Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXV. kötet • 1925. október 14. - 1925. november 6.

Ülésnapok - 1922-455

206 A nemzetgyűlés 455. ülése 1925, a törvényjavaslatra vonatkozólag a sürgősséget kimondani, igen vagy nem? (Igen !) Ha igen, ilyen értelemben mondom kJ a határozatot. Napirend szerint következik a Déldunavidéki helyiérdekű vasutak Magyarország területén maradt vonalának üzembentartására alakult Baja— Gara—Országhatárszéli helyiérdekű vasút részvénytársaságról szóló törvényjavaslat tárgyalása. Az előadó urat illeti a szó. Buday Dezső előadó : T. Nemzetgyűlés ! A kereskedelmi minister ur a Déldunavidéki helyiérdekű vasutak Magyarország területén maradt vonalának üzemben tartására alakult Baja—

Gara— Országhatárszéli helyiérdekű vasút részvénytársaságról törvényjavaslatot terjeszt elő a nemzetgyűlésnek, amelyben a nemzetgyűlés jóváhagyását kéri azon intézkedéseihez, amely szerint a Déldunavidéki helyiérdekű vasutak részvénytársaságnak a Bajától Gara—Országhatárszélig vezető vonalrész elidegenítését megengedve, e részvénytársaságot az elidegenített vonalrész üzemben tartásának kötelezettsége alól felmentette és az üzembentartásra alakult Baja—

Gara—Országhatárszéli helyiérdekű vasút részvénytársaság részére az uj engedélyokiratot kiadta. T. Nemzetgyűlés ! A trianoni határ megvonása következtében a Déldunavidéki helyiérdekű vasút részvénytársaság vonalaiban is szelekció következett be. Ugyanis a Déldunavidéki helyiérdekű vasutak részvénytársasága vonalait két vonal képezte. Az egyik a Bács—Feketehegy— Palánkai vonal teljes egészében jugoszláv területen maradt, a Baja—Zombor-—Újvidéki vonalnak pedig túlnyomó része esik jugoszláv területre, úgyhogy az összesen 183 kilométert kitevő vonalból magyar területen csupán 19 km. maradt. Ennek a 19 km.-nek a további üzemben tartása nemcsak a Baja környékbeli lakosságnak érdeke, hanem általában közérdekűnek minősithető. Épen azért a kereskedelemügyi minister ur akként intézkedett, hogy egyrészt a jogviszony dolgában, másrészt ezen volnalrész üzembentartása tekintetében a jelenlegi helyzethez képest uj intézkedések történjenek. Az 1008. évi XXXV. te. értelmében az engedélyokirat, amely a Déldunavidéki helyiérdekű vasutak részvénytársaságnak az emiitett 183 km. vonalrész üzembentartását biztosította, egy függelékkel van ellátva, amelynek értelmében ezen vasút 10 km.-nyi része a további üzletviteltől felmentést nyer és

