Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXV. kötet • 1925. október 14. - 1925. november 6.

Ülésnapok - 1922-448

20 A nemzetgyűlés 448. ülése 1925, évi október hó15-én, csütörtökön. ; Rassay Károly : TV Nemzetgyűlés ! Magához a kérdésnek érdeméhez nem kivánok hozzászólni, csupán az igen t. elnök urnák most elhangzott enunciáoiója kényszerit arra, hogy a, kérdéshez mégis néhány megjegyzést fűzzek. Én a ház­szabály helyes kezelése szempontjából helyesebb­nek tartom, ha az elnök urnák saját elhatározásá­ból nem aíkottatik precedens. Az igen t. elnök nr alkalmazza azokat a szabályokat és azt az eljárást, amit a nemzetgyűlés házszabályai a megfelelő esetre előirnak. Ha pedig az igen t. elnök ur ugj r látja, hogy a házszabálynak hézaga van, ezt ne a saját elhatározásával méltóztassék betölteni, hanem a házszabályok módositása iránt, az ott lefektetett eljárás megindítása iránt in­tézkedni. Meg kell azonban vallanom, hogy én a jelen esetben nem látom alkalmazhatónak azt a 235. §-t, amelyre az igen t. elnök ur utalt, mert e szakasz világos szövegezéséből, értelméből, valamint az annak létrejötte alkalmával lefolyt vitákból, amennyire visszaemlékszem, meg kell állapitanom azt, hogy ez a szakasz csak arra az esetre alkal­mazható, ha az ülés folyama alatt merül fel azon­nali intézkedés szüksége. Márpedig ha at. elnök ur a házszabályoknak azt a hiányát fedezi fel, hogy a sértő inditványok tekintetében a ház­szabályok nem adják meg az elnöknek a vissza­utasítás jogát, akkor ez nem olyan eset, amely az azonnali intézkedés szükségét involválja, hanem olyan, amelynek tekintetében az elnök urnák a házszabály megfelelő módositása iránt kell javas­latot tenni a megfelelő alkotmányos formák között. Amiért tehát én felszólaltam, azt abban össze­gezhetem, hogy nem járulhatnék még hallgatólag sem hozzá ahhoz, hogy olyan házszabálymagyará­zat nyerjen itt hallgatással szankciót, amèly a 235. § keretén belül módot adna a jelen felmerült esetben a többségi házszabályhatározat kiprovo­kálására. A nemzetgyűlés házszabályainak ez a rendelkezése világosan arra az esetre vonatkozik, ha tárgyalásközben merül fel valamely nemzet­gyűlési házszabályszakasznak kétes értelmezése. Ebben az esetben igenis módja van az elnöknek megfelelő módon a Ház határozatát, véleményét provokálni. De olyan esetben, amidőn bár a ház­szabályoknak hiánya fedeztetik fel, de azonnali intézkedés nem szükséges, csak szabályszerű ház­szabálymódositás utján iehet a hézagot a ház­szabályból eltünetni. Elnök : Propper képviselő ur kivan szólni. Propper Sándor : T. Nemzetgyűlés ! Végte­lenül sajnálom, de az elnök ur kijelentései nem hatottak rám megnyugtatóan, azokba belenyu­godni nem tudok. Ismételten kijelentem, az ál­lamfő személyét sérteni nem akartuk, de viszont a nemzetgyűlés, mint szuverén testület bizonyos tekintetben kénytelen ezzel a kérdéssel foglal­kozni. (Várnai Dániel : Joga van ahhoz.) Hogy egyebet ne mondjak, amikor a költségvetésnek a kormányzóságra vonatkozó részét tárgyaljuk, tel­jesen kizárt dolog, hogy a kormányzóságot és a kormányzó személyét a vitába bele ne vonjuk. Lehetnek más kérdések is. Ha a kormányzó fele­lősségéről rendelkező 1920 : I. te, szóbakerül, akkoris vitába vonatik. Nekünk azonban nem ez volt a célunk, hanem az, hogy végre ezt a kér­dést megfelelő módon rendezzük. Ha a sértő kifejezésnek egyszerűen igy való megállapítását elfogadjuk, akkor a jövőben az ellenzéknek akármelyik írására, beadványára, an­nak egy mondatára vagy szótagjára rá lehet húzni ezt a sémát és meg lehet állapitani róla, hogy sértő kifejezést tartalmaz, mert hiszen minden attól függ, hogy ki milyen körben forog, melyik kaszinóban nevelkedett vagy