Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXV. kötet • 1925. október 14. - 1925. november 6.

Ülésnapok - 1922-448

A nemzetgyűlés 448. ülése 1925. évi október hó 15-én, csütörtökön. 23 senki szólni nem kivan, a vitát bezárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Felteszem a kérdést: méltóztatnak-e a mentelmi bizottság javaslatát elfogadni, igen vagy nem ? (Igen !) Ha igen, kimondom a határozatot, hogy a nemzetgyűlés a mentelmi bizottság javaslatát elfogadja és Kabók Lajos nemzetgyűlési képviselő mentelmi jogát az imént előadott ügyből kifolyólag nem függeszti fel. Következik a mentelmi bizottság jelentése hatóság elleni erőszak bűntette miatt feljelentett Jankovich-Bésán Endre gróf nemzetgyűlési képviselő mentelmi ügyében. Az előadó urat illeti a szó. Nánássy Andor előadó : T. Nemzetgyűlés ! Jankovich-Bésán Endre gróf nemzetgyűlési képviselő 1924. december 28-án egyik budapesti mulatóban a szolgálatot teljesitő rendőrtanácsost hivatásának gyakorlása miatt tettleg bántalmazta ; emiatt ellene az 1914 : XL. te. 2. §-ának második bekezdésébe ütköző s a 3. § második bekezdése szerint minősülő, hatóság elleni erőszak bűntette címén a budapesti kir. büntetőtörvényszék eljárást indított. Ezért kéri a budapesti kir. főügyészség nevezett nemzetgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését. A mentelmi bizottság megállapította, hogy a megkeresés illetékes hatóságtól érkezett, a bűncselekmény jelenségei fennállanak, a bűncselekmény és a nevezett nemzetgyűlési képviselő személye között az összefüggés kétségtelen, zaklatás esete fenn nem forog s ezek alapján javasolja a t. Nemzetgyűlésnek, hogy Jankovich-Bésán Endre gróf nemzetgyűlési képviselő mentelmi jogát ezen ügyben' függessze fel. Elnök; Kíván-e valaki szólni ? (Nem !) Ha senki szólni nem kivan, a vitát bezárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Felteszem a kérdést : méltóztatnak-e a mentelmi bizottság javaslatát elfogadni, igen vagy nem ? (Igen !) Ha igen, kimondom a határozatot, hogy a nemzetgyűlés a mentelmi bizottság javaslatát elfogadja és az előadott ügyben Jankovich-Bésán Endre gróf nemzetgyűlési képviselő mentelmi jogát felfüggeszti. Következik a mentelmi bizottság jelentése izgatás bűntettével és felhatalmazásra üldözendő rágalmazás vétségével vádolt Esztergályos János nemzetgyűlési képviselő mentelmi ügyében. Az előadó urat illeti a szó. Nánássy Andor előadó : T. Nemzetgyűlés ! Esztergályos János nemzetgyűlési képviselő 1924 február 24-én Csepelen az ottani szociáldemokrata párt gyűlésén elmondott beszédében a büntetőtörvénykönyv 172. §-ának második bekezdésébe ütköző és az 1912 : LXIII. te. 19. §-a szerint minüsülő izgatás bűntettét, valamint a bíróság sérelmére az 1914 : XLI. te. 1. §-ába ütköző, a 6. és 9. § szerint hivatalból felhatalmazásra üldözendő rágalmazás vétségét követte el. Emiatt a pestvidéki kir. törvényszék ellene eljárást indított, miértis a budapesti kir. főügyészség kéri nevezett képviselő mentelmi jogának felfüggesztését. A mentelmi bizottság a nevezett nemzetgyűlési képviselő meghallgatása után megállapította, hogy a megkeresés illetékes hatóságtól érkezett, a bűncselekmény jelenségei fenforogni látszanak, a bűncselekmény és a nevezett képviselő személye között az összefüggés nem vitás, a bizottság zaklatás esetét nem látja fenforogni, ennélfogva javasolja a t. Nemzetgyűlésnek, hogy Esztergályos János nemzetgyűlési képviselő mentelmi jogát ez ügyben függessze fel. Elnök : Szólásra következik ? Láng János Jegyző : Rupert Rezső ! Rupert Rezső : T. Nemzetgyűlés ! Annak, hogy egy képviselő mentelmi jogának felfüggesztése tárgyában határozhasson a t. Nemzetgyűlés, feltétele, hogy ismerje azt a büntetendő cselekményt, illetőleg annak tényálladékát, amely felett a határozatot hozza. Ennélfogva elengedhetetlen feltétel, a házhatározat meghozatala előtt, hogy az inkriminált cselekmény annak történelmi elemeivel együtt a jelentésben előadassék, (Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) mert hiszen máskülönben teljes lehetetlenség lelkiismeret szerint is, jog szerint is a felett a kérdés felett határozatot hozni, amelyet nem ismerünk. T. Nemzetgyűlés ! Amikor egy képviselő mentelmi jogának felfüggesztése kérdésében határozunk, mint emiitettem, főfeltétel az, hogy módunkban legyen megítélni, vájjon büntetendő cselekmény forog-e fenn. Ehhez kell a történelmi elemeknek, a tényállásnak teljes ismerete, mert lehetséges az, hogy egy hatóság, vagy valamely biróság idejön, kikéri az illető képviselőt, kéri mentelmi jogának felfüggesztését, amint pl. a jelen esetben is az izgatás büntetendő cselekménye miatt, s mi azokban a kijelentésekben, amelyek vád tárgyává tétetnek, nem látjuk az izgatás büntetendő cselekményének fennforgását, nem találjuk meg annak tényálladéki elemeit. De hogy e felett határozhassunk, hogy ezt kikutathassuk, ismernünk kell magát a tényállást, ismernünk kell azt ugy, amiként pl. az igen t. előadó ur jelentésében Szabó József esetében benne van. Előadja a jelentés a tényállást, hogy Szabó József Homonnay Tivadarnak azt kiáltotta oda : »A kormányfőtanácsosi címért elhagytad és eladtad a pártot és a pártprogrammot!» (Malasits Géza: Igaza van!) Minthogy itt egy tényállást kaptunk, meg tudjuk állapítani, hogy ebben a tényállásban egy büntetendő cselekmény tényálladéki elemei felismerhetők, és abban a helyzetben voltunk, hogy határozhattunk. A Jankovich-Bésán-féle esetben is előadja a jelentés, hogy a hatóság elleni erőszak bűntette abban merült ki, hogy Jankovich-Bésán Endre képviselő ur egy mulatóban ekkor és ekkor egy rendőrtanácsost hivatalos működése közben tettleg bántalmazott. (Az elnöki széket Zsitvay Tibor foglalja el.) Itt is elő vannak adva a történelmi elemek, a tényállás, és mi abban a helyzetben vagyunk, hogy megállapíthatjuk, hogy nincs zaklatás, mert a büntetendő cselekmény ismérvei ebben a tényállásban, ebben a historikumban bennfoglaltatnak. Egészen más az eset ennél a jelentésnél, amelyet most épen tárgyalunk. Itt egyszeiüen csak szakaszokat, jogi minősítést ad elő a jelentés, anélkül, hogy a tényállást ismertetné. Már pedig házszabályszerü feltétele annak, hogy egy ilyen kérdés tárgyalás alá kerülhessen, az, hogy kinyomattassék, amiről szó van. Itt nincs kinyomatva az, amiről szó van, csak az elvont, absztrakt elemeket ismerteti a mentelmi bizottság jelentése, és ott vagyunk, hogy nemcsak mi nem tudjuk azt, hogy ebben a jelentésben tulaj donképen mi van, hogy mi az a tényállás, amely felett határoznunk kell, hanem távolievő képviselőtársaink, akik ezt a nyomtatványt megkapták, s akik azt azért kapják meg, hogy aszerint határozhassák el magukat a tekintetben, hogy megjelennek-e az ülésen vagy sem, résztvesznek-e annak a kérdésnek a vitájában vagy nem, azok sincsenek tájékoztatva és igy a Ház — még ha momentán előadatnék is a tényállás — nincs abban a szabályszerű helyzetben, hogy lelkiismeretesen, a jog szempontjainak és az alkotmánynak, a házszabályoknak megfelelően határozhasson. Én az igen t. előadó ur munkáját és különöNAPLÓ. XXXV. r