Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXVI. kötet • 1925. november 10. - 1925. november 25.

Ülésnapok - 1922-468

242 À nemzetgyűlés 468. ülésé 1925. évi november hó Í8-an, szerdán. átlagos jövedelem felére csökkent a munká­soknál, tisztviselőknél, a középosztálynál, min­den kereső ágnál, a kisexisztenciáknál. Tehát még Mr. Smith megállapitása szerint is dupla az adóátlag, mert feleannyi jövedelem után fizetik. Most azután — amit Mr. Smith szintén nem tesz meg és nem is kötelessége megtenni — szét kell választani a várost a falutól. Számí­tásokat végeztem és ezeknek a számitásoknak az alája az, hogy ha a fővárosi terheket figye­lembe vesszük, akkor a főváros minden lako­sára nem 72 aranykorona átlag jut fejenkint, hanem 161.72 aranykorona. Ha ehhez hozzá­vesszük az állami fogyasztási adó és vámbevé­telekből a Budapestre eső 47 millió arany­koronát, akkor a 161.72 arany koronás átlag fel­szökik 210.57 aranykoronára. Ezzel szemben a produktiv keresők száma csökkent, ellentétben az alapja az, hogy ha a fővárosi terheket ügye­emelkedett. Az iparüzők száma 30.000-rel csök­kent csonka Magyarország területén, — Nagy­Magyarország hasonló területét véve számi­tásba — a közalkalmazottak száma ugyancsak csonka Magyarország területére átszámítva 9000-rel emelkedett. Az önálló iparosok közül 63% segéderő nélkül dolgozik, 12% csak egy se­géddel. Az ipartelepek száma 1910-től napjain­kig 1300-ról 800-ra csökkent. Minden ötödik ember ma Magyarországon állami vagy városi alkalmazott, tehát a népesség 20%-a eltartott. T. Nemzetgyűlés! Ha továbbmegyünk a költségvetés rengetegében, még nagyon íurcsa számoKat találunk. Annak jellemzésére aka­róin ezeket felhozni, hogy nemcsak politikai téren élünk diktatúra alatt, hanem gazdasági szempontból is azokra hárul a legnagyobb te­her, akiknek a legkevesebb adatott a jogból. Ha összehasonlitom az 1924/25. évi és az ly2o/2ö. évi költségvetéseket a különböző adónemek szempontjából, a következő képet kapom. Jböld­adóbol előirányoztak az 1924/25. évre 561 mil­liárdot, 1925/26-ra 580 milliárdot, a plusz 19 mil­liárd papirkorona. Házadóból előirányoztak 1924/25. évre 78 milliárdot, 1925/26-ra 290 mil­liárdot. A házadóból, a legantiszociálisabb adó­ból a plusz 221 milliárd. Társulati adóból elő­irányoztak az 1924/25. évre 78.200,000.000 koro­nát, 19^5/26-ra 108.750,000.000 koronát, a plusz 30 milliárd. Jövedelmi adóból előirányoztak 1924/25-re 569 milliárdot, az 1925/26. évre 520 milliárdot, ez az előbbi évi összegnél 49.500,000.000 koronával kevesebb, pedig itt a komoly jövedelem volna megadóztatandó. Vagyonadóból előirányoztak az 1924/25. évre 76.500,000.000 koronát, az 1925/26. évre 132.500,000.000 koronát, a plusz 56 milliárd. For­galmi adóból az 1924/25. évre előirányoztak 1,360.000,000.000 koronát, az 1925/26. évre 1,502.200,000.000 koronát, a plusz 142 milliárd. Fogyasztási adóból az 1924/25. évre előirányoz­tak 165.240,000.000 koronát, az 1925/26. évre 212.075,000.000 koronát, a plusz 46 milliárd ko­rona. Vámjövedékből előirányoztak az 1924/25. évre 506.379,000.000 koronát, az 1925/26. évre 1,243.590,000.000 koronát, a plusz összesen 737 milliárd. Dohányjövedékből előirányoztak 1924— 1925-re 543.077,000.000 koronát, az 1925/26. évre 736.600,000.000 koronát, a plusz 193.523,000.000 ko­rona. Végül sójövedékből előirányoztak 1924— 1925-re 158.789,000.000 koronát, az 1925/26. évre 162.400,000.000 koronát. Tehát még a sónál, a krumplileves megsózására szükséges