Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXV. kötet • 1925. október 14. - 1925. november 6.

Ülésnapok - 1922-455

À nemzetgyűlés 455. ülése 1925. indítvány beterjesztését (olvassa) : »Indítványozom, hogy a nemzetgyűlés küldjön ki parlamenti vizs­gálóbizottságot báró Petricsevicli-Horváth Emil államtitkárnak, a Magyarság című napilap 1925 október 28-án megjelent számában foglalt vádak és általában az állami építkezésekkel kapcsolatos súlyos vádak tisztázása tárgyában.« Elnök: A képviselő urnák most előterjesztett indítványa nem házszabályszerü és ezt szavazás alá nem bocsáthatom. A népjóléti minister ur kivan szólni! Tass József népjóléti és munkaügyi minister : T. Nemzetgyűlés ! Mielőtt az interpellációban fog­lalt hat kérdésre röviden megadnám a választ, méltóztassék megengedni, hogy általánosságban ki­térjek az itt érintett kérdéseidre. Az interpelláló képviselő ur egészen mérsékelt hangú — ezt el kell ismernem — interpellációjában egyetlenegy nagyobb hibába esett, t. i. nem optikai, hanem logikai csalódásba, mert hiszen kész és bebizonyí­tott tén3 T eknek fogad el és állit elénk olyan dolgo­kat, amelyekre vonatkozólag ő maga is interpellál, tehát felvilágosítást kér. Hiszen, ha olyan nagyon bizonyos volna dolgában, akkor nyilvánvalóan más utat választolt és választhatott volna azoknak a kérdéseknek megoldására, amelyeknek adatai hozzá elérkeztek. Tehát kifogásolnom kell a t. képviselő ur előadásában azt, hog3 r bebizonyitott­nak és tényeknek vett olyan dolgokat, amelyek egyáltalán nincsenek bebizonyítva. Erre majd később rá fogok térni. Hozzám azt a felszóiitást intézte a t. képviselő ur, hogy helyezkedjem a legrigorózusabb igazság álláspontjára. Megnyugtathatom a t. képviselő urat, hogy természetesen hajlandó vagyok a legrigoró­zusabb igazság álláspontjára helyezkedni, csak azt kérem t. képviselőtársamtól is, hogy azután ő maga is üsse össze a bokáját és álljon haptákba az igaz­ság előtt, amint ez tökéletesen ki fog derülni. Amint ismerem a kérdésnek anteaktáit, bátor vagyok megemlíteni, hogy az állami lakásépítési akciónak vezetésére, technikai ellenőrzésére, lebo­nyolítására, még a háborús években külön szerv alakíttatott, amelynek Lakásépítési Ministeri Biz­tosság volt a neve. (Rothenstein Mór : Elég hosszú cím !) Nem félek attól, hogy elég iiosszu a cím, mert például Rothenstein igen t. képviselőtársam memóriája feltétlenül hosszabb, mint ez a cím, hiszen ezt a kétségkívül hosszabb címet, hogy Magyar­országi Szociáldemokraták Pártja sohasem felejti el. A memóriája tehát elég hosszú. (Derültség. — Peyer Károly : Rosszul tetszett idézni, mert nem ez a hivatalos cím !) Elnök : Csendet kérek I (Peyer Károly : Az egy­ségespárt már el is felejtette a címét, olyan hosszú ! — Derültség és zaj.) Csendet kérek, képviselő urak, különben kénytelen leszek a folyton közbeszóló képviselő urakat névszerint megnevezni. (Halljuk ! jobb felől.) Tass József népjóléti és munkaügyi minister : A Lakásépítési Ministeri Biztosság a kereskedelem­ügyi ministerium keretében volt szervezve és ha jól emlékszem, 1923 májusában, tavaszi időben kapcsoltatott át szervezetének érintése nélkül a népjóléti ministerium keretébe, ugy, hogy azért státus szerint bent maradt az eredeti tárcában, a kereskedelemügyi ministeriumban. Ez a szerv van megbízva azzal a feladattal — mivel szakerőkkel, mérnökökkel, technikusokkal rendelkezik — hogy amennyiben állami házépítésről szó van, azt elejé­től fogva egészen a megvalósításig előkészítse, azután a megvalósítást ellenőrizze és a leszámolást állami számvevőség figyelembevételével megejtse. így tehát két megjegyzést kell tennem arra a beállításra, arra a felfogásra, amellyel az interpel­láló t. képviselő ur a felelősség kérdését kezeli. évi október hó 28-án, szerdán. 