Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXV. kötet • 1925. október 14. - 1925. november 6.

Ülésnapok - 1922-448

18 A nemzetgyűlés 448. ülése 1925. viselő urnák a melléjeszólásra. A szólás- és véleményszabadságot nálam senki jobban nem tiszteli és ezért senki többet nem szenvedett és harcolt, mint én. Teljes mértékben tisztelem Huszár Károly képviselőtársam szólás- és véleményszabadságát is, azonban sokkal egyszerűbb lett volna, hogyha ő mindazt, amit elmondott, ugy mondta volna el, hogy előzőleg lemondott voina alelnöki tisztéről és mint egyszerű képviselő kelt volna fel azokról a padokról. (Zaj.) Mert ha Belgiumban a katholikus pártok nem halálos ellenségei a szociáldemokratáknak és ha Németországban sem azok, sőt együtt tudnak dolgozni és kormányozni a szociáldemokratákkal a centrumban, nem tudom belátni, miért kell, hogy Magyarországon halálos ellenségei legyenek egymásnak. Ámha önök halálos ellenségnek is tekintenek minket, mi mégis élünk, vagyunk és leszünk, és egyáltalában nem törődünk ezzel. (Helyeslés a szélsőbaloldalon. — Mozgás és zaj a jobboldalon és a középen.) De miről van szó ebben a kérdésben? És itt ne tessék melléje beszélni. Én azt mondtam, hogy aki halálos ellensége a szociáldemokrata pártnak, az nem lehet pártatlan elnök. (Ugy van! Ugy van! a szélsőbaloldalon. — Taps. — Zaj és mozgás a jobboldalon és a középen.) Arról beszéltem, hogy aki felül az elnöki magas pulpitusra, az legyen pártatlan elnök, az előtt ne legyen senki halálos ellenség, az előtt az elnök előtt nincs jóbarát, nincs semmi sem. (Ugy van! Ugy van! a szélsőbaloldalon,) T. Nemzetgyűlés ! Én tehát nem kivánok semmi egyebet, minthogy a házelnöknek ne legyenek halálos ellenségei. Az a házelnök, akinek egypár halálos ellensége van, hagyja ott a tisztét, amelyet tárgyilagosan betölteni nem tudhat. Én tehát ezt kivánom : a pártatlanságot. Ennek a kérdésnek ne tessék melléje beszélni. Dacára Huszár Károly t. képviselőtársam fulmináns felszólalásának, tartozom kijelenteni, hogy továbbra is a legmesszebbmenő bizalmatlansággal viseltetünk iránta. (Ugy van ! a jobboldalon. — Zaj a szélsőbaloldalon és a középen.) Huszár Károly : Személyes kérdésben kérek szót. Elnök : A szó a képviselő urat megilleti. Huszár Károly : T. Nemzetgyűlés ! Méltóztattak látni, hogy az egész ország szine előtt, úgyszólván az egész magyar közvélemény előtt kijelentettem, hogy : nem azt mondottam sárvári beszédemben, hogy én egyéneknek, személyeknek vagy a szociáldemokrata frakciónak, vagy egyes szociáldemokrata képviselőknek, vagy egyes szo ciáldemokrata munkásoknak vagyok halálos ellensége ; aki azt állítja rólam, az nem tudja, mit beszél, mert ez az én lelkületemtől, egész világfelfogásomtól távol áll. Azt a jogot azonban semmi körülmények között nem hagyom magamtól eldisputálni, hogy azok után, amik az országban történtek, ha az én kerületemben vagy bárhol megjelenek, a kommunizmusról a magam véleményét, mint elméletről el ne mondjam. (Helyeslés a jobboldalon és a középen.) Ez történt, semmi más. Ha többet állítanak, az mind valótlanság, hazugság és ráfogás. Nagyon kérem, hogy méltóztassanak az én nyilatkozatomnak ezt a részét elfogadni és tudomásul venni. Amikor az az oldal volt elégedetlen velem, amikor itt voltak elégedetlenek velem, — hivatkozom erre, itt vannak ezen az oldalon azok a képviselő urak, akik elégedetlenek 'voltak — mentem a magam utján, mentem nézetem szerint a teljes objektivitás utján, ahogy ember csak objektiv lehet. Ettől ezentúl sem fogok eltérni ést nem fog ettől eltéríteni az sem, ha most már ismételt