Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXV. kötet • 1925. október 14. - 1925. november 6.
Ülésnapok - 1922-449
56 A 'nemzetgyűlés 449. illése 1925. Kérem azokat a képviselő urakat, akik hozzájárulnak ahhoz, hogy ez a jelentés sürgősség mellett tárgyaltassék, szíveskedjenek feiáÜani,/Megtörténik ) A Ház a sürgősséget erre a jelentésre is kimondotta. Erődi-Harrach Tihamér képviselő ur, mint az igazságügyi bizottság előadója kivan jelentést tenni. Erődi-Harrach Tihamér előadó: T. Nemzetgyűlés ! Tisztelettel beterjesztem a/, igazságügyi bizottság jelen lését a királyi bíróságok és ügyészségek tagjainak az igazságügyministériumban "való ideiglenes alkaimazhatásáról szóló 1899. évi XLVI1I. te. hatályának meghosszabbításáról szóló törvényjavaslat tárgyában. Tisztelettel kérem, méltóztassék a jelentést kinyomatni, szétosztatni és egyúttal a sürgősséget is kimondani. Elnök: A javaslat ki fog nyomatni és szét fog osztatni. Kérem azokat a képviselő urakat, akik e javaslat tárgyalására ki akarják mondani a sürgősséget, szíveskedjenek feláilani. (Megtörténik.) Többség ! A Ház erre a javaslatra is kimondotta a sürgősséget. Most pedig napirendi javaslatot fogok tenni. Javaslom, hogy legközelebbi ülésünket kedden, október hó 20-án délelőtt 11 órakor tartsuk s annak napirendjére tűzessék ki : 1. a m. kir. Országos Közegészségügyi Intézet felállításáról ; 2. a Magyar Nemzeti Bank létesitésitéséről (s szabadalmáról szóló 1924. évi V. te. kiegészítéséről és módosításáról ; 3. a vámügvi természetű alakiságok egyszerűsítése céljából Genfben 1923. évi november hó 3-án keit nemzetközi egyezmény becikkelyezéséről ; 4. az Olaszországgal 1925. évi július lió 20 án kötött ideiglenes kereskedelmi egyezmény becikkelyezéséről és 5. az Amerikai Egvesült-Állaraokkal kötött, 1925. évi június hó 24-én Washingtonban kelt barátsági, kereskedelmi és konzuli szerződés becikkelyezéséről szóló törvényjavaslatok tárgyalása; továbbá 6 a mai napirendünk 8—32. pontjai alatt felvett mentelmi ügyek tárgyalása. Van-e valakinek észrevétele az elnöki napirend ellen ? Perlaki György jegyző : Senki sincs feliratkozva. Elnök : Akkor felteszem a kérdést, méltóztatnak-e elfogadni az elnöki napirendi indítványt? (Igen! Nem!) Kérem azokat a képviselő urakat, akik az elnöki napirendi indítványt elfogadják, szíveskedjenek feláilani. (Megtörténik. — Felkiáltások a szélsőbaloldaton : Miért szavaznak ? Ez ház. szabályellenes ! Nem volt etleninditvány !j Következik az inditványkönyv felolvasása. Perlaki György jegyző (olvassa): »Baross János és Pakots József. Indítványozzuk, hogy a magyar Nemzetgyűlés elszakított négy milliónyi magyar testvérünk napról napra jobban veszélyeztetett gazdasági és kulturális érdekeinek védelmére lépjen sürgősen közvetlenül érintkezésbe (Felkiáltások a szélsőbaloldalon : Kivel ? Cuzával ? — Pikier Emil : Mikor fogják exkuzálni magukat?) — Angiia, Franciaország, Olaszország, az Eszakamerikai EgyesültÁllamok és Japán parlamentjeivel, mert ez" az öt nagy birodalom eddig sajnos, minden eredmény nélkül garantálta a békeszerződésekben a magyar kisebbségek semmibe sem vett legelemibb emberi jogait. A közvetlen érintkezés felvételének formájára nézve részletes indítványunkat az ügy parlamenti tárg3 r alása alkalmával fogjuk előterjeszteni.« »Várnai Dániel: A nemzetgyűlés utasítsa a kor mányt, hogy az 1924. évi XXI." te. 2 §-ának 8. bekezdése és 11. §-ának a) és b) bekezdésében adott felhatalmazásánál fogva a vámtarifa tételeit rendeleti utón szállítsa le és az idevonatkozó rende. évi október hó -16-án, pénteken. letet á szanálás ellenőrzésére alakított bizottságnak mutassa be.