Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXIV. kötet • 1925. június 22. - 1925. július 10.

Ülésnapok - 1922-444

556 A nemzetgyűlés 444. ülése 1925. évi Julius hó 8-án, szerdán. Elnök : Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e hozzájárulni ahhoz, hogy a képviselő ur még 10 E ércig beszéljen ? (Igen !) Ha igen, ilyen értelem­en mondom ki a határozatot. Peyer Károly : Ugyanilyen értelemben nyilat­kozott Vázsonyi t. képviselő ur is, aki a demokrata párt képviseletében volt jelen. Ne méltóztassék figyelmen kivül hagyni, hogy ketten képviseltük ott a demokratikus blokkot, amelynek a főváros­ban 128 községi képviselő tagja van, tehát a vá­lasztott képviselő tagok többsége. Akinevezettekkel természetesen máskép alakul a többség, de mi ketten azok többségét képviseltük, akiket a főváros polgársága szabad elhatározásából mint az ő kép­viselőit küldött oda. De tovább megyek. Wolff Károly képviselő ur, aki ott a keresztény párt megbízásából jelen volt, kijelentette, hogy ebben az ügyben nem tud állást foglalni, mert az ügyet nem ismeri, Ernszt Sándor pedig arra az álláspontra helyezkedett, hogy ő is sokkal helyesebbnek tartaná, ha ebben a kérdés­ben nem a minister döntene, hanem ezt visszakül­denek a főváros közgyűlésének és csak azután tör­ténnék ebben a kérdésben a kormány részéről a döntés. Mellette egj^edül csak Kozma Miklós bizott­sági tag ur és Ugrón Gábor képviselő ur foglalt állást, aki azonban a liberális frakciót, tehát hét községi képviselőtagot képvisel, akiknek véleménye semrniesetre sem lehet döntő és nem tudom el­gondolni, hogy amikor ott a főváros autonómiájá­nak többsége, tehát a demokratikus blokk és a keresztény párt is ellene nyilatkozott, ennek a megnyilatkozásnak ellenére mik azok az indokok, amelyek a minister urat arra késztették, hogy ezt a telekvásárlást megcsinálják ? (Farkas István : Jó volna tudni I) A fővárosnak ez a telekvásárlás belekerült 19.362.000,000 koronájába. Ilyen nagy összeget ma kiadni, unproduktiv célra, telekvásárlásra, akkor, amikor a fővárosnak bőven áll telek rendelkezé­zésére, nem tudom, hogy miért volt szükség, ki­nek állott ez érdekében, miért kellett ezt meg­csinálni 1 Gyanússá teszi ezt az egész dolgot — ezt nem ugy mondom, mint végleges véleményt, de hivat­kozom a lapokban megjelent hírekre, amelyek nem cáfoltat Lak meg — hogy Kozma bizottsági tag ur, aki ebben az ügyben, mint szakériő szerepelt, egy­úttal az előadók képviselője is volt. (Felkiáltások a szélsőbaloldalon : Hallatlan ! — Eöri-Szabó Dezső : Ha ez igaz, akkor ez igazán disznóság !) A lapoknak meg nem cáfolt híreiben az áll, hogy ez az egész szerződés és egyezség Kozma bizottsági tag ur iro­dájában jött létre. (Homonnay Tivadar : Teljes lehetetlenség! — Eöri-Szabö Dezső: Ha ez igaz, akkor ez olyan posvány, amilyen még nem volt ! Sok lehetetlenség történt már. ami utólag beigazo­lódott. (Homonnay Tivadar : En csak azt mondom, hogy ez lehetetlenség ! — Rothcnstein Mór : Ebben az országban minden lehetséges ! — Zaj.) Bocsánatot kérek, én nem tehetek mást. minthogy azt mondom, hogy meg nem cáfolt hirek vannak a közvéle­ményben és ezekre semmiféle cáfolat el nem hangzott. (Homonnay Tivadar: Igaza van! Meg kell cáfolni !) Elég idő lett volna már reá, hogy meg­cáfolják. (Platthy György: A Reggelben jelent meg !) Mindenesetre feltűnő az a gyorsaság, ahogyan ezt a kérdést elintézték. Másnap, ahogy mi a belügy­minister urnái voltunk, a belügyminister ur már jóváhagyta ezt a telekvásárlást. (Szeder Ferenc: Éjszaka !] és nyomban telefonon adta le az utasítást a fővárosnak. Miután közben Péter-Pál ünnepe volt, erre az.