminister ur leszállította ugyan a forgalmi adó kulcsát 2%-ra, de a költségvetésben a forgalmi adóból 142 milliárddal többet irányzott elő. Tehát csak természetes dolog, hogy felmerül a kérdés : kevesebb forgalom mellett — mert hiszen kevesebb forgalom van az országban, általános a szegénység, az emberek nem vásárolnak — melják pénzügyministeri zseni az, aki 2%-os kulcs mellett a forgalmi adóból többet tud kihozni, mint amennyit kihozott 3%-os kulcs mellett? Erre megtörtént a következő dolog. Konkrétumokat fogok itt felolvasni nevekkel, olyan nevekkel, amelyeket hónapokkal megelőzőleg már a pénzügyminister urnák levélben és személyesen is tudomására hoztam. Miként lehetséges az, hogy van, aki 3%-os forgalmi adó mellett van, 120%-kal kevesebbet fizetett, mint amennvit fizet ma 2% mellett? Itt van pl. a forgalmi adó atyamestere a pénzügyministeriumban bizonyos German nevezetű ministen osztálytanácsos ur. Ennek a hazájából, abból a községből, ahol ez az ur maga lakik, ahol tehát közvetlenül hallja azokat a panaszokat, amelyek a kínlódás korát élő kiskereskedők és kisiparosok köréből hozzá eljutnak, felolvasok pár adatot arra vonatkozólag, hogy German ur községében mit fizettek az emberek 3%-os kulcs mellett és mit fizetnek ma 2%-os kulcs mellett. Bem Ferenc szatócs fizetett 3%-os kulcs mellett 108.000 koronát, most fizet 2%-os kulcs mellett 440.000 koronát ; tehát 2%-os kulcs mellett háromszor annyit fizet, mint amennyit fizetett 3%-os kulcs mellett. Mehlhoff er Károly pékmester most, amikor a forgalom kisebb lett Budafokon, mert nyomorultabb lett a világ, kevesebbet vásárolnak az emberek, 3%-os kulcs mellett fizetett 240.000 koronát, most 2%-os kulcs mellett fizet 360.000 koronát. Ungváry Károlvné, szatócs fizetett 3% mellett 210.000 koronát, 2%-os kulcs mellett, fizet 300.000 koronát. Felmer Rezső borbélv fizetett 3% mellett 120.000 koronát, 2% mellett fizet 140.000 koronát. Nem olyan dolgok ezek, amelyek külön csak egy községben fordulnak elő. Van rá eset p. Kistarcsán, hogy 120%-kal kérnek többet egy kis szatócstól 2%-os kulcs mellett, mint amennyit fizetett 3%-os kulcs mellett. Kérdem, hol van, az őszinteség? Amikor a költségvetés még közzé nem lett téve és nem tudtam, hogy ez mit jelent, azt hittem, hogy a pestvidéki pénzügyigazgató túlbuzgóságával állunk szemben, aki a maga kerületében mindig extravurstokat akart csinálni, csak amikor a költségvetés a kezembe került és láttam, hogy a pénzügyminister ur 142 milliárddal többet akar beszedni a forgalmi adóból 2%-os kulcs mellett, mint amennyit beszedett 3%-os kulcs mellett, akkor láttam, hogy itt országos rendszerrel állunk szemben. Nem akarok a pénzügyminister úrral szemben erős kifejezést használni, de kérdem miként lehetséges az, hogy amikor az egész ország könyörög, az egységespárt is és az egész nemzetgyűlés osztatlanul könyörög azért, hogy történjék valami a forgalmi adó körül, hogy a forgalmi adó behajtása körüli aránytalanságok megszüntettessenek, akkor egy szép napon a forgalmi adó kulcsának leszállításával kapcsolatban rosszabb forgalom mellett — hiszen nincs itt pártkülönbség ebben a tekintetben, mert mindenki megállapíthatja, hogy roszszabbodott az ország gazdasági helyzete, kisebbedett a vásárlóképesség, kevesebb a kenyér —• a pénzügyminister ur a forgalmi adóból az átalányozásnál 142 milliárd koronával többet akart bevenni. Itt van egy másik kérdés, amelynél őszintén megvallom, lehettek fiskális szempontok is irányadók, —• de amelyet nem értek. A pénzügyminister ur kijelentette, hogy akkor, ha át fognak térni az átalány-rendszerre, ennek természetszerű következménye az lesz, hogy nem lesz szükség könyvvezetésre, mert az a kisiparos, kiskereskedő és az a piaci árus ugy sem tud könyvet vezetni. Itt a nemzetgyűlésen kijelentette a pénzügyminister ur, hogy könyveket vezetni segéd nélkül dolgozó kisiparosnak és kiskereskedőnek nem kell. Ezt a kijelentést a pénzügyminister ur részéről tisztelettel tudomásul vettük, ezt itt a nemzetgyűlésen minden képviselő hallotta, ez benne van a naplóban. Ezzel szemben itt van nálam a büntetéseknek egész tömege. Itt van a pestvidéki pénzügyigazgatóság által kibocsátott rendeleteknek tömege, pl. a rákospalotai, azután a cinkotai körzetre vonatkozólag kibocsátott rendelet, amelyeknek értelmében pénztárkönyvet, árubeszerzési könyveket vezetni és a számlákat megőrizni kötelesek. Ezek a rendeletek alá vannak irva a pénzügyigazgató ur által. Itt van nálam több példányban a rendelet, amelyben azt mondja, hogy napi bevételeiről és árubeszerzéseiről az illető könyveket tartozik vezetni. Nem tételezem fel a pénzügyminister úrról, hogy mikor nekünk ezt mondta, közegeit bizalmasan az ellenkezőjére utasította