Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXV. kötet • 1925. október 14. - 1925. november 6.
Ülésnapok - 1922-451
A nemzetgyűlés 451. ülése 1925. suk, mint amityent Oroszországban tapasztalhattunk, hogy t. i. ók az uralkodó osztály, amelyet eltart a nép. Ugyanezt a szellemet akarták valahogyan beszívni kezdeni magukba, hogy ók arra valók, hogy szabadon tiporják, kínozzák, lázítsák és elkeserítsék az adózók millióit. Méltóztassék ezt a rövidlátó és egészen gonosz munkát megakadályozni, amely amellett bárgyú és ostoba is. Mert állitom t. minister ur, hogy annak a gyűlésnek be tiltása abból a szempontból is hibás, amiről szó van, hogy t. i. az elért konszolidációt veszélyezteti. Ez az indok, pedig tulajdonképen arról van szó, hogy mi, a mi pártunk hitét, vallását és programmját ne hirdessük. Ugy mi többet tudunk elérni, mert akkor a parlamentben leszünk kénytelenek egészen fokozott munkára. Ne méltóztassék t. minister ur tűrni alantasainak ezt a bárgyú és egészen elitélendő eljárását, hanem tessék őket felvilágosítani, hogy mi azért fizetünk adót és azért tartjuk el őket, hagy bennünket védelmezzenek, nem pedig, hogy kínozzanak és jogainktól megfosszanak. Ezért intéztem ezeket a kérdéseket a t. minister úrhoz. (Helyeslés a baloldalon.} Elnök: A belügyminister ur kíván szólani. Rakovszky Iván belügyminister • T. Nemzetgyűlés ! Méltóztassék megengedni, hogy egészen röviden sorba vegyem azokat a kérdéseket, amelyeket Rupert képviselő ur hozzám intézett. Azt hiszem, hogy igy rendszeresebben tudunk keresztül jutni a matérián. Az első kérdés az, amelyet interpellációjában felvet a képviselő ur, vájjon tudom-e, hogy alantas hatóságaim ujabban rendszeresen betiltják az Országos Függetlenségi Kossuth Párt gyűléseit, illetve hogy a gyűlésekre vonatkozó bejelentéseiket nem veszik tudomásul ? Erre kénytelen vagyok azt válaszolni, hogy nem tudok ilyen eljárásról, minthogy a jelentések épen ellenkezőképen szólnak. (Peidl Gyula közbeszólj. A Kossuth-pártra vonatkozó legutóbbi adatokat három hónap óta, — a nemzetgyűlés szünete óta — állíttattam össze. Ezek a számok igen t. képviselő ur hiteles számok. (PeMl Gyula : Az eltiltott gyűlésekről beszéljen,) Arról beszélek, amire nézve én szükségesnek találom, hogy beszéljek. A képviselő urnák nincs joga ahhoz, hogy ne hagyja az embert válaszolni, (Peidl Gyula: Nem tud róla, hogy eltiltják rendszeresen a gyűlést ! Ez való tény !) Engedje meg a képviselő ur, hogy mondataimat befejezzem s akkor nem fog olyan közbeszólásokkal élni, amelyek ellentétben vannak azzal, amit mondani akarok. (Reisinger Ferenc : Nem a megengedett gyűlésekről van szó !) Elnök: Reisinger képviselő urat kérem, méltóztassék csendben maradni ! Rakovszky Iván belügyminister : Ha az igen t. túloldal akar válaszolni az interpellációra, ebbe én nagyon szívesen belenyugszom (Derültség]. Azt kérdezi a képviselő ur, van-e tudomásom arról, hogy a Kossuth-párt gyűléseit rendszeresen betiltják '? A nemzetgyűlés szünete óta a Kossuth-párt öt gyűlésre kért engedélyt. Az öt gyűlés közül hármat engedélyeztek és csak két gyűlés bejelentését nem vették tudomásul. Egyik az a bizonyos debreceni gyűlés, amelyet az igen t. képviselő ur is felemlített. Ebben az esetben azonban legalább aktaszerüleg ugy áll a dolog, hogy a ház tulajdonosa bejelentette a rendőrhatóságnál, hogy ő nem ad engedélyt arra, hogy az ő telkén gyűlést tartsanak. Én a tényállást ki nem vizsgálhattam . . . (Rupert Rezső : Ez nem komoly elintézés !) Elnök : Kérem Rupert képviselő urat, méltóztassék csendben maradni! Rakovszky Iván belügyminister : Én a kérdést nem vizsgálhattam meg részletesen . . . (Szabó Sándor: A minister ur nyugodtan meghallgatta a képviselő urat, tessék őt is meghallgatni.) évi október hó 21-én, szerdán. 