Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXV. kötet • 1925. október 14. - 1925. november 6.

Ülésnapok - 1922-451

A nemzetgyűlés 451. ülése 1925. Györki Imre : Ennek az úgynevezett szofizmának a vádját könnyen visszautasíthatom, mert itt van a kezemben Gömbös Gyulának, az ön igen :

t. vezérének . . . (Zsirkay János : Bizony tisztelt ! Megrázta itt tegnap a zsidókat a fülöknél fogva ! — Élénk derültség a jobboldalon és a középen. — Felkiáltások a szélsőbaloldalon : Ez egy nemzetgyűlési képviselő ! Verekedett ! — Saly Endre : Ez védi a fajtát ! — Peyer Károly : Ez az egységespárt hű gondolkozása ! — Zaj és e.Uenmondások jobbfelöl. — Hedry Lőrinc : Az egységespárté ? Mi közünk hozzá ? — Zaj.) Elnök : Csendet kérek ! (Hedry Lőrinc : Ezt is ránk kenik ? — Peyer Károly : A kaszárnyatempót idehozzák a nemzetgyűlésbe ! — Folytonos zaj.) Kérem a képviselő urakat minden oldalon, méltóztassék csendben maradni ! (Kiss Menyhért : Inter duos litigantes tertius gaudet ! — Zsirkay János : Kérdezd meg Fábiánt, hogy örül-e ? — Derültség.) Nagyon kérem Zsirkay János képviselő urat, tessék csendben lenni ! (Klárik Ferenc — Zsirkay Jánoshoz : Menj Szegedre, ott járjon a szád ! — Zaj.) Klárik képviselő urat is kérem ! Györki Imre : Ez a duhaj fajvédő vezér 1925 április 9-én a fajvédő vacsorán a következőket mondotta (olvassa) : »Örömmel üdvözlöm, hogy a jobboldali keresztény sajtó a szociáldemokrata párt válságával kapcsolatban megértéssel viseltetik a párt-terrortól szabadult munkásokkal szemben«. (Zsirkay János : Természetes ! — Derültség és mozgás a szélsőbaloldalon.) Másutt pedig azt mondja (olvassa) : »Vágiék lépése tehát nagyjelentőségű. (Zsirkay János : Persze !) Mi, akik a haladó konzervatív gondolkodást képviseljük, tisztában vagyunk vele, hogy ez a frakció még nagyon messze áll a mi gondolatkörünktől. Mégis üdvözöljük ezt a megalakulást, mert hisszük, hogy a magyar munkásmozgalmak reneszánszát kezdte el. A baloldali sajtó magatartása a legjobb bizonyíték arra, hogy jó utón van a Vági-esoport«. (Zsirkay János : Akkor még nem adta el magát a zsidóknak, még nem vették meg a zsidók ! — Peidl Gvula : 1919-ben is ezt csinálták !) Elnök : Kérem a képviselő urat, tessék beszédét befejezni ! Györki Imre : Kérek 10 percnyi meghosszabbítást ! Elnök : Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e hozzájárulni, hogy Györki képviselő ur beszédét 10 percre meghosszabbithassa? (Felkiáltások : Megadjuk l) Kérem azokat a képviselő urakat, akik az engedélyt megadják, szíveskedjenek felállani ! (Megtörténik.) A Ház az engedélyt megadta. Györki Imre : Lehet-e csodálkozni ilyen körülmények között, hogy amikor az egyik oldalon maga a kormányzat hivatalos támogatással élesz^ tette ezt az agitációt itt az országban, a másik oldalon pedig a kormánypárt, a kormány sajtója és a fajvédő csoport is támogatta ezeket a törekvéseket, hogy akkor ezek kirobbantak és a bolsevisták alkalmat kerestek arra, hogy néhány hiszékeny emberrel, akiket esetleg jóhiszemű szempontok vezettek, akik jóhiszeműségüktől vezéreltetve bekapcsolódtak ebbe az akcióba, hogy a maguk bolsevista agitációját újból megkezdjék az országban? Mert mi történt? Az történt, hogy egyrészt a kormány akciója, másrészt a fajvédők biztatása folytán itt egy bolsevista-agitáció kapcsolódott be a párt u. n. ellenzéki mozgalmába, amelyet pedig mindenkinek a legteljesebb mértékben el kell utasítania és mindenkinek meg kell akadályoznia. Minket nem illethet bárki is azzal a váddal, hogy mi azzal a mozgalommal, amelyet Rákosiféle mozgalomnak neveznek, bármilyen tekintetben közösséget vállalnánk, sőt ellenkezőleg : a leghatározottabban elitéljük és elitéltük a múltban évi október hó 21-én, szerdán. 