Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXV. kötet • 1925. október 14. - 1925. november 6.

Ülésnapok - 1922-451

A nemzetgyűlés 451. ülése 1925. évi október hó 21-én, szerdán. 117 — mert hisz nem is ringatom magamat abban az illúzióban, hogy kormányintézkedésekkel és beruházásokkal a munkanélküliséget 100%-kal meg lehet szüntetni, — de amennyire a kormánynak módjában áll és az eszközök rendelkezésre állanak, remélem, hogy a munkanélküliséget a minimumra csökkenteni lehet. (Peidl Gyula : Már aki megéri a tavaszt ! De mi lesz a télen?) A mostani viszonyok között a mezőgazdasági munkások foglalkoztatása terén a legkedvezőbbek viszonyok. Ma, amikor a kuKoricatörés már nagyobbára be van fejezve, amikor a szül etetés és a répaszedés járja, a mezőgazdasági munkások munkához jutnak. Békésmegyéből jött a panasz hozzánk a munkaközvetítő révén, hogy a répaszedésre nem tudtak már munkást kapni. Tehát nemhogy munkanélküliség volna a mezőgazdasági munkánál, hanem munkáshiány mutatkozott egyes helyeken. Az állami közutak karbantartásának és újraépítésének keretében is a kereskedelemügyi minister ur nagyobbarányu beruházásokat vett foganatba. Itt is több milliárdra rugó beruházásról van szó és arról, hogy több milliárd korona összeget bocsátott a kormány a kereskedelemügyi minister ur rendelkezésére. Itt szintén nagyobbszamu mezőgazdasági és földmunkás fog munkához jutni. Ezek az átépítések a budapest—ceglédi állami közutnál, a debrecen—beregszászi állami közutnál, a balatoni államosítandó közutnál, a debrecen— tiszafüredi állami közutnál és a zádorfalva—ragályi államosítandó közutaknál fognak végrehajtatni. A törvényhatóságok területén szintén nagyobb arányú útépítések vannak foganatba véve, ahol szintén nagyszámú munkás fog munkához jutni. Ezek a nagyobbarányu útépítési munkák Békés, Bihar, Fehér, Hajdú, Nógrád, Somogy, Szatmár, Bereg, Tolna, Zemplén vármegyék területén, továbbá Baja, Hódmezővásárhely és Szeged városok területén történnek. A vasutigazgatás ügykörét illetőleg több állomás építési és kibővítési munkálatainál, továbbá a vicinális vasutaknál, uttestjavitási munkálatoknál, a szegedi keskenyvágányu gazdasági vasút építésénél, ahol az engedélyezés már megtörtént és a teljes építési összeg az érdekeltség rendelkezésére áll, hasonlókép nagyobbszamu munkás fog elhelyezkedhetni. Nem hagyhatom továbbá megemlités nélkül azt sem, hogy a privát vasutaknál, továbbá egyeseknél nagymérvű közmunkák vannak folyamatba téve azóta, mióta a kölcsönök már folyósittattak és itt is kedvező a helyzet a munkanélküliség megszüntetése szempontjából. Mindezek az intézkedések azt célozzák, hogy a kormány a rendelkezésére álló eszközökkel a munkanélküliség megszüntetésére hasson. Ami a mezőgazdasági munkásság téli foglalkoztatását illeti, az elmúlt télen több mint 200 szövőtanfolyamot rendeztünk. Ezeken több ezer kisember képezte ki magát a szövésre és a folyó évben is már ezzel fogja a kenyerét megkeresni. Szóval mindent elkövettünk, ami rendelkezésünkre állott, hogy megszüntessük a munkanélküliséget. Én — ismétlem — nem ringatom magamat abban az illúzióban, hogy majd kormányintézkedésekkel teljesen meg fogjuk szüntetni a munkanélküliséget. Hiszen ez nem speciálisan magyar jelenség. A leggazdagabb államokban is szokatlanul nagy a munkanélküliség, ami mind a mai zilált gazdasági viszonyok következménye. (Peidl Gyula : De ott segélyezik ám őket ! Ez a kis különbség ! — Szijj Bálint : Tenyésszük a lustaságot tovább ! — Peidl Gyula : Olyan ostoba az egész Nyugat, csak maguk okosak, hogy