Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXV. kötet • 1925. október 14. - 1925. november 6.

Ülésnapok - 1922-461

344 A nemzetgyűlés 461. ülése 1925. évi november hó 5-én, csütörtökön. Senki szólani nem kíván, a vitát bezárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. A 22. § 1. bekezdése meg nem támadtatván, azt elfogadottnak jelentem ki. A 2. bekezdésnél az előadó urnák van egy módosító indítványa, amely ellentétben van a szöveggel, tehát azzal szembe fogom állítani. Kérdem a t. Nemzetgyűlést, méltóztatnak-e a 22. § 2. bekezdését eredeti szövegében, szemben az előadó ur módositó-inditványával elfcgadni, igen vagy nem? (Nem!) A 22. § 2. bekezdését az előadó ur módosító indítványával jelentem ki elfogadottnak. Következik a III. fejezet, 23. §. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék felolvasni ! Petrovits György jegyző (olvassa a III. fejezetet, a 23. §-t, arfxly észrevétel nélkül elfogadtatik. Olvassa a 24. §-t) : Az előadó ur kivan szólani. Örffy Imre előadó : T. Nemzetgyűlés ! Itt többrendbeli módositást vagyok bátor javasolni. Először is a szakasz első bekezdésének elejébe, a »Koronában teljesíthető« szavak elé kérem beszúrni : »Koronára szóló vagy koronában teljesihető«. Ezt az indítványomat azzal indokolom, hogy elképzelhető az a helyzet, hogy 1927 január 1. után lesznek .olyanok, akik koronára szóló kötelezettséget vállalnak, amely koronára szóló kötelezettség azonban, miután 1927 január 1. után a törvényes pénz már a pengő lesz, nem lesz koronában teljesíthető. Hogy tehát a 24. § 1. bekezdésének fogalmi körét kiterjesszük, ki kell egészítenünk ezeket a kötelezettségeket azokkal is, amelyek koronában nem teljesíthetők, de koronára szólnak. Második tiszteletteljes indítványom ugyanehhez a bekezdéshez az, hogy a pengőértékben való teljesítés kötelmét ne mint fakultativot statuáljuk, hanem mint kogens rendszabályt, a »lehet« szó helyett tehát a »kell« szót kérem beszúrni ugy, hogy az 1. bekezdés így szólna : »pengőértékben kell teljesíteni«. Végül tisztelettel javasolom, méltóztassanak a 24. § 2. bekezdését elhagyni. Javaslom pedig ezt azért, mert az 1. bekezdés generális szabályként úgyis kimondja a pengőértékben való teljesítést, ennélfogva a 2. bekezdés felesleges. Elnök : Kíván még valaki í:zólni? Ha senki szólni nem kivan, a vitát bezárom és a tanácskozás befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Az előadó ur a 24. §-szal szemben kétrendbeli módositást adott be. Mindakettő ellentétes az eredeti szöveggel, szembe fogom tehát őket állitani. Ha az eredeti szöveget nem méltóztatnak elfogadni, akkor különkülön fogom feltenni a kérdést az előadó ur kétrendbeli módosító indítványára. Végül fel fogom tenni a kérdést a 2. bekezdésre nézve, méltóztatnak-e azt elfogadni, vagy pedig az előadó ur javaslata szerint elhagyni. Kérdem tehát, méltóztatnak-e a 24. §-t eredeti szövegezésében, szemben az előadó ur kétrendbeli módosító indítványával elfogadni, igen vagy nem ? (Nem !) A nemzetgyűlés az eredeti szöveget nem fogadta el. Kérdem most, méltóztatnak-e az előadó ur első módosító indítványát elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) Elfogadtatott! Méltóztatnak-e az előadó ur második módosító indítványát elfogadni, igen vagy nem ? (Igen !) Ha igen, elfogadottnak jelentem ki. Kérdem végül, méltóztatnak-e a 24. § 2. bekezdését eredeti szövegezésében, szemben az előadó ur törlési indítványával, elfogadni, igen vagy nem ? (Nem !) Minthogy az eredeti szöveget nem méltóztattak