Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXV. kötet • 1925. október 14. - 1925. november 6.
Ülésnapok - 1922-457
•264 A nemzetgyűlés 457. ülése 1925. ott maradtak ki tehát egyesek, ahol a huszévi halászati jogot igazolni nem tudták. Ezen segiteni nem tudunk. Ott, ahol a község ezt igazolta, ott a község ma is a halászati jog birtokában van. (Farkas István : Udvari, Akaii, Aszófő, Tihany, ezek a balatonmenti községek mind kimaradtak, mert ezt a jogot egvik sem tudta érvényesíteni. (Zaj.) Elnök : Csendet kérek. Mayer János földmivelésügyi minister : Abban az esetben, ha azoknak a feltételeknek nem feleltek meg (Farkas István : Mind megfeleltek !), amelyeket a törvény és a végrehajtási utasitás előirt, nem lehet ezért engem felelősségre vonni, vagy szememre vetni azt, hogy nem tartom épségben azoknak a jogát. Ha már 1889-ben, amikor a végrehajtási utasitás megjelent, ezt a jogukat igazolni nem tudták, nem maradhatott épségben a joguk, viszont, akik a huszévi jogot igazolni tudták, azoké tovább is épségben maradt. Ami azt a kifogást illeti, hogy egyesek nem nyertek halászati jogot, erre nézve megjegyzem, hôgy csak a kisemberek szoktak halászni^ míg a jobbmóduak horgászni szoktak. Ami pedig a szórakozásszerü horgászást illeti, azok, akik idegeik csillapítására, vagy más, nem tudom milyen okból akarnak halászni, nem azok az emberek, akikért a képviselő ur lándzsát akar törni, mert ezek, ha szórakozási szempontból óhajtanak halászni, megtalálják a módját, hogy nemcsak halászati engedélyt, hanem vizterületet is szerezzenek maguknak és így jogosan űzhessék a horgászatot. (Varsányi Gábor : Naplopóknak nem kell halászati jog !) A törvényjavaslat novelláris intézkedéseinek indokait az előadó ur olyan részletesen elősorolta, hogy szükségtelennek tartom ezzel tovább foglalkozni, hiszen csak ismétlésbe bocsátkozhatnék, ha ezeket az indokokat én is fel akarnám sorolni. Az előadó ur már teljesen kimerítette mindazokat az indokokat, amelyek a vezetésem alatt álló ministeriumot arra indították, hogy ezeket a novelláris intézkedéseket a törvényjavaslatba belefoglalják. A novella olyan intézkedéseket tartalmaz, amelyek az idők és fejlődés során szükségessé váltak és éppen azért kérem a t. Nemzetgyűlést, hogy azt azt elfogadni méltóztassék. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök : A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Nemzetgyűlést, méltóztatik-e a halászatról szóló 1888. évi XIX. te. módosításáról és kiegészítéséről szóló törvényjavaslatot, általánosságban, a részletes vita alapjául elfogadni, igen, vagy nem? (Igen ! Nem !) Kérem azokat a képviselő urakat, akik a javaslatot általánosságban, a részletes vita alapjául elfogadják, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Többség. (Propper Sándor : Mind a heten elfogadták !) A nemzetgyűlés a javaslatot általánosságban, a részletes vita alapjául elfogadta. Következik a részletes tárgyalás, elsősorban a törvényjavaslat címe. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a törvényjavaslat címét felolvasni. Petrovits György jegyző (olvassa a törvényjavaslat címét és 1—30 §-ai7, amelyek észrevétel nélkül elfogadtatnak.) Elnök : Ezzel a törvényjavaslat ugy általánosságban, mint részleteiben letárgyaltatván, annak harmadszori olvasása iránt napirendi javaslatom során fogok javaslatot tenni. Ki fogom hirdetni a megüresedett bizottsági tagsági helyekre, valamint az újonnan alakított közegészségügyi bizottságba történt választás eredményét. Beadatott összesen 66 szavazat. Ebből esett a