Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXVI. kötet • 1925. november 10. - 1925. november 25.

Ülésnapok - 1922-467

A nemzetgyűlés 467. ülése 1925. szédében kifejezést adott annak, hogy a titkos választójog híve, azt azonban, amit vártam tőle, hogy a szavazás alkalmával amikor a javaslatból törvény lett, levonta volna a kon­zekvenciát és azt mondta volna, hogy én ezzel a kardinális nézeteltéréssel nem maradhatok benn a kormányt támogató pártban, nem hal­lottuk. (Huszár Károly: Talán maga mellé áll­jak?! — Derültség.) Isten ments! Nem kérek belőle! Félnék tőle. Einök: A tárgyalásra szánt idő letelt, ké­rem tehát a képviselő urat, szíveskedjék be­szédét befejezni! Hiss Menyhért: T. Nemzetgyűlés! Még egy dolog van, amit szóvá kivánok tenni. A múlt hét végén Klárik Ferenc t. képviselőtársunk tartó.t itt egy beszédet a nemzetgyűlésen, ame­lyet rendkívül nagy lelkesedéssel fogadtunk és hallgattunk végig. Klárik Ferencnél szebben a hazafiság definícióját még nem hallottam meghatározni. Azt mondta ugyanis képviselő­társunk, hogy a magyar haza nem a tizezer­holdas nagy birtokosoké, hanem a szenvedő millióké és ezt a hazát közössé kell tenni ezek­kel a milliókkal, jogot, földet kell adni nekik, és hogy e tekintetben maga is hazafinak érzi magát. Volt azután beszédének egy másik része, amely a keresztény politikára vonatkozott. Rendkivül szép metafora volt ez, melyben a fel­feszitett Krisztushoz hasonlította a szenvedő néprétegeket s ebben a tekintetben vallásos ér­zésének adott kifejezést. Nagyon sajnálom, hogy ezt a beszédet, amelyet a keresztény sajtó majdnem teljes terjedelmében közölt, illetőleg a beszédnek azt a két részét, ahol ezekről a gon­dolatokról szó volt, a Népszava nem közölte, pe-. dig én azt tartanám helyesnek és jónak a ma­gyar munkástömegek szempontjából, hogy ezek igenis lássák azt, hogy a szociáldemokrata kép­viselők között is vannak még olyanok, mint Klárik Ferenc t. képviselőtársunk, aki beszédé­ben ezt a két szempontot magáévá tette és ennek hangsúlyozásával mégis tagja tud maradni a szociáldemokrata pártnak. (Szabó Imre : Ez bizonyítja, hogy nálunk nincs terror ! Mindenki szabadon követheti vallásos meggyőződését !) Ezt a beszédet a Népszava ennek a két pontnak elhagyásával hozta. Ezt azért tartottam szüksé­gesnek felemlíteni, mert nekem is vannak mun­kásválasztóim, akik jó lenne, ha látnák, hogy vannak a munkáspárti képviselők közt is olya­nok, akik ennek a felfogásuknak bátran kifeje­zést mernek adni. Minthogy a kormány a titkos választójog elejtésével meggátolja a lehetőségét is annak, hogy a magyar nép véleménye szabadon meg­nyilvánulhasson, minthogy a kormány abból a 35 programmpontból, amelyben a keresztény kisgazdapárt programmja volt lefektetve, egyetlenegyet sem tartott be, a közigazgatást meghagyta régi szerkezetében, s a bankokráciá­nak óriási hatalmához nem nyúlt hozzá és a szociális és népjóléti kérdéseket sem valósitotta meg olyan mértékben, mint ahogy azt milliók és milliók^ várták, hanem ehelyett lényegtelen, piperkőc és detaií-engedményeket adott a nép­rétegeknek és a keresztény tömegeknek, a kor­mánnyal szemben bizalmatlansággal viseltetem, ugy annyira, hogy a költségvetést még a rész­letes tárgyalás alapjául sem fogadhatom el. Elnök : Az idő előrehaladván, a vitát meg­szakítom és megteszem elnöki előterjesztésemet. Bemutatom a t. Háznak Gschwindt Ernő képviselő ur levelét, melyben a Tőry Gusztáv volt kir. curiai elnök elhunyta alkalmából a évi november hó 17-én, kedden. 