Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXIV. kötet • 1925. június 22. - 1925. július 10.

Ülésnapok - 1922-432

À nemzetgyűlés 432. ülése 1925. évi június íiő 23-án, kedden. 53 érettség azon fokától, amely Angliában megvan, leginkább lenne szükség a titkos szavazásra, mert sok gazdaságilag és társadalmilag függő viszonyban levő exisztencia csak a titkosság mellett lehet abban a helyzetben, hogy lelkiismerete szerint szavazhasson. Szembenülő t. kisgazda képviselőtársaim ne vegyék tőlem zokon, amikor megállapítom, hogy őket terheli majd a felelősség valamikor, amikor a történelem Ítélőszéke elé kell állni és meg kell állapítani, hogy kik felelősek elsősorban azért, hogy ezzel a választójogi törvénnyel megint visszavetettük az országot a konszolidáció utján s hogy megint megerősítettük a reakciót. Ezért ők lesznek felelősek.. Itt ül velem szemben Szijj Bálint t. képviselőtársunk, aki az általános vita alkalmával a titkos választás hívének vallotta magát és ki is jelentette, hogy a titkos szavazás mellett foglal állást. (Egy hang a szélsőbaloldalon : Egyetlen gerinces ember van köztük !) Ez igen szép tőle és minden elismerést megérdemel, de amikor ilyen súlyos elvi kérdésről van szó, ahol nincs áthidalási lehetőség, ahol nem lehet kompromisszummal az ellentéteket kiegyenlíteni, bennmarad abban a pártban, amely hajlandó megszavazni a nyílt választást. (Szijj Bálint : Szabadkezet adott a ministerelnök ur !) Nem elég a szabadkéz t. képviselőtársam. Én nem ülhetek olyan pártban, amely ilyen kardinális kérdésben, amikor nemcsak efemertörvényről, hanem olyan törvényről van szó, amely hosszú időre hivatva lesz ennek az országnak alkotmánj'jogi struktúráját megállapítani, a nyílt szavazás álláspontján van. Ön se maradhat tehát egy olyan pártban, amely meggyőződésével ellentétes nézeteket vall. (Szijj Bálint : Barátaimat csak nem hagyhatom el? S — Egy hang a szélsőbaloldalon : Vigye a barátait is magával ! Van itt még vagy 15 hely !) önnek olyan presztízse van kisgazda képviselőtársai között és olyan szeretetben részesül, hogy önnek minden rábeszélőképességét és befolyását arra kellene fordítani, hogy minél többen á titkosság mellé álljanak. Egyik-másik t. kisgazda képviselőtársam azt mondja, hogy a falu nem is akarja a titkosságot. Ez nem áll. (Éhn Kálmán : Ezt mi jobban tudjuk !) Épen ma hallottuk Meskó Zoltán képviselőtársunkat (Renezes János : Mi régebben ismerjük Meskót, mint Pikier képviselő ur ! — Dénes István : Hízelgő ez Meskóra vagy nem ? — Zaj.) Elnök : Kérem a képviselő urat, méltóztassék beszédét befejezni, mert beszédidejéből csak egy perc van hátra. Pikier Emil : Tisztelettel kérem beszédidőm 5—-6 perccel való meghosszabbítását. Elnök : Kérdem, méltóztatnak-e hozzájárulni ahhoz, hogy Pilker képviselő ur beszédideje meghosszabbittassék, igen vagy nem ? (Igen ! Nem !) Kérem azokat a képviselő urakat, akik a meghoszszabbitáshoz hozzájárulnak, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Többség. A nemzetgyűlés az öt percnyi meghosszabbítást megadta. Pikier Emil : Meskó Zoltán t. képviselőtársam az ellenkezőt állitja, hogy a falu népe a titkosságot kívánja. Feltéve azonban, de meg nem engedve, hogy a falu népe még nem volna a politikai érettségnek azon a fokán, hogy disztingválni tudjon aközött, mit jelent a nyilt vagy a titkos szavazás, akkor is meg kell neki adni a titkos szavazás jogát, mert ez egyúttal politikai iskola. Ahol titkos szavazás van, ott nem lehet birkák módjára felhajtani a választókat, mert amikor a választó belép a fülkébe, ahol csak a saját lelkiismeretével és gondolatával van együtt, kénytelen politikailag gondolkozni. Önmagának kell eldöntenie azt, hogy melyik kockába rajzolja a keresztet. Ez