Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXV. kötet • 1925. október 14. - 1925. november 6.

Ülésnapok - 1922-459

298 Â nemzetgyűlés 459. ülése 1925 fal és ceruzával a kezemben kellene ellenőriznem, hogy a kereskedő nem akarja-e kihasználni számtani hiányosságomat. Ha azután a kereskedő rájön arra, hogy tudok számolni, talán meg tudom a magam érdekét védelmezni, de ha azt látja, hogy nem tudok számolni, akkor a saját érdekét fogja megvédeni és becsapja azt a kisexisztenciát, vagyis drágábban számit ja az árut. Azt hiszem, ezekkel a számadatokkal kellőképen igazoltam, hogy a 12.500-as osztószám után drágulási folyamat fog bekövetkezni. Ennek bekövetkeztével pedig eltérünk az eredeti céltól attól, amit a pénzügyminister ur hangoztatott, hogy t. i. az aranyértékhez közelebb akarja vinni a pengőértéket. Ily körülmények között nincs szükség ennek az osztószámnak fentartására. Ebben az esetben nem lehet más kötelessége a pénzügyminister urnák, és az egész nemzetgyűlésnek is, minthogy védje, óvja meg az ország lakosságát, az ország lakosságának nagyobb hamsadat, azt a rétegét, amely nincs abban a helyzetben, hogy megfelelően ellenőrizni tudja a kereskedelmi számításokat, óvja meg azzal — miután egyéb intézkedést nem tud tenni — hogy olyan osztószámot vezet be, amely a kisexisztenciák, a kevés iskolát járt emberek részéről is könnyen használható és ellenőrizhető. Ilyen a tízezres osztószám, mert a nullák elhagyásával a számolást nagyon könnyen és eg3^szerüen el lehet intézni. Minthogy ez a törvényjavaslat nem tartalmaz olyan intézkedéseket, amelyeket a pénzügyminister ur az eredményesség érdekében hozzáfűzött, minthogy ez a törvénytervezet olyan osztószámot javasol, amely ellen oly sok és nagy aggály van, én a törvényjavaslatot még a részletes tárgyalás alapjául sem fogadhatom el. Elnök : A kereskedelemügyi minister ur kíván szólni ! Walko Lajos kereskedelemügyi minister : T. Nemzetgyűlés ! Van szerencsém törvényjavaslatot benyújtani a Franciaországgal kötött. kereskedelmi egj'ezmény becikkelyezéséről. Kérném annak kinyomatását, szétosztását és egjüttes tárgyalás végett az osztályok mellőzésével a külügyi közgazdasági és pénzügyi bizottsághoz való utalását. Elnök : A javaslat ki fog nyomatni, szét fog osztatni. Méltóztatnak hozzájárulni ahhoz, hogy a javaslat kiadassák a külügyi, közgazdasági és pénzügyi bizottsághoz együttes tárgyalás végett ? (Igen.') Ha igen, ily értelemben mondom ki a határozatot. Szólásra következik ? Petrovits György Jegyző : Rainprecht Antal ! Rainprecht Antal : T. Nemzetgyűlés ! Figyelmen kívül óhajtom hagyni egyébként is rövidre tervezett felszólalásomban azokat a drágító szempontokat, amelyekre az előttem felszólalt t. szocialista képviselőtársaim példás alapossággal rámutattak, és amelyeket mindennél okadatoltabban kifejtettek. Flozzászólásomban én szigorúan a kormányzati álláspontra helyezkedem. Bíró Pál igen t. képviselőtársam kijelentette, •— amit egyébként a pénzügyminister ur is már nem egy nyilatkozatában magáévá tett, — hogy az osztószámnak kérdése tulaj donképen technikai kérdés, átszámolás, mert a meglévő aranyhoz van mindegyik • arányosítva, feltéve, hogy nem alkalmazunk túl kicsíp vagy túl magas kulcsot és átszámolás! kulcsot, így tartalmilag, a pénzegység belértékre, érdemére nézve irreleváns a pénzegység minemüsége. De épen mivel a kiindulási pont a kormányzat által is magáévá tett ez a megállapítás, csodálkozom, hogy ha ezt maga a pénzügyminister is tisztán technikai kérdésnek látja és vallja a különféle osztószámot, amely a pénz belértékére, érde». évi