Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXVI. kötet • 1925. november 10. - 1925. november 25.

Ülésnapok - 1922-468

222 A nemzetgyűlés 468. ülése 1925. zésére. Azt hiszem, minden objektiven gondolkozó tagja a nemzetgyűlésnek, bármely felekezethez tartozzék is ».. (Propper Sándor : Szociálpoli­tikára kell forditani !) Ez szociálpolitika is, mert ezzel a nép nyomorúságán lehet segíteni. A mi protestáns népünk sok helyütt olyan súlyos egy­házi adót visel, a maga iskoláját, egyházát olyan rettentő terhekkel tudja csak fentartani, hogy ez egyenesen egyik előidézője a szociális nyomo­rúságának. Tessék tehát az emiitett összeget adó­segély címén felhasználni. Már a békebeli kormá­nyok belátták? hogy a nyomorult protestáns adófizető egyháztagokon, tehát magán a népen kell segíteni azzal, hogy az állam nyúljon a hóna alá és az egyházfentartás terheit könnyitse meg, s ezért törvényileg szabályozták az adósegélyezés dolgát, amely ma úgyszólván semmivé zsugorodott össze. (Mándy Sámuel: Van törvény rá!) Tudom, hogy van törvény rá, s csak azt kérem, hogy ezt tart­sák be. Én íme, egy tételre mutatok reá, amelyet a kormány az adósegélyeknek némi csekély valo­rizációjára fordithat. Tegye ezt meg a kormány, mert szociális és nemzeti célt is szolgál, ha a nyomorult protestáns adófizető egyháztagok terhét könnyiti. Sajnos, nem látom a kormány politikájában azt a népies irányzatot, amelyről az előbb^ kifej­tettem, hogy szeretném látni. Én szívvel-lélekkel, örömmel ismerném be, hogy tévedtem, ha azt látnám, hogy a kormány a helyes útra tér. Mivel azonban egyelőre ezt nem látom és mivel a költ­ségvetés megszavazását bizalmi kérdésnek tekin­tem, ahhoz tehát hozzá nem járulhatok. (Helyeslés a baloldalon.) Elnök : Szólásra következik ? Forgács Miklós jegyző : Reischl Richárd ! Reischl Richárd : T. Nemzetgyűlés ! Ha csak a rideg számait nézem a költségvetésnek, úgy bizonyos megnyugvással nézem azokat, mert ezáltal biztosítottnak látom a szanálási év máso­dik szakának sikerét. Ellenben ha azt nékem, hogy sikerülni fog-e a költségvetést az adók behaj­tása tekintetében is fentartani, akkor aggodalom­mal kell néznem azokat az állapotokat, amelyek kint az életben vannak. Czettler Jenő igen t. képvisőtársam tegnapi beszédében helyesen vázolta azt a súlyos helyzetet, amelybe hazánk mezőgazdasága jutott, és külö­nösen kiemelte azt, hogy a legnagyobb baj az értékesitésnél van. Nagyon félek, hogy ez a vál­ság egy katasztrófához fog vezetni. Igen t. kép­viselőtársam nyomós érvekkel támasztotta alá beszédének azt a részét, melyben különösen ki­emelte, hogy az adóterhek különösen a kisgazdák­nál most már olyan nagyok, hogy azok ezt tovább birni és viselni nem tudják. Baross János igen t. képviselőtársam azon megállapításának akarok ellentmondani, hogy leg­fontosabbnak tartja a kis- és törpebirtokosok érde­kében, hogy a földreform végrehajtásának decem­ber 8-ára jelzett terminusát ki kell még tolni. Nekünk más kötelességünk van a kis- és törpe­birtokosok érdekében, nemhogy még tovább izga­lomban tartsuk őket és ujabb földosztás remény­ségét csepegtessük a lelkükbe, hogy azután még nagyobb legyen az a visszahatás, amely máris mu­tatkozik a földreform következtében. Szerintem a kormánynak ma legfőbb köteles­sége, hogy a terheket egyenletesen ossza el, a ter­melési költségeket lehetőleg szállítsa le és a kis­gazdák adózási viszonyain könnyítsen. Ehhez elsősorban szükség volna egy uj kataszteri becs­lésre, mert lehetetlen az, hogy egy kataszteri szám alatt lévő területből kiosztott földek után a kis­birtokosok egyforma árendát fizessenek, mert