Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXVI. kötet • 1925. november 10. - 1925. november 25.

Ülésnapok - 1922-466

À nemzetgyűlés 466. ülése 1925. szaporodása, növekedése folytán előálló bevételből kívánja fedezni. De elfelejtette beállítani a költségvetésbe azt az összeget, amelyből elő lehetne állítani azokat a házakat, amelyek után a lakbéreket be lehetne szedni. Még csak egy dolgot. Az államkincstár, ugy látom, minden tehertől meg akar szabadulni és át akarja hárítani a községekre. Az előbb rámutattam arra, hogy a népiskolák költségeit is a községekre akarja áthárítani. Most a költségvetésből azt is megállapíthatjuk, hogy a népjóléti minister ur az államkincstár terhére eső betegségek utáni költségeket is át kívánja hántani a községekre vagy vármegyékre. így többek között az államkincstárt terhelő trachoma és bujakor betegség után felmerült költségeket kivánja csak a népjóléti minister ur vállalni, ellenben az elmebaj, fertőző betegség és a szülészettel kapcsolatos betegségek után felmerülő költségeket, ugy látszik, nem kivánja vállalni. Itt még meg kell azt is említenem, hog3

T az 1907 : XIX. tc.-ben, amely a munkások betegségés baleset-biztosítását szabályozza, benne van az, hogy a trachomát, bujakoros és elmebajos betegeket az államkincstár terhére lehet kezeltetni és az ezzel járó költségeket az államkincstár viseli. Nem tudom, hány milliárd korona az az összeg, amellyel még ma is tartozik az államkincstár a munkásbiztositó pénztárnak épen ilyen betegek kezelésével felmerült költségek fejében. Azért, hogy a jövőben a hátralék minél kevesebb legyen, ezt a kiadást is át kivánja hárítani a községekre és azokkal akarja azt megfizettetni, amit pedig annak idején az államkincstár tartozott megtéríteni. Azt. is megállapíthatjuk a költségvetésből, hogy a hadirokkantak otthonában eddig 300 egyén tartózkodott, s a jövőben 350 rokkantat kívánna ott elhelyezni. Ha figyelembe vesszük, hogy Magyarországon körülbelül 360.000 rokkant van, ez az előbb emiitett szám olyan csekély, hogy azzal sehogy sem lehetünk megelégedve. Az én felfogásom szerint a kormánynak kötelessége goneloskodni mindazokról a hadirokkantakról, elhelyezni a menhelyeken mindazokat, akik másként megélni nem tudnak, akiknek nincsenek hozzátartozóik és a rokkant díjból megélni nem tudnak. Ezek ellátásáról köteles a kormány gondoskodni és köteles őket menhelyen elhelyezni, mert ha jók voltak annak idején az ország védelmére, akkor a kormány köteles őket most, mikor rászorulnak a segítségre, segélyben részesíteni, Ugyanígy vagyunk a hadirokkantak tüdőbeteg szanatóriumával is. Fikció az, amit a kormán y itt beállít. Mit jelent az, ha a hadirokkantak közül el tudunk helyezni 250 tüdőbeteg katonát. Ez nem jelent semmit. A kormánynak gondoskodnia kell arról, hogy minden tüdőbeteg katonát megfelelően elhelyezzen, aki nem tud dolgozni és kötelessége arról is gondoskodni, hogy akik másutt nem tudnak elhelyezkedni, a hadirokkantak otthonában elhelyezést és megélhetést találjanak. (Helyeslés a szélsőbaloldalon. — Esztergályos János : Ez a legkevesebb, amit a kormánytól kívánhatnak I) A népjóléti minister ur annakidején a munkanélküli segélyt is megígérte, azonban ebből az ígéretből sem lett semmi. A t. túloldal mindig helyesel, amikor azt mondja a minister ur, hogy erre nincs fedezetünk, pénzünk, sőt ezt természetesnek tartják. Méltóztassanak kissé körülnézni, áttekinteni Csehszlovákiába és Ausztriába, ne is menjünk tovább. Ott az önhibájukon kivül munkanélkülivé vált munkások munkanélküli segélyt kapnak az államtól és pedig annyit, amennyit az " illető szakmához tartozó szakszervezetek fizetnek. évi november hó 13-án, pénteken. 