233 T. i. a felelősség kétségkívül az enyém mint minis­téré. Ez az egyik megjegyzésem. A" másik megjegy­zésem az, hogy mivel mérnök nem vagyok, ennek következtében természetesen egyrészt a lakásépí­tési állandó ministeri biztosságnak szakértelmét használom fel ezeknek az akcióknak lebon} r olitá­sára, másrészt pedig hogy a főváros, valamint az é.rdekelt ministeriumok, de azonkívül a mérnöki kar is valamiképen résztvegyen ugy a tervezésben, mint az ellenőrzésben és a megvalósítás folyama­tában is : a pénzügyministerium, a kereskedelem­ügyi ministerium, azonkívül a székesfővárosi köz­munkák tanácsa, maga a székesfőváros és még néhány neves építész is (Kabók Lajos : Egy pár kefegyáros) résztvesz abban a tanácsban, amely ezeket a kérdéseket hivatott elbírálni. Kérném tehát, méltóztassanak ebből a szemszögből tekin­teni a dolgokat akkor, amikor a felelősség kérdé­séről szó van egy olyan problémánál, amely eminen­ter szakkérdés. Ezek után legyen szabad áttérnem az interpel­láció egyes pontjaira. (Halljuk ! balfelöl.) Az első pontban azt kérdezi tőlem a t. interpelláló képvi­selő ur, hogy van-e arról tudomásom, hogy magán­vállalatoknál iégköbméterenkint az építkezés 333.000 koronába kerül, míg a Bethlen-udvar építési költ. sége megközelíti Iégköbméterenkint az egy milliót. Erre a válaszom az, hogy erről nekem nincs tudomásom. Először nincs tudomásom arról, hogy magán vállalkozóknál tényleg 333000 koronába kerülne úgynevezett Iégköbméterenkint ugyanolyan kivitel­ben, megvalósításban a munka, másrészt nincs tudo­másom arról, hogy a Bethlen-udvar építési költsége Iégköbméterenkint megközelítőleg egy millió koro­nába került volna. Ellenben tudomásom van arról, hogy a Bethlen-udvar építési költsége Iégköbméte­renkint 693.000, mondjuk kerek számban : 700.000 koronába került. Erre vonatkozólag legyen szabad megemlítenem, hogy ugyanabban az időben történtek építkezések hasonló magvalósitási stílusban a Ganz és Társa bérháza 700 000 koronával, a Magj^ar Általános Hitelbank bérháza 094.000 koronával, az Angol­Osztrák Bank bérháza 700.000 koronával, a Salgó­tarjáni Kőszénbánya R, T. bérháza egy millió koro­nával, Budapesti Székesfővárosi Közlekedési R. T. bérháza 770.000 koronával, a Pesti Magyar Keres­kedelmi Bank bérháza 763.0D0 koronával ugyancsak Iégköbméterenkint. Ha tehát én ezeket az adatokat, amelyeket rendelkezésemre bocsátott a lakásépítési miniszteri biztosság, összehasonlítom azzal a 693.000 koronával, amelybe szigorolás eredménye képen került tényleg Iégköbméterenkint a Bethlen-udvar építése, meg kell állapitanom, hogy a t. képviselő urnák az a beállítása, mintha itt túlságos gondat­lanság, illetőleg az állam pénzének mintegy pazar­lása történt volna, nem felel meg a valóságnak. Lehetett volna talán 693.000 korona alá szorítani Iégköbméterenkint az építési költségek egységárát, azonban, — amit elvett különben előlem már válasz­ként a t, interpelláló képviselő ur, —• az a körül­mény merült fel a fundamentumásás alkalmával, hogy mozgó, 6 vagy 7 méter vastag homokrétegre bukkantak, és azonkívül vagy 8—10 szökőár vagy szőkőpatak, — nem tudom, hogy ez a hivatalos neve, — mutatkozott a telek területén. T. képviselőtársam emiitette ugyan, hogy erre vonatkozólag már geológiai szakvélemények voltak a székesfőváros megfelelő ügyosztályának. Arról én is tudok, hogy a székesfővárosnál nemcsak a Tabánnak, hanem a Duna mindkét parija területé­nek ilyen geológiai átdolgozása megvan. Ez azon­ban nem jelenti azt, hogy egy telekre vonatkozólag meg lehetne állapítani e szakvélemény alapján, hogy azon a telken van-e ilyen úgynevezett mozgó homokréteg. (Baticz Gyula : Építésznek tudnia

Next

/
Thumbnails
Contents