pusztulni hagyják a munkáskezeket !) Senki sem volna boldogabb, mint én, ha idevonatkozólag indítványt terjeszthetnék elő abban a reményben, hogy azt a nemzetgyűlés el is fogadhatná. Ahhoz azonban olyan gazdasági helyzet kellene, hogy a fedezetet is meg tudnám jelölni és azt biztosítani is tudnám ugy, mint azok az államok, ahol ezt a rendszert be is vezették. Ha azonban azt akarjuk, hogy^közgazdaságilag konszolidálódjunk, akkor nem a munkanélküliség díjazásával, hanem a munka megfelelő díjazásával és munkaalkalmak teremtésével kell törekednünk az országot abba a gazdasági helyzetbe juttatni, hogy itt becsületes munkával kenyerét mindenki meg tudja keresni. (Györki Imre : Lássuk csak !) A t. képviselő ur kijelentette, hogy ő már előre tudja, hogy olyan választ fogok adni, amely cáfolni törekszik az ő állításait (Zaj a szélsőbaloldalon.) és hivatalos megállapításokat fogok az ő érveivel szembeszögezni. Azt is kijelentette a t. képviselő ur, hogy ezekre a hivatalos megállapításokra ő nem nagy súlyt helyez. Én nem tudok mással dolgozni, mint hivatalos megállapításokkal. Én levegőből nem beszélhetek, légből kapott dolgokkal és érvekkel nem jöhetek. (Zaj a szélsőbaloldalon.) Elnök : Beisinger képviselő urat kérem, méltóztassék csendben maradni ! Mayer János földmivelésugyi minister : Én igenis, hivatalos megállapításokkal, azokkal az adatokkal és azokkal az eszközökkel jövök, amelyekkel egyedül tud egy hivatalban lévő ember hivatalosan intézkedni. (Dénes István : Csak a gazdasági felügyelők jelentései tévesek !) Én igenis, hivatalos eszközökkel dolgozom ezen a téren és hivatalos eszközöket törekszem igenjébe venni, hogy azt a célt, amelyet a t. képviselő ur szeretne elérni, és amelyet magam is elérni kívánnék, t. i. hogy a munkanélküliséget a minimálisra szorítsuk le, el tudjuk érni. Nem is akarom felsorolni azokat az intézkedéseket, amelyeket ezen a téren tettem, csak arra az intézkedésre utalok, hogy mi rendeleteket küldöttünk ki, hogy elsősorban a helybeli munkásokat kell alkalmazni. Ennek hatása már meg is mutatkozott a hivatalos adatok szerint, mert mig csak két évvel ezelőtt a lakóhelytől távol munkát kereső vándormunkások száma még 80.000-re volt tehető, ma már ezeknek a száma 30.000-re csökkent le. Ebből látjuk, hogy helyben kaptak azok a munkások munkát és alkalmazást, szóval ezek a hivatalos intézkedések mégis célt értek. Ezek az adatok azt bizonyítják, hogy ezekkel a hivatalos intézkedésekkel helyesen dolgozunk és ezek a hivatalos intézkedések közelebb juttattak bennünket a célhoz. T. Nemzetgyűlés ! Én mindent elkövetek, hogy a mezőgazdasági munkások szociálpolitikai szempontjait figyelembevéve, az ő bajukon segítsek, mindent elkövetek, hogy az ő súlyos helyzetükön könnyítsék. Csak arra kérem a t. képviselő urakat, ne méltóztassanak ugy beállítani a dolgot, mintha mi nem törődnénk a mezőgazdasági munkásokkal, mintha reánk nézve közömbös volna az, hány munkanélküli van és hogyan küzdenek azok, az élettel. Én csak annyit vagyok bátor a t. interpelláló képviselő urnák is megjegyezni, hogy a mai viszonyok között a rendelkezésünkre álló csekély eszközök mellett, ha ő ülne az én helyemben, ő sem tudna nagyobb eredményt elérni, mind aminőt én szívvel és lélekkel elérni próbálok és el is érek. (Élénk éljenzés jobbfelől.) Ezeket voltam bátor at. képviselő ur interpellációjára válaszolni. (Peidl Gyula : Mi van a szervezkedési szabadsággal?) Tisztelettel kérem a t. Nemzetgyűlést, hogy ezt a válaszomat az összkormány nevében is tudomásul venni méltóztassék. (Helyeslés jobbfelől.