Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXIV. kötet • 1925. június 22. - 1925. július 10.

Ülésnapok - 1922-444

Ä nemzetgyűlés 444. ülése 1925. ém július hó 8-án, szerdán. 539 Gr. Csáky Károly honvédelmi minister : T Nemzetgyűlés ! Minthogy Peyer Károly igen t. képviselő ur egy interpellációs napon három kérdést intézett hozzám, kérem a nemzetgyűlés hozzájárulását, hogy a három kérdésre egyszerre feleljek. (Helyeslés.) Elnök : Kérdem méltóztatnak ehhez hozzájárulni? (Igen !) Természetesen az interpellációkra a kérdés külön fog feltétetni. Gr. Csáky Károly honvédelmi minister : Az első kérdés a Magyarországi Véderő Egyesület működésére vonatkozik. A kérdés szerint ez a véderőegyesület állítólag kormányrendelet ellenére a hadsereg tényleges tisztjei között burkolt módon tagokat gyűjt. Erre nézve azt a felvilágosítást vagyok bátor adni, hogy a tisztikarnak nem tilos a MOVE kültagjai közé felvétetni magukat. időt, mert ha a minister időnkint megváltoztatja a tilalmi időt, erről sokan nem szereznek tudomást, mivel nem olvassák a hivatalos lapot. F. Szabó Géza t. képviselő ur több kívánalomnak adott kifejezést. Mindezekre nézve azt válaszolhatom, hogy ez átmeneti intézkedés, mert mint emiitettem, vadászati szempontból Magyarország a trianoni határok között egészen más viszonyok közé került, mint abban az időben volt, amikor még fennállott nagy Magyarország s az 1883 : XX. te. megalkottatott. Mindenki tudja és érzi, hogy a törvény elavult és intézkedésekre volna szükség. A Farkas Tibor képviselőtársam által kivánt fix tilalmi időket azonban azért nem vehettem be a törvényjavaslatba, mert célul tűztem ki a vadászati érdekeltség meghallgatását ; egyes érdekeltségek véleményét még nem tudtam megkapni, egyes szaktestületek még nem küldték be véleményüket. Jelzem azonban, hogy ez csak átmeneti intézkedés, amelyet követni fog a törvénynek egy általános revíziója. (Helyeslés a jobboldalon.) Minthogy azonban a vadkimélés rendkívül sürgős, és abból a célból, hogy a vadkimélés már a jövő vadászati szezonban is biztosítva legyen, ezt az egyszakaszos törvényjavaslatot hoztam a nemzetgyűlés elé. Kérem a t. Nemzetgyűlést, hogy ezt változatlanul elfogadni méltóztassék. (Helyeslés.) Elnök : A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Nemzetgyűlést, méltóztatnak-e a vadászatról szóló 1883 : XX. tcikkben meghatározott vadászati tilalmi idők meghosszabbításáról szóló törvényjavaslatot általánosságban, a részletes tárgyalás alapjául elfogadni, igen vagy nem ? (Igen ! Nem !) Kérem azokat, akik a törvény javaslatot elfogadják, szíveskedjenek felállani ! (Megtörténik.) Többség ! A nemzetgyűlés a javaslatot általánosságban elfogadta. Következik a részletes tárgyalás. Kérem a jegyző urat, hogy a törvényjavaslat címét felolvasni méltóztassék. HéjJ Imre jegyző : (Olvassa a törvényjavaslat címét és 1—2. szakaszait, melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak.) Elnök : Ezzel a törvényjavaslat ugy általános" ságban, mint részleteiben letárgy altatván, azt elfogadottnak jelentem ki. Harmadszori olvasása iránt napirendi javaslatom során fogok indítványt tenni. Az idő előrehaladván a vitát megszakítom. Napirendi javaslatot fogok tenni. Javaslom, hogy legközelebbi ülésünket holnap, csütörtökön, folyó hó 9-én, délelőtt 10 órakor tartsuk és annak napirendjére tűzessék ki: a mai napon letárgyalt törvényjavaslatok harmadszori olvasása ; a még le nem tárgyalt törvényjavaslatok tárgyalása, és végül a külügyi bizottság 4., a közgazdasági bizottság 2, anapíóbiráló bizottság 2, a kérvényi bizottság 1, a gazdasági bizottság 2, a közlekedésügyi bizottság 3, a közoktatásügyi bizottság 1, a pénzügyi bizottság 2, a szanálási bizottság 3 megüresedett tagsági helyének választás utján való betöltése. Méltóztatnak napirendi javaslatomhoz hozzájárulni? (Igen !) Ha igen, ily értelemben mondom ki a határozatot. Mielőtt az interpellációkra áttérnénk, a honvédelmi miniszter ur válaszolni kivan Peyer Károly képviselő urnák a MOVE-nak a tényleges katonatisztek közti propagandája, a katonatisztek önvédelmi szervezete és a katonai politikai osztály jelentései tárgyában július hó 4-én előterjesztett interpellációra. A honvédelmi minister urat illeti a szó. (Az elnöki széket Zsitvay Tibor foglalja el.) Hivatali elődöm ebben a tekintetben ugy intézkedett, hogy valóságos tagjai nem lehetnek a MOVE-nak, és pedig egyenes hivatkozással a trianoni szerződés 162. §-ára, ellenben, mint kültagok résztvehetnek a MOVE-nak, mint társadalmi egyesületnek sport alegyesületeibe és egyéb társadalmi tevékenységében valamint gazdasági és jóléti egj^esületeiben. Ebből az következik, hogy a MOVE nem végzett titkos taggyüjtést a tisztikar között és nagyon természetes, "hogy ugy a tiszteknek, mint a legénységnek szabadságukban és módjukban áll, a MOVE ezen társadalmi egyesületeiben kültagokként résztvenni. (Rupert Rezső : Éljen a politikai konszolidáció I — Zaj. — Elnök csenget.) A MOVE a belügyministerium által engedélyezett társadalmi egyesület. A MOVE-nak ezek az alosztályai politikával abszolúte nem foglalkoznak. ( Ugy van ! a jobboldalon. — Nagy Vince : Ismerjük !) A képviselő ur felolvasott egy levelet, melyben Zsilinszky Endre képviselő ur felszólította a tiszteket, hogy lépjenek be a sportegyesületbe, és különösen hangsúlyozta a képviselő ur, hogy Zsilinszky képviselő ur abban a levélben kijelenti, hogy a cseh Szokol-egyesületekhez hasonló egyesület megalakítására gondol. Meggyőződésem szerint ez abszolúte nem kifogásolható. A cseh Szokolegyesületek egészen elsőrendűen szervezett társadalmi, atlétikai és tornaintézmények s én csak örülnék, ha sikerülne a MOVE-nak nálunk hasonló szervezetet teremteni. ( Ugy van ! a jobboldalon. — Rothenstein Mór : Akkor sem volna szabad politikával foglalkoznia ! — Zaj a szélsőbaloldalon.) Az igen t. képviselő ur második kérdése az, hogy ismerem-e a Tisztek Önvédelmi Szövetkezete című alakulatot (Felkiáltások a sélsőbaloldalont Tösz !) és hajlandó vagyok-e tájékoztatni erről a t. Házat ? Erre nézve kijelentem, hogy igenis, ismerem. (Peyer Károly : Miért nem tetszett eddig szólni róla ? (Zaj.) Mert nem volt szükséges és nem szoktam azzal mulattatni a t. nemzetgyűlést, hogy milyen riadó-intézkedések és egyéb katonai intézkedések vannak. (Peyer Károly : Akkor a tisztek maradjanak a kaszárnyában, ne menjenek a kávéházba ! — Zaj a jobboldalon.) Ha az igen t. képviselő ur kíváncsi erre, méltóztassék meghallgatni ! (Halljuk ! Halljuk !) Az úgynevezett tanácsköztársaság összeomlása után az első időkben a Budapesten szerteszét lakó tisztek és katonatisztviselők saját elhatározásukból (Zaj a szélsőbaloldalon. — Peyer Károly : Szépen !) lakásaik fekvése szerint bizonyos csoportokba tömörültek azzal a szándékkal és azzal a céllal, hogy ha a rend fentartására szükség van