« »Szabó Imre : Utasítsa a Nemzetgyűlés a kereskedelemügyi minister urat, hogy a Máv. igazgatósága által 1925 szeptember l-re kiadott, a Budapest-környéki vasúti személydíjszabás felemeléséről szóló rendeletét helyezze hatályon kívül.« »Pikier Emil : A Nemzetgyűlés utasitsa a kormányt, hogy az 1925. évi XXIII, te. 6. §-ának módosításáról : az általános forgalmi és állatforgalmi adó megszűntetéséről törvényjavaslatot terjesszen a Ház elé.« »Farkas István : A Nemzetgyűlés utasitsa a munkaügyi- és népjóléti minister urat, hogy az P24. évi IV. te. C) mellékletének 7. bekezdésében nyert felhatalmazás alapján az 1925 novemberi bérnegyedre meghatározott lakbéremelést — tekintettel a súlyos és hosszantartó gazdasági válságra — halassza el.« »Kéthly Anna : A Nemzetgyűlés utasitsa a kormányt, hogy az 1925. évi XXIII, te. 3. §-ának : a kincstári haszonrészesedésnek az 1925. évi IV-ik lakbérnegyeddel kezdődő hatállyal való törlésére törvényjavaslatot terjesszen a Ház elé.« »Szeder Ferenc : Utasitsa a Nemzetgyűlés a földmivelésügyi minister urat, hogy a mezőgazdasági munkások kötelező betegség-, haláleset- és rokkant-biztositásáról sürgősen terjesszen törvényjavaslatot a Nemzetgyűlés elé.« Elnök : Baross János, Pakots József, Várnai Dániel, Szabó Imre, Pikier Emil, Farkas István, Kéthly Anna és Szeder Ferenc képviselő urak indítványaikat írásban is benyújtották s ezáltal a házszabályokban előirt kellékeknek megfeleltek. Az indítványok indokolására határnapot később fogok a t. Nemzetgyűlésnek javaslatba hozni s amennyiben a Ház az indítványok tárgyalását elrendelné, az indítványok kinyomatása iránt annakidején fogok a t. Nemzetgyűlésnek javaslatot tenni. Minthogy a Ház holnap nem tart ülést, az interpellációs könyv felolvasása elmarad. Most pedig áttérünk a belügyminister ur válaszainak meghallgatására Kérem a jegyző urat, hogy először a belügyminister urnák Dénes István képviselő ur interpellációjára adott válaszát felolvasni szivesKedjék. Perlaki György jegyző (Olvassa): »A Tótkom lósi Földmunkás Ottbon 1923. évi április havában terjesztette fel ide elsóizben alapszabályait, amelyek az egyesületek alakítására vonatkozó 77.000/1922. B. M. sz körrendeletnek egyáltalán nem feleltek meg és azok 63.386/1923. B M. sz. a. megfelelő pótlás végett Békésvármeg3 r e alispánjához küldettek vissza. Az újonnan felterjesztett alapszabályok kisérő iratában az alispán az alapszabá lyok láttamozását nem véleményezte, mert az otthon vezetőségében otyan egvének vettek részt, akik az úgynevezett tanácsköztársaság idején szerepet vittek és ezért az alapszabályok láttamozása 1923. XL 26-án 190.243/1923. sz. alatt meg is tagadtatott. A nevezett egyesület ennek dacára ideiglenesen megalakult, sőt vagyont szerzett. Az 1922. évi XI. te. 7. §a értelmében minden néven nevezendő egyesület csak a belüg3'minister által láttamozott alapszabályok alapján működhetik, igy tehát az egyesület jogtalanul szerzett vagyonának hatósági zár alá vétele törvényes volt. Dr. Dénes képviselő közbenjárására tekintettel épen arra, hogy ott idegenajku lakosság magyar irán3 7 u neveléséről van szó. a ministerium nem élt az idézett törvénycikk által adott jogával és nem kobozta el a szabályellenesen szerzett egyesületi vagyont, hanem az alapszabályok láltamozásának feltételéül az egyesület vezetőségéből mindazoknak az eg3 r éneknek eltávolítását szabta meg, akik a kommunizmus ideje alatt magukat kompromittálták.