közegészségügyi bizottságba történt választásnál Alföldy Bélára 66, Barla-Szabó Józsefre 66, Bárány Sándorra 65, Bessenyey Zeévi október hó 30-án, pénteken. nóra 66, B. Bottlik Istvánra 66, Csilléry Andrásra 66, Éhn Kálmánra 66, Homonnay Tivadarra 64, Jászai Samura 66, Kálmán Jenőre 66, Kéthly Annára 66, Lévay Mihályra 66, Lovász Jánosra 66, Lukács Györgyre 66, Oberhammer Antalra 66, Pakots Józsefre 66, Pintér Lászlóra 66, Szabó Istvánra (sokorópátkai) 66, Szakács Andorra 66, Zeőke Antalra 41, Horváth Zoltánra 25 szavazat. Ennek folytán a felsorolt képviselő urakat, Horváth Zoltán képviselő ur kivételével, a közegészségügyi bizottság megválasztott tagjainak jelentem ki. Az I. számú bíráló-bizottságba megválasztatott Rubinek István 65 szavazattal, az igazságügyi bizottságba Kálmán István 66, Bartos János 65 szavazattal, a kérvényi bizottságba Bárány Sándor 65, Homonnay Tivadar 65 szavazattal, a mentelmi bizottságba Herczegh Béla 66 szavazattal, a közlekedésügyi bizottságba Bessenyey Zénó 66 szavazattal, a számvizsgáló-bizottságba Homonnay Tivadar 65 szavazattal, a zárszámadási bizottságba Kálmán István 66 szavazattal. A felsorolt képviselő urakat ennélfogva a megfelelő bizottságok megválasztott tagiainak jelentem ki. Rubinek István képviselő urnák, mint aki az első bíráló-bizottság tagjává megválasztatott a házszabályok 35. §-ában előirt esküt kell letennie. Felkérem a képviselő urat, hogy az eskü, letétele céljából a terem közepére lépni szíveskedjék. (Megtörténik.) Kérem a jegyző urat, szíves kedjék az eskü szövegét felolvasni. Petrovits György jegyző (olvassa az eskü szövegét. Rubinek István leteszi az esküt.) Elnök : Napirend szerint következik a burgonyarák és a kolorádó-bogár, valamint a burgon3^atermesztést veszélyeztető egyéb betegségek behurcolásának és elterjedésének megakadályozásáról szóló törvén3 T javaslat (írom. 941, 959) tárgyalása. Az előadó urat illeti a szó ! Neuberger Ferenc : T. Nemzetgyűlés ! (Halljuk ! Halljuk !) Van szerencsém tisztelettel kérni a t. Nemzetgyűlést, hogy a burgonyarák és a kolorádó-bogár, valamint a burgonyatermesztést veszélyeztető egyéb betegségek behurcolásának és elterjedésének megakadályozásáról szóló javaslatot elfogadni méltóztassék. A törvényjavaslat beterjesztését indokolja az, hogy burgonyatermelésünket, vagyis a szegény emberek kenyerét, legfontosabb népeledelünket rendkívül nagy veszély fenyegeti két parazita alakjában. (Zaj. — Halljuk ! Halljuk ! — Felkiáltások balfelöl : Csendet kérünk !) E két parazitának egyike a burgonj-arák, másika a kolorádó-bogár. (Rupert Rezső : A harmadik a Bethlen-kormán}^ Î — Derültség a szélsőbaloldalon. — Felkiáltások jobbfelől : Nagyon szellemes !) • A burgonyarák előidézője egy gomba. Ez a gomba a burgonya földalatti részeiben, a burgonyagumón és a földalatti szárakon élősködik. A gomba hatására a burgonyán torzképződmények, dudorok fejlődnek, amely dudorok spongyaszerüvé lesznek barnaszinüek s végeredményben a burgonya porszem tömeggé esik szét, a föld alatt. (Az elnöki széket Huszár Károly foglalja el.) A veszélyt fokozza, hogy a gomba spóraképződményei a talajba kerülve azt megfertőzik és az ilyen fertőzött talajban évek hosszú során keresztül nem lehet burgonyát termelni. A betegség nem hosszú ideje ismeretes. Nagj T obb mérvben az 1890—1900-as években lépett fel Amerikában, majd Angliában, ujabban a kontinensen Németországban, Hollandiában és Belgiumban, a legújabb időkben pedig tőlünk északra és északnyugatra, Csehországban és Lengyelországban. Imminens a veszély, hogy e közeli