109 is ezt. (Zsirkay János : Mert nem sikerült !) Ki kell jelentenem, hogy a bolsevista agitáció letörésére a szociáldemokratapárti képviselők és a párt minden tagja, aki az agitációban részt vesz és részt vett a múltban, sokkal erőteljesebb, sokkal hathatósabb mozgalmat és akciót fejtett ki, mint amilyet a kormány kifejtett, vagy kifejt azokkal a ténykedésekkel, amelyekkel igyekszik letörni a mozgalmat. (Hedry Lőrinc : Bár igy volna tényleg ! — Rakovszky Iván belügyminister : Ezt maga sem hiszi a képviselő ur !) De akkor, amikor egyrészt a kormány támogatásával termelték ki ezt a bolsevista agitációt, másrészt a fajvédők támogatásával segítették elő, és amikor leleplezték, nagy hozsannával és nagy örömünnepélyek között, hogy sikerült a magyar konszolidációt megint megmenteni egy bolsevista lázadástól, akkor előáll az igazságügyi hatóság és kommunista lázadásnak tünteti fel az egész kis játékot. (Élénk ellentmondások a jobboldalon. — Hedry Lőrinc : Játék a fejekkel ! — Peyer Károly : A rendőrség tenyészti ezeket a dolgokat ! — Zaj.) Statáriális eljárás alá kívánják venni az ügyet és bármennyire tagadják, hogy statáriális eljárás alá vonták ezt a kérdést, az ügyészségnek minden intézkedése a leghatározottabban azt mutatja, hogy igenis statáriális eljárást kivannak lefolytatni, mert bár több mint két hete, hogy az ügyészség fogházában vannak a letartóztatottak, még mindig nem engedték meg sem a hozzátartozóknak, sem a védőknek, hogy ezekkel a letartóztatottakkal érintkezzenek. A vizsgálatot pedig nem a vizsgálóbíró vezeti, mint ahogy rendes eljárás mellett kellene vezetnie, hanem még mindig a budapesti ügyészség egyik ügyésze. Teszi ezt az ügyészség akkor, amikor maga a rendőrség a magyar nemzet megbecsülése ellen és felforgatásra irányuló törekvés miatt indította meg az eljárást, tehát a hatályos törvénybe ütköző cselekmény miatt és teszi ezt akkor, amikor a rendőrség hivatalos kommünikéjében szögezi le, hogy ezt az u. n. lázadást, amelyet: annak kívánnak feltüntetni, a rendőrség emberei 227 nap óta figyelték, 1138 órán át utcai megfigyeléseket végeztek és 52 rendőr nem tett egyebet a budapesti államrendőrségen, mint ezek megfigyelésével töltötte el idejét. (Élénk helyeslés jobbfelöl.) Kérdem, lehet-e itt lázadásról beszélni, akkor, amikor 40 ember áll oda, akiknek semmiféle harci felszerelésük nincsen, akik odáig sem mentek, mint Ulainék, akik speciális kiképzésű bajorokat kívántak az országba behozni és felfegyverezni, hanem tisztán csak egyes naiv fantaszták álltak össze és lehet-e akkor ezt komolyan lázadásnak feltüntetni és statáriális elbánás alá vonni az ügyet? (Tankovics János : Szóval védi őket ! — Peyer Károly : Tessék figyelni a beszédet ! — Peidl Gyula : Nem védjük, mi ellenezzük az orosz módszert ! — Zaj.) Elnök : Csendet kérek. Ne méltóztassanak a tanácskozás rendjét zavarni ! (Rakovszky Iván belügyminister : Csemegi orosz volt? Ő csinálta ezt a paragrafust ! — Rupert Rezső : De nem Csemegi szerint akarják csinálni ! Csak egyszer Csemegi szelleme lenne már itt ur !) Györki Imre : Tankovics t. képviselőtársam, az ön közbeszólására csak azt mondhatom, hogy amilyen utálattal és undorral vagyok eltelve a bolsevista mozgalommal és rendszerrel szemben, bigyje el, épolyan utálattal és undorral vagyok eltelve azon kormányintézkedéssel szemben, amelylyel a statáriális eljárást kívánják ezekben az ügyekben alkalmazni. (Helyeslés és taps a szélsöbaloldalon.) Az az eljárás, amely bitóval és börtönnel akar megoldani szociális problémákat, épolyan utálatos és undort keltő cselekedet, mint az orosz bolsevista módszer. (Tankovics János : Maguk szülték azt ! — Peyer Károly : Szülte a