Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXV. kötet • 1925. október 14. - 1925. november 6.

Ülésnapok - 1922-453

186 A nemzetgyűlés 453. ülése 1925, évi október M 23-án, pénteken. jgen helyes, üdvös, szükséges és nézetem szerint felbecsülhetetlen értékű lépést, ugy meg fogja találni a többi munkáskategóriákra vonatkozólag is. A törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadom. (Helyeslés és taps a jobboldalon és a középen.) Elnök : Szólásra következik? Perlaki György Jegyző" : Senki sincs felirat­kozva. Elnök : Szólásra senki feljegyezve nem lévén, kérdem, kiván-e valaki szólani? (Nem !) Ha senki sem kivan szólani, a vitát bezárom. A népjóléti minister úr kivan szólani. Vass József munkaügyi és népjóléti minister : T. Nemzetgyűlés ! Köszönetet kivánok mondani a nemzetgyűlés ama tagjainak és pártjainak, akik és amelyek résztvettek ennek a törvényjavaslatnak általános vitájában ; különösen azért -— és nem minden megindultság nélkül — hogy egy szociális gondolat elbírálásánál és megfogásánál, mint Huszár Károly igen t. képviselőtársam megálla­pította, tökéletes egyetértés mutatkozik a nemzet­gyűlésnek egyébként politikai tereken annyira széttagolt egészében. Ez mindenesetre nekem és a kormánynak nagy buzdítás abban az irányban, hogy bizalommal és reménykedéssel léphetünk a nemzetgyűlés elé szociálpolitikai jellegű, vagy pedig az eg'ész társadalmat szociális módon érdeklő gondolatokkal és javaslatokkal. Nem kivánok arról nyilatkozni, hogy minő stádiumban vannak gondolatok és tervek, melyek itt a különböző hozzászólásokban ugy a szociál­demokrata képviselő urak részéről, valamint leg­utóbb Huszár Károly t. barátom felszólalásában emiittettek. Legyen szabad csak annyit megemlí­tenem, hogy a szociális jogok és kötelességek kodi­fikálásának gondolata nem uj, sem azoknál, akik ezt felvetették, sem nálam és nálunk, akik részére a gondolat fel vettetett. Mindenesetre törekszünk arra, — anélkül, hogy Ígéretet tennék, mert hiszen megígértem, hogy sohasem fogok többet ígérni (Derültség) — hogy ezen a téren a szükséges lépések megtörténjenek. (Helyeslés a jobboldalon.) T. Nemzetgyűlés ! Át kell térnem egy szóval arra, amit Kiss Menyhért t. képviselő ur emiitett. Q t. i. azt sürgette tőlem, hogy emelkedjem fel a saját — gondolom, igy emiitette — hivatásom magaslatára azzal, s erre vonatkozólag határozati javaslatot is nyújtott be, hogy a mezőgazdasági munkásság betegségbiztosításáról javaslatot hoz­zak, valamint hogy baleseti járulékaikat valori­záljam. Én nagyon szívesen felemelkednék erre a magaslatra, (Farkas István : De a nagy agráriusok nem engedik !) azonban azt kell kérnem a t. kép­viselő úrtól, hogy ő viszont emelkedjék fel a kép­viselői jólinformáltságnak arra a magaslatára, hogy mielőtt határozati javaslatot nyújt be a népjóléti ministerhez, győződjék meg arról, hogy ez az egész munkaterrénum — sajnálatomra mondom — a földmivelésügyi ministeriumhoz tartozik. Nekem tehát egyelőre — nem lévén ez a munkaterület az én ministeriumomba beosztva •— ehhez a kérdéshez hozzászólnom nem lehet. Még egy megjegyzésre vagyok kénytelen re­flektálni. Kiss Menyhért t. képviselő ur azt mon­dotta, hogy nyilatkozatok történtek, melyek sze­rint a szociális törvényjavaslatok egész özöne fog a nemzetgyűlés elé terjesztetni. Hát én nem tudom, hogy ilyen nyilatkozatok történtek-e, (Kiss Meny­hért : Kormánylapok hozták !) egy azonban egé­szen bizonyos. Ha az ő megállapítása helyes, hogy a javaslatok özöne helyett csak ez a kis csepp jött be, akkor az én megállapításom is helyes, hogy t. i. a javaslatok özöne helyett tisztelt képviselő­társam