159 Ha tehát a szakszervezetnél kap naponta 10—20.000 koronát, ugyanannyit folyósít az állam is részére Legyenek meggyőződve róla, hogy Csehszlovákia is tudja mit csinál, ő sem azért teszi ezt, mintha az országot romba akarná dönteni, hanem mert tudja, hogy ezeken segíteni kell, hogy ebből azután nagyobb baj ne keletkezhessek (Zaj -— Elnök csenget ) Minthogj azt látom, hogy a kormány semmiféle szociális intézkedést nem iparkodik éietbc!éptetni, minthogy azt látom, hogy az ádam adóterheit közvetett adókból kivánja fedezni, én a költségvetést nem szavazom meg. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Elnök : A napirendre szánt idő letelvén, a a vitát megszakítom. Mielőtt előterjesztést tennék legközelebbi ülésünk napirendjére vonatkozólag, a pénzügymimster ur kivan szólani ! Bud János pénzügyministei' : T. Nemzetgyűlés ! (Halljuk ! Halljuk !) Van szerencsém az" egyes magánjogi pénztartozások átértékeléséről szóló törvényjavaslatot tisztelettel benyújtani. Tisztelettel kérem a nemzetgyűlést, hogy a törvényjavaslatot kinyomatni, szétosztatni és az osztályok mellőzésévei, előzetes tényállás végett a pénzügyi, az igazságügyi és a közjogi bizottsághoz utasítani méltóztassék. Elnök : Az egyes magánjogi pénztartozások átértékeléséről szóló törvényjavaslat ki fog nyomatni, szét fog osztatni és előzetes tárgyalás végett, az osztályok mellőzésével a pénzügyi, az igazságügyi és közjogi bizottsághoz utasittatik. Most pedig előterjesztést teszek legközelebbi ülésünk idejére és napirendjére vonatkozólag. Javaslom, hogy legközelebbi ülésünket f. hó 17-én, kedden d. e. 11 órakor tartsuk s annak napirendjére tűzessék ki ; 1. A gazdasági bizottság jelentésének tárgyalása a nemzetgyűlési képviselők és választott tisztviselők tiszteletdíjának ujabb megállapít ásáról, a nemzetgyűlés kinevezett tisztviselőinek és egyéb alkalmazottainak státurendezéséről, a a gyorsírók külön munkadíjáról'és a folyó költségvetési évben még szükséges kiadásokról ; 2. Az 1925/26. évi állami költségvetés folytatólagos tárgyalása. Méltóztatnak hozzájárulni? (Igen !) Ha igen, ilyen értelemben mondom ki a határozatot Következik az inditványkönyv felolvasása Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az indít ványkönyvet felolvasni ! Csik József jegyző (olvassa) : »Hegymegi-Kiss Pál és társai Kossuth Lajos emlékének 'törvénybeiktatásáról ; Létay Ernő és társai az 1848-as idők nagy vértanúi emlékének törvénybe iktatásáról ; Szakács Andor és társai Petőf^emlékének törvénybeiktatásáról ; Peidl Gyula és társai törvényjavaslata, illetőleg indítványa az 1918 október 31-i nap óta lezajlott forradalmak ideje alatt elkövetett bűncselekmények miatt, valamint az 1921. évi III. te. alapján elitélteknek és terhelteknek közkegyelemben való részeltetéséről.« Elnök : Miután Hegymegi-Kiss Pál képviselő ur és társai, Létay Ernő képviselő ur és társai, Szakács Andor képviselő ur és társai, valamint Peidl Gyula képviselő ur és társai törvényjavaslat formájában szerkesztett indítványaikat Írásban is benyújtották s igy azok a házszabályokban előirt kellékeknek megfelelnek, az indítványok a házszabályok 195. §-a értelmében ki fognak nyomatni, szét fognak osztatni, indokolásukra nézve pedig később fogok a t. Háznak javaslatot tenni. Minthogy a Ház határozata értelmében holnap ülés nem lesz, az interpellációs-könyv felolvasását • mellőzöm.