legele­mibb fűszernél is 3.611,000.000 koronával többet irányoztak elő. összegezve ezeket a számokat, a következő eredményt kapjuk. Egyenes adókból erre a folyó költségvetési évre előirányoztak plusz 317,350,000.000 koronát a tavalyihoz képest. For­galmi és egyéb közvetett adókból, tehát anti­szociális adókból előirányoztak az előző költ­ségvetési évhez képest erre a költségvetési évxe 1,345,180.000.000 koronát. Percentuálisan földadóból 4% forgalmi adóból 11%, fogyasz­tási adóból 27.5%, vámjövedékből 150%, do­hány- és sójövedékből 28% volna a plusz. Egy lélekre esik a költségvetés szerint 128.300 ko­rona államadósság, 190.060 korona nyugdíj, 349.680 korona közalkalmazotti illetmény, ezen­felül a dologi kiadásból esik fejenkint 339.000 korona. Magyarországon az 1925/26. évi költség­vetés alapján minden egyes lakosra összesen esik 1,007.040 korona teher, a csecsszopókat is beleszámitva. Méltóztatnak látni, hogy a kormány gazda­sági politikája szigorúan alkalmazkodik az ő hatalmi politikájához. A produktiv tárcákat el­hanyagolják, a hatalmi tárcák pedig jó ellátás­ban részesülnek. Például a csendőrségre 326 milliárd, a rendőrségre 381 milliárd, a folyam­őrségre 53 milliárd van előirányozva, összesen tehát 760 milliárd; a hadseregre 844 milliárd, a közbiztonságra külön 34 milliárd, a honvédség központi igazgatására 92 milliárd, összesen 970 milliárd. Együtt a két hatalmi tárca 1730 milliárd. Kifogásolták délelőtt és hadsereg­ellenes kirohanásnak minősitették egy kép­viselőtársunknak ilyen irányú felszólalását. Ne méltóztassék ezt annak venni. A szociál­demokraták programmja a fegyveres erő szem­pontjából az, hogy néphadsereget kell szer­vezni, tehát mindenki legyen katona teher nél­kül, ma azonban Magyarországon ezt a terhet Magyarország dolgozó népe kiizzadni egy­szerűen nem tudja. Méltóztassanak megnézni a harmadik ha­talmi tárcát, az igazságügyi tárcát. Költség­vetési előirányzata 536 milliárd korona. Az igazságügyi személyzet 8145 millió koronába kerül. A csendőrség, a rendőrség, a folyamőrség összesen 25 ezer ember, a hadsereg 35 ezer em­ber, összesen tehát 70 ezer emberről van szó. Kell ma minden 100 emberre egy fegyver? Hi­szen a hadsereg ma csak rendf entartest szol­gál, ezt szolgálja a csendőrség, a rendőrség, az igazságszolgáltatás is. (Malasits Géza: A fo­lyamőrség!) Hetvenezer ember! Kell ma min­den 100 emberre egy fegyver, kérdezem, a belső rend fentartására? Munkával, kenyérrel, kultúrával, joggal, közszabadsággal ezeket a tételeket nagyrészt fel lehet szabadítani, ezek nagyrészben megtakarítható tételek. De ha már itt tartunk, miért áll szemben 70 ezer fegyverrel 4400 állami néptanító? (Szabó Imre: Fordítva kellene lenni!) Nem méltóztatnak gondolni, hogy helytelen az arány akkor, ha minden 100 emberre esik egy fegyveres rendfentartó hatalmi közeg és csak minden 1600 emberre esik egy állami nép­tanító? Méltóztatnak gondolni, hogy ilyen tehermegoszlás mellett az állam rendjét külö­nösképen lehet őrizni és megőrizni? Természe­tes, hogy ilyen viszonyok mellett még mindig egy millión felüli azoknak a felnőtt férfiaknak és asszonyoknak száma, akik nem tudnak írni és olvasni, és akiket ezért a bűnükért, amely tulajdonképen az állam bűne, azzal sújtanak, hogy kirekesztik őket a választójogból. Nagyon érdekes az igazságügyi költség­vetés. Csonka Magyarország mai területén 1914-ben a háború előtt 7700 letartóztatott volt, — állapítja meg az igazságügyminister ur —

Next

/
Thumbnails
Contents