205 nemzetgyűlés részéről kifejezett részvétért a gyászoló család nevében köszönetet mond. Tudomásul vétetik. r Most pedig előterjesztést teszek legközelebbi ülésünk idejére és napirendjére nézve. Javaslom, hogy legközelebbi ülésünket hol­nap, folyó hó 18-án, szerdán délelőtt 10 órakor tartsuk s annak napirendjére tűzessék ki : az 1925—26. évi állami költségvetés folytatólagos tárgyalása." Méltóztatnak ehhez hozzájárulni 1 (Igen!) Ha igen, ilyen értelemben mondom ki a hatá­rozatot. Következik az indítvány és interpellációs­könj^vek felolvasása. Kérem a jegyző urat, szí­veskedjék először az inditványkönyvet felol­vasni. forgács Miklós jegyző : Az indítvány­könyvbe Lendvai István képviselő ur követ­kező indítványt jegyezte be (Olvassa) : »Mondja ki a nemzetgyűlés, hogy március 15-ét és októ­ber 6-át nemzeti emléknapnak tekinti és mint ilyeneket törvénybe iktatja és hivatalos ünne­pekké deklarálja«. Elnök : A házszabályok 192. §-a értelmében javaslom, hogy méltóztassanak az indítvány ki­nyomatását és szétosztását elhatározni. Méltóz­tatnak javaslatomhoz h ozzáj árulni A (Igent) Ilyen értelemben mondom ki a határozatot. Az indítvány napirendre tűzésére annak idején fo­gok javaslatot tenni. Mielőtt az interpellációs könyv felolvasá­sára rátérnénk, jelentem a t. Háznak, hogy Csík József képviselő ur a tanítóknak és taná­roknak a státusrendezéssel kapcsolatos sérel­mei tárgyában interpellációt jegyzett be, mint­hogy azonban interpellációját a házszabályok­ban előirt időig Írásban nem nyújtotta be, az, mint tárgytalan a házszabályok értelmében töröltetik. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az inter­pellációs könyvet felolvasni. Forgács Miklós jegyző : — Az interpellációs könyvben a következő bejegyzések foglaltat­nak. (Olvassa) : 1. Hegymegi-Kiss Pál — az összkormány­hoz — a nyilvános betegápolás és az állami gyermekvédelem költségeinek a törvényhatósá­gokra, illetőleg a községekre történt jogtalan hárítása tárgyában. (Szóval.) 2. Bâtiez Gyula — a kereskedelemügyi és a népjóléti miniszterekhez — az építőipari bal­esetek^ elhárítása és az építőipai- gyakorlásá­ról szóló törvénytervezet elkészítése tárgyában. (Szóval.) 3. Beck Lajos — az összkormányhoz — a magyar-francia kereskedelmi szerződés tár­gyában. (Szóval.) 4. Lendvai István — a, népjóléti miniszter­hez — Petrieseviek-Horváth Emil államtitkár és Steinmetz Samu bolygó kefegyáros össze­köttetései tárgyában. (Szóval.) Elnök: Jelentem a t. Háznak, hogy Hegy­megi-Kiss Pál és Baticz Gyula képviselő urak interpellációiknak a holnapi ülésen való el­mondására a legutóbbi interpellációs napon a Ház által halasztást kaptak. Meskó Zoltán képviselő ur hozzám intézett beadványában tudatja, hogy interpellációját nem a holnapi, hanem az azt követő legköze­lebbi interpellációs napon kívánja előterjesz­teni. Beck Lajos és Lendvai István képviselő urak pedig hozzám intézett beadványukban arról értesítenek, hogy interpellációikat a hol­napi napon kívánják megindokolni.

Next

/
Thumbnails
Contents