nyilatkozatom dacára a túloldalon nem méltóztatik tudomásul venni az igazságot. Az igazság évi október hó 15-én, csütörtöhön. pedig az, hogy nem emberekről, hanem világelméletekről beszéltem, és az eszmei harcban magamat elnémítani akkor sem engedném, ha az egész Ház bizalma elfordulna tőlem. (Helyeslés jobbról és a középen. — Zaj a szélsőbaloldalon. — Propper Sándor : A házszabályokhoz kérek szót !) Elnök : Tessék ! Propper Sándor : T. Nemzetgyűlés ! Legyen szabadjon néhány szóval, miután épen szónál vagyok Huszár Károly t. képviselőtársam szavaira reflektálnom. (Mozgás.) Elnök : A képviselő urnák kizárólag a házszabályokhoz van joga szólni. Propper Sándor : A házszabályok alkalmazásáról Kivánok beszélni. Elnök : Melyik szakasz alkalmazásáról ? (Zaj.) Propper Sándor : Általánosságban kivánok szólani a házszabályok alkalmazásáról. Elnök : A képviselő urnák meg kell jelölni a szakaszt, amelyhez szólni kivan. Propper Sándor : Tudomásul veszem, mert hiszen védtelen vagyok ezzel szemben. Elnök : A képviselő ur nem védtelen, mert a képviselő urnák kötelessége a házszabályokat ismerni épugy, mint az elnöknek. Az elnök pedig nem térhet el senki miatt a házszabályoktól. (Helyeslés a jobboldalon és a középen.) Propper Sándor : Általában akartam néhány mondatot mondani. Ettől most elállók, azonban méltóztassanak megengedni, hogy egy másik kérdést tegyek szóvá a tegnapi elnöki előterjesztésekkel kapcsolatban. A tegnapi elnöki előterjesztéseket a nemzetgyűlés általános érdektelensége között terjesztette elő az elnök ur. A nemzetgyűlés a viszontlátás mézes perceit élte, senki sem figyelt oda és igy nem reflektálhattunk egy szerintem súlyos tévedésre, amely a tegnapi elnöki előterjesztésekben foglaltatik. Az elnök ur többek között, az elnöki előterjesztések között jelentette a nemzetgyűlésnek, hogy Peidl Gyula képviselő ur folyó évi június 9-én törvényjavaslat formájában szerkesztett indítványt jegyzett be az alkotmányosság helyreállításáról és az állami főhatalom gyakorlásának ideiglenes rendezéséről szóló 1920 ; I. te. módosításáról és az államtanács szervezéséről. Eddig rendben van, most, igy folytatta az elnök ur, «minthogy az indítvány indokolása egyrészt sértő kitételeket tartalmaz, másrészt olyan módon foglalkozik az államfő személyével, amely az államfő személyének a vitába való bevonásával járna, a házszabályok 197. §-ának negyedik bekezdésében foglaltak "analógiájára ugy intézkedtem, hogy az indítvány indokolásának kinyomatása mellőztessék« . T. Nemzetgyűlés Î Eltekintve a dolog érdemétől és attól, hogy minden törvényjavaslathoz indokolás jár, eltekintve attól, hogy az indokolásban nem akartuk az államfő személyét sérteni és a vitába nem akartuk az államfő személyét jobban belevonni, mint a tárgy maga megköveteli, az elnök ur eljárása egyenesen házszabályeilenes, a házszabályokba ütközik, azokba a házszabályokba, amelyeket az igen t. Nemzetgyűlés csonka korában az ellenzék távollétében hozott (Felkiáltások jobb felől : Miért nem volt itt ?), amelyről mi több izben kijelentettük, hogy azt magunkra nézve erkölcsileg kötelezőnek el nem ismerhetjük. De még abban a csonka nemzetgyűlésben létrejött házszabálynak sem felel meg az az előterjesztés, amelyben"tegnap ezzel az üggyel kapcsolatban az elnök úrtól részünk volt. A hivatkozott 197. § 4. bekezdése az interpellációkról szól. (Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Azért olvasom fel, hogy teljesen tisztán álljon a t. Nemzetgyűlés előtt. Azt mondja (olvassa) : »A házszabályoknak meg nem felelő, sértő kifejezést tartalmazó, végül azo-