november hó 3-án, kedden. mere-, tartalmára nézve különösebb jelentőséggel nem bir, miért alkalmazza mégis az átszámolásnak épen a legnehezebb formáját, miért sújtja ezzel a pénzügyi, kereskedelmi, hivatalos és magánadminisztrációt, az amúgy is igen tekervényes pénzvitelünket, amikor a saját bevallása szerint is a pénz érdemére nézve ez magában véve csak technikai kérdés és befolyással pénzünk belértékére nincsen. Ha nincs különbség az átszámolás és átszámolás között, akkor nem marad más hátra, mint igenis a legegyszerűbb átszámolási kulcsnak, 10.000-es osztószámnak alkalmazása. A minister ur pénteki felszólalásában emiitette, hogy meghallgatta a legkülönfélébb érdekképviseleteket, pénzügyi szakembereket, de nem tudott egységes álláspont kialakulni. Ezt koncedálom. De az is köztudomású, hogy a 12.500-as osztószámmal a pénzügyminister ur egészen magára maradt, mert hiszen köztudomású az is, hogy a bizottsági tárgyaláson is politikumnak kellett érvényesülnie, hogy a pénzügyminister ur a többséget megkapja. Ha a pénzügyminister ur nem lenne személyében olyan figyelmes és előzékeny úriember, valóban megvádolható volna azzal, hogy a mai kormányzati princípiumnak a »csak azértis« elvét akarja a pénzügyi adminisztráción keresztül is megvalósítani. De ennek a pénzügyi javaslatnak egyéb olyan fogyatkozásait és hibáit is konstatálom, amelyek annak elfogadását reám nézve aggályossá teszik. Magának a pénzegységnek elnevezése a »pengő« szó alapulvétele is szerintem egy kissé naiv, egy kissé gyermekded öntetszelgés, talán a névnek szépen pengő-hangzásában. Olyasvalami ez, mint a darutoll a Bocskay-sapkán vagy mint a tányérnagyságu sarkantyú a-zsinóros, subickos csizmán, amely minél csengőbb, illetőleg minél nagyobb, annál snájdigabb, annál nemzetibb. Én nem vagyok barátja az ilyen erőltetett, ha mindjárt történelemmel okadatolt megállapításoknak és elnevezéseknek, annál kevésbé, mert hiszen a pénz nem függ össze a történelemmel különben is. Ha én a történelmi multat veszem, akkor a koronának komolyabb történelmi múltja van, mert mig a pengő egy nagyon szükreszabott, álmatag belföld közgazdaságát, még akkor nem is közgazdaságát, csak primitiv pénzesei-éjét bonyolította le, addig a korona résztvett a liberális Európa gazdasági fejlődésében is, ennek a múltja és jelentősége tehát kétségkívül európailag, világkereskedelmiieg szimpatikusabb. (Sándor Pál : Ugy van !) Különben is, nem értem azt, hogyha nekem, mint republikánusnak jó a korona meghatározás (Derültség. — Halász Mórié : Ebben igaza van ! — Sándor Pál : Nagyon jó ! Kitűnő I) akkor önök, akik csöpögnek a royalitástól, miért hagyják most cserben a koronát és miért alkalmazzák a pengőt ? (Petrováoz Gyula : Ez hatásos ! — Rupert Rezső : Fenn az ernyő, nincsen kas !) Igen tisztelt Nemzetgyűlés, a koronának igenis van pénzügyi történelmi múltja, bár a történeimet a pénzvilágban a legszivesebben kihagyom, aminthogy ez volt eddig" a frazeológia világától egyedül immunis terület. De ha már a történelmet nézzük, akkor igenis a korona elnevezéshez kell hűnek maradni. Különben a pénzügyi bizottság máris revideálta ezt az indokolást, mert a történelemmel magyarázott »garas« szót máris elejtette. Arra kérem a t. kormányt, ne végezzen félmunkát, hanem ha már a garas helyett a fillért vette fel, végezzen egész munkát és állítsa vissza a koronát is. Én sejtem a nem messze levő jövőt, amikor a korona sem marad meg koronának, amikor az európai közös pénzegység uralma fog feltétlenül elérkezni. (Mozgás a középen.) önök talán Későbbre sejtik, de ez el fog jönni minden