pedig, ha az ellen­zéket ei akarják nyomni, még magas kaszinói nevelés nélkül is akármire rámondhatják, hogy sértő és az okmányt egyszerűen elsülyesztik a nemzetgyűlés papírkosarába. Végtelenül veszedelmes tehát ennek a kér­désnek űyetén való elintézése, Nem nyugodhatunk bele abba sem, hogy az elnök ur a házszabályok szellemét említi és még hozzá a jótékony szelle­mét, mert valamely törvénynek vagy szabálynak a szelleme akkor kerül alkalmazásba, ha a tör­vénynek vagy a szabálynak betűje nem rendel­kezik expressis verbis. Ha a törvény betűje ren­delkezik, akkor a törvény szelleme egy pillanatra hallgatni kénytelen. Ebben az esetben betűszerinti rendelkezés van a 195. §-ban, (Györki ínire : Nem is vitatható!) amely az elnököt arra kötelezi, hogy a törvény­javaslat formájában benyújtott indítványokat nyomassa ki és osztassa szét. Ha pedig már a ház­szabályok szelleménél tartunk, nekem az a szerény nézetem, hogy minden törvényt és minden szabályt a kiterjesztő, nem pedig a megszorító értelemben szabad magyarázni. (Ugy vanl balfelöl.) Ennek a kiterjesztő értelemnek ebben az esetben nem lát­juk nyomát. Különben is, mi nem kérünk kegye­ket. Amennyiben a mi beadványaink, vagy elő­terjesztéseink ezekbe az általunk el nem fogadott és el nem ismert házszabályokba ütköznek, méltóz­tassék csak ugy, amint eddig méltóztatott csele­kedni, a házszabályok értelmében eljárni. (Györki Imre : Lenyaktilózni I) De azt nem tűrhetjük, "hogy a nemzetgyűlés többségi pártja még a saját maga alkotta házszabályokat se tartsa be, és rendszerint ugy ne tartsa be, hogy azt az ellenzék hátrányára magyarázza. Elnök : Rassay Károly képviselő urnák a házszabály 235. §-ára vonatkozó magyarázatára annyit kivánok megjegyezni, hogy a jelen esetben alkalmazhatónak látom a 235. §-t, mert a ház­szabály előre nem látott eseteknél kétségtelen ren­delkezést nem tartalmaz. Már pedig hasonló ese­tekben, ha az irásos beadvány sértést tartalmaz, rendelkezik a házszabály. Itt hiatus van, amelynek pótlására a 235. § alkalmazása volna helyén, de én mégegyszer hangsúlyozom a képviselő úrral szem­ben, hogy épen a kisebbségi jog védelme szempont­jából nem kivánom most, a történt felszólalások után sem a 235. § alkalmazását. Rassay képviselő ur kivan szólani. Rassay Károly : T. Nemzetgyűlés ! Bocsá­natot kérek, hogy mégegyszer igénybeveszem a felszólalás jogát, de ezt oly súlyos kérdésnek tekin­tem, hogy nem mehetek el egyszerűen hallgatással az elnök ur második enunciációja mellett sem. Ha ez a megállapítás, amit az elnök ur most kifejtett, helytálló volna, akkor ki kell jelentenem, hogy a házszabály teljesen labilis materiává lenne. (Ugy vart !) Ez azt jelentené, hogy a 235. § módot nyúj­tana az elnök urnák arra, hogy mindazokban az esetekben, amikor valami hiányát látná a ház­szabályoknak, abban a pillanatban az ülésen meg­kötött hozzászólási lehetőséggel rögtön határoza­tot provokáljon. Engedelmet kérek, — és ezt kije­lentem itt teljes komolysággal — a házszabály­revíziós bizottságnak e szakasz megszövegezésénél nem ez volt a célja, nem ezt akarta, a kifejlődött vita során ilyen gondolatot a bizottság egyhangúlag elutasitott volna magától és ilyent soha magáévá nem tett. Én tehát nem járulhatok hozzá ahhoz, hogy ilyen magyarázattal ilyen eredményhez vezes­sen ez a szakasz. (Györki Imre : Ez a szellem !) Az igen t. elnök ur ebben a ház szabály-magya­rázatában a szakasz további kritériumát mellőzi, ez pedig az lenne, hogy azonnali intézkedés szük­sége forog fenn. Énnek a szakaszba való bevétele világosan azt célozta, hogy amikor az ülés tar­tama alatt merül fel az azonnali intézkedés szük­sége, mert ennek hiánya, a tárgyalás folytatását

Next

/
Thumbnails
Contents