Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXV. kötet • 1925. október 14. - 1925. november 6.

Ülésnapok - 1922-452

À nemzetgyűlés 452. ülése 1925. érdekes adatot, hogy a múlt évben és az idei első félévben, amikor a narancs még 30 koronás vám mellett hozatott be, csonka Magyarországra több narancsot hoztak be, mint a háború előtt NagyMagyarországra. Ez tehát azt bizonjàtja, hogy a narancsbehozatal mennyiség tekintetében már nem fog növekedni, hanem inkább csökkenni. Érthető is, hogy amikor a magyar fogyasztóközönség évekig el volt zárva a narancs élvezetétől, az első évben ilyen nagy kereslet volt narancsban. Ebben kétségtelenül visszaesés fog beállni, tehát a narancs bekozatalát illetően nem állja meg helyét az a megjegyzés, hogy a behozatal mennyisége növekedni fog. Ezenkívül a kereskedelmi egyezmény provideál a borra nézve is, még pedig kölcsönösen biztosítja a két állam egymásnak mindazokat a kedvezményeket, amelyeket valamely harmadik állammal kötendő szerződésnél Magyarország a borra nézve meg fog adni, mert ugyanakkor ez a kedvezmény ki fog terjesztetni az olaszországi borra is, még pedig ugy a kivitelben, mint a behozatalban és ugy a hordó borra, mint a palack borokra egyaránt. (Beck Lajos : A gyakorlatban nem jelent semmit !) Ennek gyakorlati jelentősége tényleg nincs, mert a magyar borok az olasz piacon egyáltalán nem konkurálhatnak az olasz borokkal. Nálunk is az olasz borok közül csak bizonyos speciális borok jönnek számításba (Farkas IstTán : A gyógybort onnan hozzák !) A kereskedelmi egyezménynek kiegészítő része még az a jegyzék váltás, amelyben Olaszország — minthogy Olaszországban a behozatali és kiviteli tilalmak még nincsenek teljesen megszüntetve — bizonyos cikkekre behozatali és kiviteli kontingenseket biztosit Magyarország részére, ami részünkre szintén jelentős előnyt jelent. Ezekben voltam bátor röviden ismertetni az egyezményt. Kérem a t. Nemzetgyűlést, méltóztassék azt általánosságban és részleteiben is elfogadni. Elnök : Szólásra következik : Perlaki György jegyző : Bogya János ! Bogya János: T. Nemzetgyűlés! Az előadó urnák igen érdekes előadásából láthatjuk, hogy ez a szerződés az élet tényleges szükségleteinek felel meg, mert szem előtt kell tartanunk azi, hogy Magyarországnak és Olaszországnak ugy klimatikus, mint termelési viszonyai a két nemzetet egymásra utalják és ennek a két nemzetnek produktumai a legtermészetesebb alapon találnak egymás piacán elhelyezke 'ést. Eddigelé ez a természetadta lehetőség nem juthatott érvényre, a monarchia keretén belül Magyarország a maga nyers anyagjait itt helyezte el és az osztrák, valamint a cseh iparnak volt kiszolgáltatva a magyar piac. A gazdasági kapcsolások azonban nem tisztán gazdasági szempontból birálandók el, mert a gazdasági kapcsolatok azok, amelyek előkészítői a politikai kapcsolatoknak és minden egyes gazdasági szerződésnek messzemenő politikai jelentősége is van. Itt ebben a szerződésben már a gazdaságpoli tikai momentumnak is szerepet kell játszania és ebben a szerződésben a lefektetett elveken kivül még egyéb gazdasági szempontok érvényesülésének utjai is megnyittattak. Nem szabad elfelejtenünk azt, hogy Mag3>-arországnak és Olaszországnak kereskedelmi gravitációs iránya egyaránt a Kelet. Nem szabad elfelejtenünk azt, hogy Magyarországnak, a magyar kereskedelemnek, Budapest kereskedelmének, amely most annyi nehézseggel küzd az ország válságos gazdaságpolitikai helyzeténél fogva ennek a budapesti kereskedelemnek a Keleten régi összeköttetése és nagy befolyása volt. Ha tehát Olaszország kereskedelmileg a Kelet felé gravitál, Magyarországgal közgazdaságilag tényleg kooperálni tud és ha azok a piaci lehetőségek, évi oJctóber hó 22-én, csütörtökön. 