automatikusan rávezeti a politikai gondolkozásra. A nyilt szavazásnál ellenben egész egyszerűen korcsmákban, iskolai tornatermekben, vagy egyéb helyeken, óvodákban összeszedi a kortes százával, kétszázával a választókat és felhajtja őket egyszerűen a cédulával a kezében az urna elé, a választó pedig kapott 100—500 vagy 1000 koronát, néha még a pénzösszeg is rá van irva, hogy mennyivel vesztegették meg a választókat, ugy hajtják őket az urnához. Ezzel nem szoktatjuk a választókat politikai gondolkodásra, mert ennél a rendszernél neki minden mindegy, azt sem tudja kire szavaz, csak gépiesen mondja a szavazatszedő bizottság előtt, hogy melyik jelöltre szavaz. A titkos szavazás egyúttal politikai nevelőeszköz is és ha igaz volna is az, mint ahogyan nem igaz, hogy a falu népe nem akarja a titkosságot, akkor is a falusi nép értelmességének emelése érdekében meg kell adni a titkos szavazati jogot. Nagyon jól tudjuk és érezzük mindannyian, akik itt, ezekben a padokban ülünk, hogy csak borsót hányunk a falra, és önöket meggyőzni nem lehet. Ha önök magukba szállnának, nagyon jól tudnák, hogy nekünk van igazunk a kérdésben, de önök előtt egy szempont lebeg : a politikai hatalmat ki nem engedni a kézből. Nem tagadom, hogy minden politikai pártnak, amely hatalmon van, az egész világon ez is egyik ambíciója, hogy a hatalomban megmaradjon, sokszor nem is önzésből, hanem azért, mert ugy érzik és ugy tudják, hogy az ország érdekei az ő politikai módszerük mellett van a legjobban megvédve. Ha önöket csak ez a gondolat vezérelné, ha csak ezt éreznék, ez ellen kifogásom nem volna ; ha tényleg ezt éreznék, ha tényleg ez a meggondolás vezetné önöket, hogy hatalmon akarnak maradni, akkor nem zárkózhatnak el a titkos szavazás elől, mert az önök lelkiismerete sem lehet nyugodt afelől, hogy tényleg az ország nagy többségének akaratát képviselik-e. Ezt a nyugodtságot tisztán és hamisítatlanul csak a titkos szavazás tudja megadni lelkiismeretüknek, mert engedjék meg, t. képviselőtársaim, kimondom őszintén, lehetnek önök között olyan képviselő urak, •—• bár vannak tiszteletreméltó kivételek is —• akiK titkos szavazás mellett is kaptak volna mandátumot, de meg vagyok győződve róla, hagyha titkos szavazást tartanánk azokban a kerületekben, amelyek önöket küldték a nemzetgyűlésbe, nagyon sokan nem jönnének többet ide vissza. Végül még csak egy kijelentést akarok tenni. A parlamentarizmus mindenütt a világon súlyos válságban van. Látjuk, hogy többek közt Olaszországban ál-parlamentarizmussal álcázott diktatúra, Spanyolországban nyilt diktatúra, Oroszországban szintén diktatúra van, (Erdőhegyi Lajos : Kommunizmus van !) de viszont azt is láthatjuk, hogy azokban az országokban, amelyekben a parlamentarizmus meg tudta óvni a maga hivatásának tisztaságát, miként Angliában, Franciaországban és Németországban, akármilyen súlyos megrázkódtatások jöjjenek is, nem jelentenek veszedelmet. Nézzük, Németországot, amely vesztett háború után van, az ország testéből egyrészt leszakítottak, gazdaságilag is súlyosan megnyomorították ; Németországban füstölögnek a gyárkémények, ott munka van, az egész német ipar nagy exportra dolgozik, a munkásság jól keres, Németországban ma békebeli bérek vannak, sőt azonfelül a drágasággal arányos munkabérek és minden dolgozó ember a maga munkájával becsületesen megkeresheti a kenyerét. Szóval, szociális gondoskodás van és szociális gondoskodás csak olyan parlamentben lehetséges, amely hus a nép húsából és vér a nép véréből. Elnök : Kérem a képviselő urat, méltóztassék beszédét befejezni, a meghosszabbított beszédideje már letelt. Pikier Emil : A mai parlament távol áll az ország népétől. Tisztelet a kivételeknek, azoknak a NAPLÓ, xxxrv. íj