szóözöne mindenesetre beérkezett. (Derült­ség és taps a jobboldalon és a középen.) Kiss Menyhért : Félreértett szavaim helyre­igazítása címén kérek szót. Elnök : A képviselő urnák kivételesen meg­adom a szót. Kiss Menyhért : T. Nemzetgyűlés ! Én olyan komolyan szóltam hozzá a törvényjavaslathoz,. (Felkiáltások a jobboldalon : Nem vettük észre 1) sőt megszereztem önmagamnak és a minister urnák azt az örömet, hogy el is fogadtam a javaslatot, hogy nem érdemlem meg azt, hogy amikor ezt a cseppet az özönnel szembeállítottam, a minister ur ezt arra használta fel, hogy személyeskedvén, ezzel a cséppel az én szóözönömet állította szembe. (Zsirkay János : A népjólét jó hangulatban van. Ez csak jó jel.) Ismétlem azt, hogy a kormány­lapok (Felkiáltások a jobboldalon : Hol vannak ? Melyek azok ?) a nyár folyamán villámlás és ég­zengés közt jelentették be . . . (Felkiáltások a jobb­oldalon ; Melyek azok a lapok ?) A kormány által támogatott, kormánypárti politikát valló újságok, amelyek arról írtak, hogy a népjóléti minister ur a szociális törvények egész özönét fogja majd a nemzetgyűlés elé hozni. (Peidl Gyula : A szociális törvényhozás korszakáról olvastunk. Emlékeztetem a minister urat, hogy ő is annyira tudatában van annak, hogy szociális reformokkal kell idejönnie, hogy a legutóbbi indem­nitási vita alkalmával épen az én javaslatommal kapcsolatban kijelentette, hogy ministeriumának a címét is megváltoztatja és azután nem népjóléti és munkaügyi ministerium, hanem szociális minis­terium lesz belőle. Mindezt egybeállítva, az én jóhiszeműsége­met sem szójátékkal, sem pedig mellékgondolatok­kal nem engedem agyonütni az igen t. minister ur részéről, mert az én felfogásom az, hogy a nép­jóléti ministerium eddig egyáltalán nem felelt meg a szociális várakozásoknak és felfogásom az, hogy a most megindult és vékony erecske csak egy cseppet engedett a munkásság lelkébe, azon­ban azzal elütni a határozati javaslatomat, hogy a bányamunkásokra vonatkozólag a minister ur megcsinálta ezt a javaslatot, ellenben a mező­gazdasági munkásoknak ugyanilyen nyugdíjellá­tására vonatkozó javaslatomat, — mert hiszen a mezőgazdasági munkások nyugdíjellátásáról és nem a rokkantak ellátásáról volt szó — ha a mi­nister ur resszortszempontból kifogásolja, akkor őt, mint a szociális ministerium népjóléti minis­terét kérem arra, hogy az ő hatásköre 90%-kal járjon közben Mayer János földmivelésügyi minis­ter urnái, hogy ezt a parallel, egymással teljesen azonos szövegű javaslatot mielőbb hozza a nem­zetgyűlés elé. (Helyeslés a baloldalon.) Elnök : A tanácskozást befejezettnek nyilvá­nítom s következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e az imént letárgyalt törvényjavaslatot általánosságban, a részletes tár­gyalás alapjául elfogadni, igen vagy nem? (Igen !) Ugy látom, hogy a Ház a törvényjavaslatot általá­nosságban egyhangúlag elfogadta. Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e Kiss Menyhért képviselő ur határozati javaslatát el­fogadni, amely szerint indítványozza, hogy uta­sitsa a nemzetgyűlés a népjóléti minister urat, hogy a mezőgazdasági cselédek és munkások nyugdíjára vonatkozó törvényjavaslatot sürgősen terjessze elő ? Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e ezt a határozati javaslatot elfogadni, igen vagy nem ? (Igen ! Nem !) Kérem azokat a képviselő urakat, akik a határozati javaslatot elfogadják, szíves­kedjenek felállani. (Megtörténik.) Kisebbség ! A Ház a javaslatot elvetette. Következik a részletes tárgyalás. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a törvényjavaslat címét felolvasni.

Next

/
Thumbnails
Contents