Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXV. kötet • 1925. október 14. - 1925. november 6.

Ülésnapok - 1922-449

48 A nemzetgyűlés 449. ülése 1925. Vannak fülkék, ahol heten vagy többen zsúfo­lódnak össze a legelképzelhetetlenebb helyzetek­ben éjjelenként. Meg kell jegyeznünk, hogy pad­lás, konyha, vízvezeték, mosókonyha ismeretlen a ház lakói előtt, sehol egy kályha vagy valamilyena berendezés is, csupán a csupasz falak. Az ilyen fülkékért az uj lakásrendelet életbelépésekor 80 aranykorona havi bért, tehát körülbelül 1,600.000 koronát állapított meg«. Kérdezem tehát, nem háborodik-e fel az önök lelke és igazságérzete, amikor egy Krausz Jakab­ról hallják azt, hogy a szerencsétlen dolgozó mun­kást igy kiuzsorázza? (Szijj Bálint : Le a Krausz, Jakabokkal !) Ne nevessen ezen a képviselő ur. mert igen szomorú dolog az, amiről itt szó van (Szijj Bálint : Hiszen én is elitélem, ugy mint ön ! Épen azt mondtam, hogy le velük !) Azt hittem és mi mindnyájan azt hittük, hogy teremtünk az önök lelkében olyan lélektani pillanatot, amikor belátják, hogy itt Krausz Jakab . . . (Szijj Bálint : Azt nem kell teremteni, az már megvan ! Az is fáj, ha ön mellé állok? —Propper Sándor : Szavaz­zon és ne nevessen a képviselő ur ! — Szijj Bálint : Szavazni is fogok !) Mondom, arról az irtózatos erkölcstelenségről van szó, amely 1919 után felburjánzott, arról van szó, hogy amikor majd szavaznak ebben a kér­désben, amikor szavazniok fog kelleni, pártjára állanak-e a f elburjánzott erkölcstelenségnek, párt­jára állanak-e a Krausz Jakaboknak, megenged­hetőknek tartják-e azt, hogy Krausz Jakabok zsarolják Budapest és az ország különböző váro­sainak nyomorgó lakosságát ? Az önök szavazata egyúttal ítélet is lesz majd ; Ítéletet fognak mon­dani a becsüietes magyar sajtó felett is; (Halász Móric : Nincs jogunk hozzá !) szavazatukban itélet fog foglaltatni, amely eldönti azt a kérdést, hogy szabacl-e a tisztességes magyar sajtónak üldözni ezt a felburjánzott erkölcstelenséget, vagy pedig nem. Ezt a kérdést is el fogják önök dön­teni szavazatukkal. (Huszár Dezső : Ezt majd a bíróság dönti el !) Miután erős a hitem és meggyőződésem, hogy önök ugyanolyan mértékben és érzéssel mint én, mindent fel akarnak használni arra, hogy ez az átkos és káros erkölcstelenség, kapzsiság, amely itt felburjánzik a Krausz Jakabok részéről, az ország közéletéből gyökerestül kiirtassék, remé­lem, nem fognak hozzájárulni Vanczák János képviselőtársam kiadatásához. Ha pedig igen t. Nemzetgyűlés, megtörténnék az, amit az igen t. túloldal részéről ebben a pillanatban nem merek hinni, ( Rotkensíein Mór: Én igen!) hogy t. i. ebben az esetben is ki fogják adni Vanczák János képviselőtársamat, akkor ez biztatás, buzdítás lesz azok részére, akik a szerencsétlenség mélységéből és posványából szedik fel a gazdagságot, a kin­cseket. Ne tegyék ezt. Tartozik ezzel a nemzet­gyűlés önmagának, saját tekintélyének és épen azért teljes tisztelettel kérem a t. Nemzetgyűlést, hogy az előadó ur javaslatát ne fogadja el. (He­lyeslés a jobboldalon.) Elnök : Szólásra következik ? Perlaki György jegyző : Nincs senki felirat­kozva. Elnök : Kivan még valaki szólni ? (Rubinek István szólásra jelentkezik.) Rubinek István kép­viselő ur kivan szólni. Rubinok István : T. Nemzetgyűlés ! Engem a legnagyobb mértékben meglep az az óriási energia, amelyet az ellenzék igen t. szónokai az egyes men­telmi ügyeknél kifejtenek, és felette csodálkozom azokon az érveken, amelyeket például előttem szólt igen t. képviselőtársam, Esztergályos János is fel­hozott, mert ezek az érvek semmi körülmények között sem indokolják és igazolják azt a tézist, amelyet ő beszéde elején felállított, de