elő­fordul, hogy bár ugyanabban a táblában egy víz­mosásos, homokos terület van, mégis kénytelen évi november hó 18-án, szerdán. a kirótt 150—200 kilogramm gabonát megfizetni a vagyon váltságföldek után, vagyis kénytelen ugyanazt az adót fizetni, amely a kataszter sze­rint arra a táblára ki volt vetve. Annyira fon­tosnak és sürgősnek tartom e kérdés rendezését, hogy etekintetben egy határozati javaslatot is nyújtok be, mely a következőképen szól (olvassa : »Utasitsa a nemzetgyűlés a kormányt, hogy a kataszteri uj birtokbecslések megejtése végett még ez év folyamán hozzon javaslatot a nemzet­gyűlés elé.« A második dolog, ami a törpe- és kisbirtoko­sokat, akik a földreform folytán földhöz jutottak, sújtja, az a rettenetes uzsora, amelyben részük van azok részéről, akik földeiket megmunkálják, mert látom a falun, hogy egy métermázsa búzá­ért szántják meg földecskéjüket. Itt kell a kor­mánynak elsősorban segítenie, hogy a kisbirtoko­sok olcsó munkaerőt kapjanak. A kormány ter­mészetesen nincs abban a helyzetben, hogy marhával, igavonó erővel lássa el a kisbirtokoso­kat, de valahogyan mégis szerveznie kell ezt a dolgot. Azt hiszem, a közmunkákat ki kellene terjesztenie olyanformán, hogy azok a kisbirtoko­sok, akiknek marháik, igavonó állataik vannak, szántsák és műveljék meg a törpebirtokosok föid­jét is. (Eőri-Szabó Dezső: Szövetkezeti alapon!) Nem szövetkezeti alapon, mert helytelennek tar­tom pl. Schandl államtitkár ur részéről a minap az újságokban megjelent ama nyilatkozatot, hogy motorekéket fognak a községeknek adni szövet­kezeti alapon, amely motorekékkel majd meg­szántják a kisbirtokosok földjét. Ezt kivihetet­lennek és lehetetlennek tartom. (Eőri-Szabó Dezső: Nem mindenütt! Sok helyt kivihető!) Miután a kisbirtokos nem rendelkezik annyi marhával, hogy természetes trágyával javíthassa meg földjét, szükségesnek tartom, hogy megszer­vezzék a műtrágya-akciót, hogy arra az időre, amikor a kisbirtokos majd saját maga tudja megművelni a földjét, a földje teljesen ki ne merüljön. Az értékesítésre vonatkozólag» amelyre Czettler igen t. képviselőtársam rámutatott, én is feltét­lenül szükségesnek tartom, hogy a romlandó gaz­dasági terményeknek elszállítását, szövetkezeti alapon való összehozását és bizonyos tarifaked­vezmények megadását biztosítsák, hogy ezek a termények a falun el ne romoljanak- Ezek a ter­mények ugyanis, ha Budapestre felkerülnek, a harmadik vagy negyedik kézből, csak nagy áron szerezhetők be, míg a vidéken az elromlásnak vannak kitéve. A borértékesítés tekintetében feltétlenül szük­ségesnek tartom a borfogyasztási adó elenge­dését, továbbá azt, hogy a gazdáknak megenged­tessék, hogy saját terményeiket bizonyos ideig maguk értékesíthessék. (Eőri-Szabó Dezső közbe­szól.) Elnök : Eőri-Szabó Dezső képviselő urat kérem, hogy mivel beszédét már befejezte, méltóztassék most mást is meghallgatni! Reischl Richárd : Ez alkalommal fel akarom hivni a földmivelésügyi minister úr figyelmét a Balatonvidék ama szőlőterületeire, — a keszthelyi, tapolcai és füredi járásban, — ahol a filloxera fellépése következtében teljesen elpusztult a vidék színmagyar lakossága, vagy a legnagyobb nyo­morúságnak van kitéve. Más években módjuk volt a szőlőmunkásoknak más vármegye terüle­tére munkába elmenni, ma azonban a munkások­nak ez a szabadsága el van véve, mert a törvény­hatóságok félnek ennek engedélyezésétől és igy a szegény lakosság teljesen meg van fosztva a munkaalkalomtól. Ennek tehát feltétlen szüksége van arra, hogy a kormány az érdekében tegyen valamit. Minthogy a szőlő rekonstrukciója óriási

Next

/
Thumbnails
Contents