ünnepnapra berendelték a főváros tiszti ügyészségének azon tisztviselőit, akiknek a telek­könyvvezetést kellett átvezetniük. (Farkas István: Nagyon sürgős volt!) Olyan sürgősen hajtották végre a telekkönyvvezetést, hogy ezzel mintáját produkálták annak, hogyan kellene a közigazga­tásnak funkcionálnia. Ha minden esetben ilyen boszorkányos gyorsasággal dolgoznék a belügyin i­nisterium a fővárossal egyetértőleg, ugy valószínűleg nagyon sok kritika válnék itt a nemzetgyűlésben feleslegessé. Mindezek a körülmények gyanússá teszik ezt a telekvásárlási ügyet. Nem igaz, hogy a vétel alapjában véve előnyős volt a fővárosra nézve. Ez sem igaz, mert a Nádorkert ára is magas, de főként feltűnő az Unger Bertram-féle négyszögölenkénti 1.5 milliós ár, mert ha ez ur Amerikába akar kivándorolni és neki telekeladás sürgős, ez nem lehet ok arra, hogy a főváros tulfizesse azt, ellen­kezőleg ez ok arra, hogy főváros olcsón kapja meg ezt a telket, miután ma a fővároson kivül, nem hiszem, hogy volna valaki, aki telket vásá­rolhatna. Ezért tartottam szükségesnek ezt a kérdést idehozni, amely különben a főváros közgyűlésén is szóba fog kerülni és rendkívül sajnáljuk, hogy a belügyminister ur befejezett helyzetet teremtett ugy, hogy mi tulajdonképen most már birtokon­kivül, az ügy elintézése után, tesszük szóvá ezt, amivel véleményem szerint nagyon helytelenül a belügyminiszter ur olyan felelősséget vett magára, amelyet ő nem fog tudni kivédeni, mert egy jövendőbeli füvészkert létesitése céljából nem szabad 19.5 milliárdot a főváros pénzéből elvonni és nem szabad megakadályozni azt. hogy ez a pénz produktiv célokra, építkezésekre, legyen fordítható. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Elnök: Az interpelláció kiadatik a belügy­minister urnák ! Platthy György képviselő ur a házszabályok 205. §-ának a) pontja alapján, személyes megtámad­tatás cimén kért szót. A szó a képviselő urat megilleti ! Platthy György : T. Nemzetgyűlés ! (Halljak ! Halljuk!) Nem én vagyok hivatva ebben a kérdés­ben helytállni, azonban elhangzott néhány kijelen­tés, amelyekkel szemben én azzal a komolysággal fogok állást foglalni, amilyen komolysággal kell felszólalnom olyankor, amikor ellenem és szemé­lyemre vonatkozólag olyan vádak hangzottak el, amilyeneket még életemben soha nem hallottam. Ezzel a komolysággal mondom, hogy én a Nádor­kert ügyében — kivéve azt az ülést, amelyen hiva­talosan elénk, a kisajálitó bizottság elé hozták ezt az üg} r et, amely, mint méltóztatnak tudni, nem ad hoc működött, hanem már hosszú évek óta — ezt az ülést kivéve, sem azt megelőzően, sem pedig az azután következő időben a történtekről semmiféle tudomásom nincs, én azokba sem közvetve, sem közvetlenül, semmiféle képpen be nem folytam. Amit én a Nádorkert különböző fázisairól és azok­ról a dolgokról tudok, amik történtek, azt mind a hírlapokból tudom. Métóztassanak ezt tudomásul venni és azt hiszem, hogy a többi dolgot nem tőlem méltóztat­nak kívánni. (Felkiáltások a baloldalon : Nem ! Nem ! J Annak a kérdésnek elbirálása, hogy vájjon ez a kisajátitási-bizottság lelkiismeretesen járt-e el, amikor ezt a vételt ajánlotta és amikor a vételárat helyesnek véleményezte — bocsánatot kérek — nem ez elé a fórum elé tartozik. Egyébként ezért is szívesen vállalom a felelősséget. (Helyeslés.} Elnök : Következik Pakots József képviselő urnák a gödöllői főszolgabíró béka-egérharca tár­gyában a belügyminister úrhoz intézett interpel­lációja. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az interpel­láció szövegét felolvasni ! Györki Imre : Peyer Károly kért személyes kérdésben szót ! — Zaj a szélsőbaloldalon. Perlaki György Jegyző (olvassa] : «Interpelláció

Next

/
Thumbnails
Contents