125 Elnök : Szabó Sándor képviselő urat is kérem, méltóztassék csendben maradni. Rakovszky Iván belügyminister :... minthogy a határozat ellen fellebbezést nem adtak be és igy az ügy elém nem került. Mindenesetre, ha a képviselő urnák az a nézete, hogy az illető, aki a gyűlés megtarlása ellen tiltakozott,"nem volt valóban tulajdonosa annak a leieknek, a dolgot lehetett volna reparálni egy fellebbezéssel. A képviselő ur azután --- ez a legfontosabb sérelme és ezzel foglalkozott leghosszasabban, — megkérdezi tőlem, van-e tudomásom arról, hogy a budapesti székesfővárosi főkapitány a Kossuth-pártnak legutóbb bejelentett nagygyűlést nem engedélyezte ? Az igen t. képviselő ur azonban akkor, midőn a főkapitány ur indokait taglalja, azt hiszem, olyanokat vesz védelmébe, akiket a főkapitány ur intézkedése nem akart érinteni. Mert hiszen nem a képviselő ur és Rainprecht Antal képviselő ur szemétéről van szó, akikről mindnyájan tudjuk, hogy a forradalomban semmiféle részük nem volt, sőt tudjuk, hogy a képviselő ur saját személyében bizonyos ellenforradalmi tevékenységet is fejtett ki. A főkapitány ur határozatának indokolása azon alapszik, hogy ezen a gyűlésen bejelentett nyolc szónok közül négy szónok olyan volt, aki nemcsak tagja volt, a Károlyi-kormánynak de aki a Károlyiforradalom kitörésében aktív részt vett. Az igen t. képviselő ur és általában a túloldal mindig arm az álláspomra helyezkedik, hogy elvégre a forradalomban mindenki ártatlan. Á forradalom egyszerűen a háborúnak s az akkori izgatott hangulatnak eredménye volt és teljes lehetetlenség egyes személyeket a forradalomért felelősségre vonni. En azt hiszem, hogy az igen t. képviselő ur optikai csalódásban van. Én elismerem, hogy a forradalom nem törhetett volna ki, hogy ha nem özönlött volna haza fegyverrel kezében egy felbomlott hadsereg, hogy ha egy hosszas háború és gazdasági nyomorúság az emberek lelkét fogékonnyá nem tették volna eruptív kitörésekre. De ez csak az egyik tényező, amelyik a forradalmat létrehozta. Ehhez hozzákapcsolódolt a másik tényező is, azoknak csoportja, akik a fórra dalmát megszervezték és akik az élére állottak. (Rupert Rezső : Szerveződött az magától ! — Zaj.) Azt hiszem, hogy a két tényező közül magában egyik sem lett volna elegendő a forradalom kirobbantására, ehhez mindkét tényezőre szükség volt. Ugy vagyunk ezzel, mint az orvostudomány a ragályos betegségekkel. Influenzát nem kaphat valaki, ha előzőleg meg nem hűlt. Ez azonban viszont nem ok arra, hogy az influenza bacillusa elleni küzdelmét az orvostudomány feladja. (Horváth Zoltán közbeszól.) Elnök: Horváth képviselő tirat kérem, méltóztassék csendben maradni. Rakovszky Iván belügy minister : Azok az igen t. urak, akik a forradalmat megszervezték és annak élére álltak, akik a határokról visszajövő hadsereget tudatosan széjjelkergették, a közhangulat bizonyos inklinációját használták fel — ezt elismerem — arra, hogy forradalmat hozzanak létre. De az ő aktiv közreműködésük nélkül sohasem fejlődtek volna oda az állapotok, ahová annak idején tényleg fejlődtek. Azt mondja az igen t. képviselő ur, hogy hát elvégre a jelenlegi kormánynak is volt ofyan tagja és a jelenleg kormányon levő pártnak is vannak olyan tagjai, akik a forradalomban résztvettek. Nem egészen igy áll a dolog, mert mégis csak disztingválni kell a forradalmi szerepek között. Ahogy nekem soha sem fog eszembe jutni, hogy pl. Rainprecht Antal t. képviselő ur forradalmi szerepvállalását összehasonlítsam azokkal, akik abban az időben esetleg vérengzéseket követtek el vagy a