145 amelyek adva vannak, ugy itt, mint ott, tényleg realizáltatnak, akkor elérheti a budapesti kereskedelem azt. hogy Olaszországgal kooperálva, a Balkán kereskedelmében ismét el fogja foglalni azt a pozíciót, amellyel a háború előtt rendelkezett. Annál inkább remélhetjük ezt, mert a kereskedelmi politikának is a hatalmi politika egyik hatalmas segédeszköze. Magyarországnak ma nincsenek meg azok a hatalmi eszközei, nincs meg az a hatalmi presztízse, amely kereskedelmünket a Keleten előbbrevinné. A mi törekvéseinket azonban ott lényegesen alátámaszthatná Olaszországnak nemcsak hatalmi szervezete, de az a presztízs is, amellyel az olasz birodalom a keleten bir, és az a hatalmi súly, amellyel az olasz birodalom a Balkánon ezidő szerint latba esik De ne felejtsük el azt sem, hogy ami összes diplomáciai érdekünk azt tanácsolja, hogy Olaszországgal minél szorosabb kapcsolatunk létesüljön. A politikai kapcsolatoknak úttörője a gazdasági összeköttetés és én remélem, hogy ez a gazdasági összeköttetés olyan megértést fog közöttünk politikailag is létesíteni, amely politikai megértésre Mussolini nagy diplomáciai koncepciójának ép ugy feltétlenül szüksége van, mint ami diplomáciai érdekeinek. Locarno az, amely Európában ma uj helyzetet teremtett azzal, hogy Németország keleti határát a nagyhatalmak többé nem garantálják. Keleteurópában ezzel labilis heizet állott elő, amely feltéilenül változásokat fog előidézni. Amikor mi változásokra számítunk Keleteurópában, két szeresen érdekünk, hogy ott teremtsünk megértést és kapcsolatot, ahol az érdekek ami érdekeinkkel azonosak, ahol meg van az erő, a hatalom ahhoz hogy az akarat politikailag is érvényesíttessék. Ez az érdekazonosság Mag varország és Olaszország között a legnagyobb mértékben meg van. Ha mi politikailag belekapcsolódunk az olasz érdek érvényesülésének útjába, előbbre visszük a magyar nemzet ideáljának ügyét is akkor remélhetjük, hogy Mag varország a maga céljaihoz közelebb fog jutni. Én ezeknél az okoknál fogva tartom rendkívül fontosnak a kereskedelmi szerződés megkötését a legnagyobb örömmel^ üdvözlöm azt és a törvényjavaslatot elfogadom. (Éljenzés.) Elnök : Szólásra következik '! Perlaki György jegyző: Kabók Lajos! Kabók Lajos : T. Nemzetgyűlés ! Az Olaszországgal kötött ideiglenes kereskedelmi szerződésben elsősorban azt kifogásolom, amit évek óta tapasztalunk általában a kereskedelmi szerződések kötésénél, hogy rendkívül későn jönnek ezek, évekkel azután, hogy más országok már régen siettek kereskedelmi szerződéseiket megkötni o y módon, hogy azt a saját országuk javára hasznosíthassák is. Nálunk nagy késedelemmel köttetnek a kereskedelmi szerződések és amikor végre itt vannak, tele vannak súlyos hibákkal, ugy hogy az ország népére serami különösebb hasznot nem jelentenek. Megragadom az alkalmat, hogy megemlítsem a már többször hangoztatott francia kereskedelmi szerződést, amelynek oly hatalmas hibái vannak, hogy az eddig hangoztatott hirek szerint valószínűnek látszik, hogy azt korrigálni is fogják. Vizsgáljuk csak a közelebbi szomszédállamokkal kötött kereskedelmi szerződéseket. Itt van ÍÍZ osztrák kereskedelmi szerződés. Ebben is olyan engedményeket voltunk kénytelenek tenni, amelyekkel szemben mi nem kaptunk egyenlő értékű engedményeket. így vagyunk Olaszországgal kötött ideiglenes kereskedelmi szerződéssel is. Mert én nem kifogásolom azt, amit az előadó ur volt szives kiemelni, hogy a narancs vámja harminc aranykoronáról hat aianykoronára lesz redukálva de nem fogadom el a hozzáfűzött indokot hogy milyen áldozat ez, mert hát kevesebb lesz a vám, — miután magam is azt mondom, amit