r a Baja—

Gara—Országhatárszélig terjedő vonalra újonnan alakult részvénytársaság nyer egy külön kiadott okiratban felhatalmazást a további üzletvitelre nézve. Az illető részvénytársaság a maga részéről a helyiérdekű vasutakra vonatkozó törvény alapján az illetékmentességet kéri mindazon szerződésekre nézve, amelyek ezen ügy továbbvitelére okvetetlenül szükségesek. A kereskedelemügyi minister ur, miután más célszerű megoldást nem látott és miután ez a kérelem megegyezik a helyiérdekű vasutak részére alkotott törvények szellemével, azt javasolja, — miután a pénzügyi és közlekedési együttes bizottság ülésében a törvényjavaslat elfogadtatott, — hogy méltóztassék ezt a törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni. Tisztelettel kérem a magam részéről is, hogy a törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni méltóztassanak. (Helyeslés.) Elnök : Szólásra következik ? Bodó János jegyző : Hegymegi Kiss Pál 1 Hegymegi-Kiss Pál : T. Nemzetgyűlés ! A tegnapi napon Kabók Lajos igen t. képviselőtársam és a ministerelnök ur között vita volt arra nézve, hogy miért tárgyal a nemzetgyűlés ilyen apróbb javaslatokat. A ministerelnök ur azt mondotta, hogy mi egy pártközi értekezleten tudomásul évi október hó 28-án, szerdán. vettük a kormánynak azt az eljárását, amely a nemzetgyűlés munkaprogrammjára vonatkozik. Tisztelettel meg kell jegyeznem, hogy mi az elnök ur által meghivatvaarra az értekezletre, ahol erről a javaslatról is volt szó, meghallgattuk a ministerelnök ur nyilatkozatát, amelyben közölte velünk, hogy mi a parlament munkaprogrammja. Egyet feltétlenül helyeseltünk benne azt t. i., hogy költségvetést hoz a ministerelnök ur a Ház elé, azonban ennek a munkaprogrammnak tartalmára nézve nem nyilatkoztunk, inkább a hiányokat emiitettük fel, sőt Peidl Gyula igen t. képviselőtársam meg is emiitette, hogy szociális programm nincs benne és amint bejöttünk a nemzetgyűlésbe, az ellenzék az első napirendi vitánál előterjesztette idevonatkozó követeléseit. Ez a törvényjavaslat, amellyel most foglalkozunk, egy apró törvényjavaslat, amellyel a minister ur a trianoni béke következményeként beállott tényleges helyzetet kívánja rendezni. Arra vonatkozólag egyáltalában nem lehet kifogásunk, hogy a most már tőlünk idegen érdekeltségtől a gara—bajai vasút tulajdonjogát átveszi és mint tudom, Herczog össze is vásárolta ezeket az elsőbbségi kötvényeket s ennekfolytán az uj vonalrészre egy uj társaságot létesítenek, amely társaság ezt a vonalrészt az államvasutak üzletrendezésében működteti. Az ellen sem lehet kifogásunk, hogy azokat az illetékmentességeket, amelyeket az ilyen társaságoknak meg szoktak adni, megadják. Szóval a törvényjavaslatot, minthogy ez a tényleges helyzetet rendezi, elfogadjuk. Engedje meg azonban a kereskedelmi minister ur, hogy négy szempontból figyelmeztessem ennek a Bácskavidéknek a nyomorúságára, először azért itt a nemzetgyűlés színe előtt, mert tegnap amikor ezt a javaslatot tárgyaltuk a bizottságban nem volt szerencsénk a kereskedelmi minister úrhoz, másrészt, mert a minister ur épen Baja városának a képviselője, így Baja környékének érdekeit különlegesen kell hogy szivén viselje, azonkívül az államvasutak legfőbb felügyelőhatósága és jelenleg épen a külügyeket is vezeti. T. Nemzetgyűlés ! A megmaradt Bácskában három ilyen szerencsétlen vasút van : a katymári vonal, a garai és a hercegszántói vonal. Ezeket a trianoni békekötés folytán elvágták ugy, hogy a vidék gazdaságilag tulaj donképen rendkívül nehéz helyzetbe jutott. Az életér Zombor és a délvidék felé el van vágva s ennek következtében feltétlenül Baja körül kell csoportosulniuk és Baja városa lesz az, mely ennek a vidéknek gazdasági forgalmát lebonyolítja. (Meskó Zoltán : Ugy van !/ Én nagyon kérném a kereskedelmi minister urat, hogy méltóztassék egyszer a vasúti menetrendeket megvizsgálni és meggyőződni arról, hogy a közlekedési viszonyok, melyek Baja és Budapest, valamint Baja és az említett községek között vannak, milyen mizerábilisak. Méltóztassék ezeket ugy rendezni, hogy a gazdasági forgalom követelményének jobban megfelelhessenek. Azonkívül a minister úrhoz, mint külügyministerhez is volna egy igen tiszteletteljes kérésem. Ámbár elismerjük a nehézségeket, amelyek Jugoszláviával szemben fenforognak, abba nem nyugodhatunk bele, hogy ez a vidék tulajdonképeni életerejétől, a déli részektől el legyen vágva. Mondom, elismerem, hogy a kormánynak nehézségei vannak, de mégis azt várnám a minister úrtól, hogy ebben az irányban megfelelő szerződések megkötése iránt méltóztassék a kezdő lépéseket megtenni, hogy az a nehéz helyzet, amelyben jelen, leg ennek a vidéknek a lakossága van, megszűnjék. Ezeket kívántam elmondani, egyébként a törvényjavaslatot elfogadom. (Helyeslés.) Elnök : Szólásra következik? Bodó János jegyző : Kabók Lajos !