amelynek évi október hó 16-án, pénteken. alapján összes képviselőtársai is, akik ebben az ügyben felszólaltak, Vanczák János nemzetgyűlési képviselő mentelmi jogának védelmében, fejtege­téseiket előadták. Itt nem arról van szó — de a többi eddig elő­fordult esetben sem, Vanczák János t. képviselő­társunkkal kapcsolatosan — vájjon a képviselő urat megillető mentelmi jog sérelmet szenved-e Vanczák János képviselő ur kiadatása esetén, mert hiszen azokban az eljárásokban, amelyek a büntetőbíró­ság részéről megindultak, valahányszor Vanczák János t. képviselő ur mentelmi jogát a vele szem­ben emelt vád esetén a nemzetgyűlés felfüggesz­tette, nagyon csekély kivétellel minden egyes eset­ben kiderült, hogy Vanczák János csak úgyneve­zett Strohmann volt, a cikket nem ő irta, a felelős­séget a sajtótörvény értelmében azonban vállalnia kellett és a cikk iróját később nevezte meg, amikor már bírósági tárgyalásra került a sor. (Zaj a bal­és szélsőbaloldalon. — Rothenstein Mór : Vanczák nem Strohmann ! — Rupert Rezső : Nincs neki fogalma sem a sajtótörvényről ! — Felkiáltások a szélsőbaloldalon : Vanczák a felelős szerkesztő !) Ha Rupert képviselőtársam megengedi, be fogok hozzá iratkozni külön tanfolyamra. (Várnai Dániel : Kitől kérjék a cikk szerzőjét, ha nem a felelős szer­kesztőtől ?) Vegyünk példát arról a perről, amely majd most kerül tárgyalás alá. Vanczák János nemzetgyűlési képviselő ur mentelmi jogának fel­függesztését kérte a budapesti királyi büntető­törvényszék megkeresése alapján az ügyészség sajtó utján elkövetett rágalmazás címén. A tényállás az volt, hogy a Népszava egyik számában cikk jelent meg, amelynek tartalmát Bethlen István gróf ministerelnök magára nézve sérelmesnek találva megadta a felhatalmazást a m. kir. ügyészségnek a büntetőeljárás megindítá­sára. Megindult a büntetőeljárás és a m. kir. ügyészség a büntetőtörvényszék vizsgálóbirájá­nak megkeresése alapján kérdést intézett a Nép­szava szerkesztőségéhez a cikk szerzőjére nézve. A Népszava szerkesztősége, mint az esetek tucat­jaiban egyébként is, nem nevezi meg a cikk szer­zőjét, (Farkas István : Joga van hozzá a sajtó­törvény szerint ! — Halász Móric : Bujkálás ! — Rupert Rezső : A terror ellen való védekezés ! — Zaj. Elnök csenget.) következik tehát a sajtó­törvény értelmében a felelős szerkesztő felelős­sége. (Zaj a szélsőbaloldalon.) Elnök : Csendet kérek ! (Farkas István : A kritikát sem tűri a kormány !) Farkas István képviselő urat kérem, méltóztassék csendben ma­radni. Rubinek István : A felelős szerkesztő Van­czák János nemzetgyűlési képviselő ur. A bíró­ság tehát átir az ügyészség utján a nemzetgyűlés­hez a felelős szerkesztő nemzetgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztése céljából. Hosszú hónapok telnek el, amig az ügy tárgyalás alá kerül, (Farkas István : Szóval később lehet becsukni egy szocialistát ! Ez fáj Rubineknek ! — Drozdy Győző : Négy éve inditottam pert ott ülő kép­viselő ellen, ma sem tárgyalták le ! — Farkas István : Azokat a petíciókat, amiket a mandá­tumaik ellen beadtak, sohase veszik elő ! — Zaj.) mig végre a nemzetgyűlésen megtörténik a felelős szerkesztő nemzetgyűlési képviselő mentelmi jogá­nak felfüggesztése. A biróság ekkor újra folytatja az eljárást és megidézi az illető nemzetgyűlési képviselőt. A nemzetgyűlési képviselő megjelenik a tárgya­láson, kijelenti, hogy a cikket nem ő irta és be­jelenti, hogy a cikket Fényes László irta. Mi tör­ténik erre? A biróság kénytelen újra elhalasztani a tárgyalást (Zaj és felkiáltások a szélsőbaloldalon : Borzasztó !) és erre a tárgyalásra megidézi Fényes Lászlót, a cikk szerzőjét. (Folytonos zaj a szélső-

Next

/
Thumbnails
Contents