elfogadni, az előadó ur indítványát jelentem ki elfogadottnak, amely az egész 2. bekezdést törli. Következik a 25. §. Petrovits György jegyző (olvassa a 25. §-t.) Az előadó ur kíván szólni ! Őrffy Imre előadó : T. Nemzetgyűlés ! Tisztelettel javasolom, hogy a szakasz uj 1. bekezdése ként a következő szöveget méltóztassanak felvenni (olvassa) : »A magy. kir. ministeriumnak az aranyban teljesítendő fizetések tárgyában 950/1923. M. E. szám alatt kibocsátott és 1923. évi február hó 10. napján életbeléptetett rendelete hatályban marad«. Javasolom továbbá, hogy az 1. bekezdés ennek folytán 2. bekezdéssé legyen, az eredeti 2. bekezdés pedig hagyassék el. Javaslatom indokolása röviden az, hogy eredetileg is ezt akarta kimondani a ministeri javaslat, ez azonban világosabb szövegezés. Miután a második bekezdés helyébe olyan javaslatot tettem, amely az uj 1. bekezdésként szerepel, a számozást meg kell változtatni és a 2. bekezdést el kell hagyni. Elnök : Kivan még valaki szólni? Ha szólni senki nem kivan, a vitát bezárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozatkozatal. Minthogy a 25. § régi 1. bekezdése meg nem támadtatott, azt elfogadottnak jelentem ki. Az előadó ur uj 1. bekezdést hozott javaslatba, erre fogom feltenni most a kérdést. Kérdem, méltóztatnak-e az előadó ur indítványát, amely ehhez a szakaszhoz uj 1. bekezdést javasol, elfogadni, igen, vagy nem? (Igen!) A nemzetgyűlés az indítványt elfogadja és az előadó ur által javasolt szöveget, mint a 25. § 1. bekezdését iktatja be. Kérdem, méltóztatnak-e a 25. § 2. bekezdését az előadó ur indítványának megfelelően elhagyni, igen vagy nem? (Igen !) Az előadó ur indítványa fogadtatott el, amely a 25. § régi 2. bekezdését törli. Következik a IV. fejezet 26. §. Petrovits György jegyző (olvassa a 26. §-t) : Az előadó ur kivan szólni ! Őrffy Imre előadó : T. Nemzetgyűlés ! Jogászi szempontból utólag kifogás merült fel a 2. bekezdésnek egy kitétele ellen, t. i. ez ellen : »Nem érinti továbbá ez a törvény a fennálló jogszabályoknak azokat a rendelkezéseit sem, . . .« Ezért a »fennálló jogszabályoknak azokat a renedlkezéseit sem» szavak helyett kérem a következő szavak beiktatását : »azokat a jogszabályokat sem«. Ismétlem : ez a módosítás olyan, amely a jogi szabatosságot szolgálja. Elnök : Sándor Pál képviselő ur, kivan szólni ! Sándor Pál : T. Nemzetgyűlés ! Nem akadékoskodásból, de mégis kifogást kell emelnem a Ház ilyenfajta tárgyalása ellen. Lehetetlen dolog, hogy amikor egy komoly testület olyan törvényjavaslatot tárgyal, amely előzőleg keresztülment a bizottságokon s a pénzügyi bizottságon is, ez a javaslat a pénzügyi bizottság letárgyalása után itt a ministerium részéről s a kormánypárt részéről ilyen határozott megváltoztatásoknak legyen alávetve. Ha mi komolyan akarunk tárgyalni, különösen az ellenzék részéről, amely minden szót meg szokott fontolni, mit kell kifogásolni, — mert ez a mi kötelességünk — akkor ez teljesen illuzóriussá válik. Az, amit a t. előadó ur mond, hogy mi pillanatnyilag határozzunk és fontoljuk meg, mik azok, amiknek esetleg ellene szólunk, abszolút lehetetlenség. Igazam volt tehát akkor, amikor azt mondottam, hogy ezt a törvényjavaslatot gyorsan beterjesztették, a sürgősséget kimondották, egy napra rá már a Ház tárgyalta, a kormány tehát gyorsan törvényerőre akarta ezt emelni. ( Rothenstein Mór : Gyorstalpalás !) De ha ezt meg akarja valósítani, akkor olyan törvényjavaslattal kell idejönnie, amely nem hemzseg a hibáktól és amelvhez változtatásokat nem kell a